Jeremić szerint mindezért az Európában és a világban eluralkodott nehéz gazdasági helyzet tehető felelőssé. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a krízis nem fogja eltántorítani Szerbiát az európai integrációs folyamat folytatásától és a szükséges reformok végrehajtásától. Az efféle történelmi pillanatokban a regionális együttműködés jelentősége még nagyobb, mint egyébként – tette hozzá. A találkozót megelőzően a külügyminiszter kijelentette, javasolni fogja a többi résztvevőnek a Balkán-háború századik évfordulójáról való közös megemlékezést, melyet „A Balkán-háborútól a Balkán békéjéig” jelmondattal szerveznének meg. Jeremić szerint az SEECP szerb elnökségének ideje alatt az egyik fő feladat összehangolt hozzáállást kialakítani az olyan regionális jellegű veszélyekre, mint amilyen például a szervezett bűnözés és a terrorizmus.
Az európai integráció az egyedüli módja annak, hogy megvalósuljon a régió stabilitása – közölte Vesna Pusić horvát külügyminiszter. Mint mondta, rendkívül fontosnak tartja a régióbeli együttműködést, s erről az a tény is tanúskodik, hogy külügyi tárcavezetőként első útja éppen Belgrádba vezetett. Támogatásáról biztosította a szerb uniós tagjelöltségi kérelmet, illetve Montenegró esetében a csatlakozási tárgyalások elindítását. Úgy fogalmazott, a szerbiai és montenegrói csatlakozási folyamat folytatása a régió országainak közös érdeke.
A horvát külügyminiszter Belgrádban Boris Tadić szerb államfővel is tárgyalt. A megbeszélést követően azt nyilatkozta, hogy a találkozó hangvétele szívélyes, maga a megbeszélés pedig eredményes volt. Mint mondta, mindketten állást foglaltak a két állam közötti kapcsolatok elmélyítése, s a régió fejlődésének biztosítása mellett. Vesna Pusić találkozott a szerbiai horvát kisebbség képviselőivel is. Ezen a megbeszélésen elvárásának adott hangot, hogy a közeljövőben előbbre jutnak majd a szerb–horvát kapcsolatok.
Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter szerint a SEECP feladata az, hogy a következő években lehetővé tegye a szolidaritás hirdetését a regionális együttműködés révén. Funkcionális regionális szervezetre van szükség, közölte, melynek tagjai támogatják egymást. Ha valamely ország csatlakozik egy közösséghez, ott az egész régiót képviseli – állapította meg Davutoğlu.
A görög külügyminiszter támogatásáról biztosította Szerbia EU-integrációs törekvéseit. Sztavrosz Dimasz úgy fogalmazott, hogy márciusban legalább a tagjelöltséget jóvá kellene az uniónak hagynia. Selim Belortaja albán külügyminiszter-helyettes felszólalásában síkra szállt azért, hogy Koszovó is részt vegyen a fórumon. Az uniós csatlakozás jelentőségével foglalkozott Branimir Mandić bosznia-hercegovinai külügyminiszter-helyettes és Nikola Poposki macedón külügyi tárcavezető. Mindketten a horvát csatlakozás fontosságát, s a horvát tapasztalatok felhasználásának a jelentőségét emelték ki.
Szerbia tavaly júniusban vette át Montenegrótól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat elnöklőjének tisztségét. A fórumokon Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia, Törökország, Horvátország, Moldávia, Montenegró és Szerbia külügyi képviselői vesznek részt.
