Vajdaság hat CMH irodájában várják a rehabilitálást kérelmezőket és azokat, akik a vagyonukat követelik vissza. Hat városban, Szabadkán, Zomborban, Zentán, Nagybecskereken, Újvidéken és Temerinben várják fiatal jogászok az érintettek jelentkezését. Telefonos tanácsadást nyújtanak, de személyes találkozásra is van lehetőség. Ehhez azonban be kell jelentkezni, és időpontot kell egyeztetni. A jogászok átnézik a dokumentumokat, segítenek kitölteni a kérelmet, s ha az ügy egyszerű, a vagyonát visszakövetelő személy vagy az örökös március elején feladhatja a dokumentumokat a postán, az erre a célra kijelölt tolóablaknál. Ott is megvizsgálják, hogy minden rendben van-e. Ha a jogászok úgy látják, hogy az ügy bonyolult, a jogsegélyszolgálat által felkért ügyvédekhez utalják azt. Vajdaságban 35 postát jelöltek ki a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatos kérelmek átvételére.
Az 1945. március 9-e után elkobzott, államosított vagy az agrárreform során elvett, illetve zár alatt tartott vagyon követelhető vissza. Azok is benyújthatnak kárpótlási igényt, akiknek a vagyonát az állam 1945. március 9-e és 1968. február 15-e között sajátította ki. A kisajátított vagyont ugyan kifizette az állam, de ha a volt tulajdonos úgy érzi, nem a valós értékét kapta meg, akkor az árkülönbözetet most követelheti.
A vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmeket várhatóan március elejétől lehet majd beadni. Két évig fogadják a kérelmeket. A törvény egyik nagy hibája, hogy nem ad lehetőséget a dokumentumok hiánypótlására. Akinek elutasítják a kérelemét, annak újra kell kezdenie az eljárást. A törvény kétéves határidőt szab a kérelmek fogadására. A CMH irodákba az érintetteknek magukkal kell vinniük azokat a dokumentumokat, amelyeket egyszer már elküldtek a Köztársasági Vagyonjogi Igazgatóságnak. Nincs szükség újabb telekkönyvi kivonatokra vagy egyéb okiratok újbóli kiváltására.
A január 1-jétől működő Restitúciós Ügynökségnek hat hónapja van a kérelmek elbírálására. Az eddigi adatok szerint 140 000 személy jelezte vagyon-visszaszármaztatási igényét. A törvényben alapelvként szerepel, hogy amit lehet, azt természetben adnak vissza. Egy ideig úgy tűnt, hogy csak a lefolytatott hagyatéki tárgyalás után követelhetik vissza az örökösök az elvett vagyont, most azonban már akkor is érvényes a kérelem, ha az örökösök megállapodnak a vagyonelosztásban. A Restitúciós Ügynökség 2014-re ígéri az egykori tulajdonosoknak, hogy tudni fogja, melyek azok az ingatlanok, illetve földek és erdők, amelyeket természetben szolgáltatnak vissza. Ha nincs lehetőség a természetbeni visszaszolgáltatásra, akkor kárpótlás jár. A kárpótlás pénzben és államkötvény formájában történik. Amikor megszületik a pozitív döntés, az érték 10 százalékát azonnal kifizetik, azzal, hogy ez legfeljebb 10 000 euró lehet. A maradékot államkötvényekben kapják meg az érintettek. Az államkötvények kibocsátásának dátuma 2015. január 1-je. Az államkötvények 15 éves futamidejűek, az idősek esetében azonban ezt csökkentették. A 70 év feletti, kárpótlásra jogosult személyek 5 év alatt pénzre válthatják államkötvényüket, a 65 évnél idősebbek esetében pedig 10 év lesz a futamidő. A vagyon-visszaszármaztatással, illetve kárpótlással szerzett vagyon adómentes. Egy személy egy vagy több jogcímen (például több örökhagyó után) sem kaphat félmillió eurónál nagyobb összegű kárpótlást.
Az egykori magyar honvédek vagy a magyar honvédségben szolgálatot teljesítő magyarok minden korlátozás nélkül visszakövetelhetik vagyonukat, ha nincs olyan bírósági ítélet ellenük, amely háborús bűnössé nyilvánítja őket. Ha van ilyen, de azt igazságtalannak tartják, akkor előbb a rehabilitálási kérelmüket kell átadni, majd pozitív döntés esetén a vagyon is visszakövetelhető.
A csúrogi, zsablyai és mozsori magyaroknak is visszajár a vagyonuk. Az ő esetükben azonban előbb a rehabilitálási eljárás lefolytatására van szükség, esetükben ugyanis még mindig érvényben van a kollektív bűnösségüket kimondó határozat. Ez azt jelenti, hogy akár van valakinek papírja arról, hogy háborús bűnössé nyilvánították, akár nincs, amennyiben 1945 elején e három falu valamelyikében élt, háborús bűnös. Az egyéves csecsemőtől az aggastyánig mindenkire vonatkozik a még mindig hatályos dokumentum.
– Két határozat is létezik, amelyik kimondja a csúrogi és mozsori magyarok kollektív bűnösségét. Az egyiknek a keltezése 1945 januárja, a másik pedig márciusban készült. Az utóbbi a mozsori magyarokra vonatkozik, és egy 284 nevet tartalmazólista is hozzá tartozik. Ebben tulajdonképpen név szerint felsorolják a háborús bűnösöket. Egy 10 oldalas indoklás is tartozik ehhez a lajstromhoz, amelyben 5-6 név és tanúvallomások szerepelnek, amelyek bizonyítják bűnösségüket. A januári dokumentummal Csúrog község, illetve a zsablyai járás minden magyar és német nemzetiségű lakosát kollektív bűnössé nyilvánítják. Ez pedig azt jelenti, hogy aki ebben az időben mozsori, csúrogi vagy zsablyai lakos volt, annak a rehabilitálási eljárással kell kezdenie az ügyintézést. Még akkor is, ha nincs a szóban forgó listán. A háborús bűnösség közvetett bizonyítéka lehet a vagyonelkobzási határozat. A három falu lakossága esetében az elkobzás indoklása „skupna krivica”, azaz kollektív bűnösség. Az emberek ezeket a dokumentumokat általában megőrizték, tehát a többségük tudja, hogy a kollektív bűnösség rá is vonatkozik – mondta dr. Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője.
Eljutottunk addig, hogy az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyarokat rehabilitálják, valamint a három falu, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságáról lekerüljön a kollektív bűnösség terhe. Igaz, szó sincs arról, hogy az állam hatályon kívül helyezné az 1945 januárjában, illetve tavaszán meghozott határozatokat, amelyekkel kollektív bűnössé nyilvánították őket, hiszen most mindenkinek egyenként kell kérelmeznie a rehabilitálását. A VMSZ parlamenti képviselői azonban kiharcolták, hogy a kollektív bűnösök ne tartozzanak más rehabilitálásra szorulók körébe. Ez azt jelenti, hogy ügyükben egyszerűbben és gyorsabban történik majd a kárpótlás.
A CMH irodában azt a tanácsolják, hogy a három falu elüldözött magyarjai a szabadkai irodához forduljanak, esetükben ugyanis az iroda teljes körű ügyintézést kínál fel. A jogszabály értelmében nemcsak magánszemélyek, hanem jogi személyek is átadhatnak rehabilitációs kérelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a polgár egyetért vele, a CMH iroda is felvállalhatja a képviseletét. Az eljárás teljesen ingyenes. Nemcsak a jogi tanácsadás jár bérmentve, hanem az ügyvédi munka is.
Mivel a kárpótlási kérelmeket vagy ott bírálják el, ahol a kérdéses személyt a jogsérelem érte, vagy a kérelmező lakhelyén, ezért az a szándék, hogy a Szabadkán elkészült lista alapján egyszerre nyújtják be a rehabilitációs kérelmeket. A kérelmeket a december 15-étől számított öt éven belül kell átadni. A csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat törvényi eljárással rehabilitálják. Ez azt jelenti, hogy csupán a kérelmet kell beadni, nincs szükség az ártatlanság bizonyítására, az ügyész dolga, hogy bizonyítsa a kérdéses személy bűnösségét. Ha erre nincs bizonyíték, rehabilitálják, ami azt jelenti, hogy büntetlen előéletű lesz. Ezt követően indítható meg a vagyon-visszaszármaztatási eljárás.
A három falu elüldözött magyarsága, illetve hozzátartozóik is visszakövetelhetik az elvett vagyont, sőt kárpótlást is kérhetnek. Attól függően, hogy milyen a jogsérelem, a törvény értelmében havi pénzbeli járadékot lehet kapni, a bezárás idejét megkétszerezve számolják bele a munkaévekbe, egészségbiztosítási jogosultság, vagyon-visszaszármaztatásra való jog és kárpótlás is jár. Minden esetben külön megvizsgálják a jóvátétel lehetőségét, ha azt a jogsérelmet szenvedett személy vagy a hozzátartozó kéri. Ez utóbbinál nagyon fontos a rokonsági viszony. Vajdaság hat CMH irodájában 8 és 16 óra között várják a fiatal jogászok az érintettek jelentkezését.
A csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok egyenkénti rehabilitálása azt jelenti, hogy a rehabilitált személyek megszabadulnak ugyan a kollektív bűnösség bélyegétől, de ahhoz, hogy a magyarokat meg a németeket kollektív bűnössé nyilvánító határozatokat hatályon kívül helyezzék, a szerb parlamentnek kellene ezeket érvénytelenítenie. Ezzel az állam több tízezer magyarnak tartozik, hiszen a megbékélés alapja a bocsánatkérés és a határozatok hatályon kívül helyezése.
Telefonos tanácsadás
Aki telefonon szeretne a vagyon-visszaszármaztatásról és a rehabilitációról tájékoztatást kapni, munkanapokon hívhatja az alábbi mobiltelefonszámok egyikét:
Szabadka
Tóth Laura – 0621866265 (8 és 16 óra között)
Maglajčić Liljana – 0621866267 (12 és 20 óra között)
Zenta
Bálind Mónika – 0621866268 (8 és 16 óra között)
Újvidék
Kovács Ákos – 0621866272 (8 ás 16 óra között)
A többi információs irodában is folyamatban van a jogászok kiválasztása.
Az információs irodák elérhetősége
SZABADKAI INFORMÁCIÓS IRODA
08:00 – 16:00
24000 Szabadka, Ptuji u. 1. (Ptujska.)
Tel.: 024 / 552 - 976
ZOMBORI INFORMÁCIÓS IRODA
08:00 – 16:00
25000 Zombor, Venac Petar Bojovic 13
Tel.:025 / 442 - 910
ZENTAI INFORMÁCIÓS IRODA
08:00 – 16:00
24400 Zenta, Táncsics Mihály utca 2
Tel.:024 / 811 - 727
NAGYBECSKEREKI INFORMÁCIÓS IRODA
08:00 -16:00
23000 Nagybecskerek, Petőfi u.1
Tel.:023 / 510 - 251
ÚJVIDÉKI INFORMÁCIÓS IRODA
08:00 – 16:00
21000 Újvidék, Svetozar Miletic u.4
Tel.: 021 / 420 - 107
TEMERINI INFORMÁCIÓS IRODA
08:00 – 16:00
21235 Újvidéki u (Novosadska )344
Tel.:021 / 842 – 373
