Miközben a pravoszláv templomok gombamód szaporodnak, addig arról, hogy katolikus templom épül/épült, vajmi keveset hallhatunk. Ilyen helyzetben már arról is öröm beszámolni, ha egy-egy templom felújítására sikerült pénz szerezni. A bácskertesiek (kupuszinaiak) örülhetnek: a nemrégen kapott egy millió forintból megújul a templomuk külső burkolata.
- 1751-ben települt a Nyugat-Bácska legszámosabban magyar lakta faluja, Bácskertes. A 2002-es népszámláláskor a falu összlakossága 2356 fő volt, ebből 1857 a magyar ajkú lakos. A fogyatkozás rákfenéje sajnos falunkat sem kerüli el. Az okok ismeretesek - hallottuk Ft. Bunford Vilmos esperestől, aki nemcsak a templom rekonstrukciós munkálatairól nyilatkozott lapunknak. - Hagyományőrző falu vagyunk, mind vallási, mind nyelvi, mind kulturális szempontból. A település első vert falú temploma 1754-ben épült, a jelenlegi épületet Szent Anna tiszteletére barokk stílusban 1806-tól 1813-ig építtette a kalocsai érsekség. Barokk stílusú templom a környéken legközelebb Zomborban van, a Szentháromság-templom, és a mi Szent Anna-templomunk. Örömmel mondhatom, hogy a hívek mindig szeretettel gondoskodtak és gondoskodnak most is Isten házáról, amelyben a legnagyobb örömeiket, bánataikat élik meg. Úgy gondolom, templomépületeken mindig van javítani való. Egyik legszörnyűbb látvány, és sokatmondó jel az elhanyagolt vagy romtemplom. Természetesen nem szeretnénk, ha a miénk is ilyenné válna. A jelenlegi tennivaló a templom külső falának szanálása. Kellő időben kell lépnünk, azaz most, hogy elejét vegyük a további romlásnak. A tíz méter magas falain 1-2 méter magasságban a nedvesség miatt a külső burkolat megrepedezett, hullik a vakolat. Ennek a folyamatnak szeretnénk elejét venni speciális anyagú burkolattal, amely lehetővé teszi a fal lélegzését. Gyorsan kell lépnünk, mert ha addig jutunk el, hogy állványokat kell felszerelni, mert a kár a fal magasabb pontjain is jelentkezik, az sokszorosa lenne a mostani kiadásoknak. Mindehhez valamivel több mint 1 millió 130 ezer dinár szükséges. A magyarországi Szülőföld Alapnál a múlt év késő őszén sikeresen pályázott az egyházközösségünk, és március 17-én meg is kaptuk az átutalást az egyházközösségünk folyószámlájára. 1 millió forint támogatáshoz jutottunk általuk, vagyis mintegy 300 ezer dinárhoz. Adományukat a jó Isten fizesse meg, és áldja meg munkájukat! A munkálatok nemrégen kezdődtek, folyamatban vannak, és nagyon hálásak vagyunk a Szülőföld Alapnak. Persze ez a pénzösszeg még nem elég. Apatin Község önkormányzata is megígérte, hogy elkülönít a templomunk számára bizonyos pénzösszegeket, és a hívek is lehetőségeikhez mérten adományoztak. A munkálatokhoz szükséges mintegy 11 ezer euróból most mindössze 8000 ezer euró van meg. Remélem, és én bízom is benne, hogy meglesz a szükséges pénz. Ameddig a templomaink állnak, így a miénk is, nagyobb az esély identitásunk megőrzésére ezen a tájon, és az élet minden terén. Adja az Isten, hogy így legyen!
Van-e még valami, amit meg kellene javítani a templomon, de pillanatnyilag nincs rá pénz?
- Mint mondtam, a templomokon mindig akad javítanivaló. A bádogtetőnket és a felső csatornánkat is renoválni kellene. Talán majd egyszer erre is sor kerül, de most a legfontosabb a külső falak megmentése, felújítása. A legutolsó belső festést 1990-ben fejeztük be, utána felszereltük a vitrázsokat. Amit csak tudunk, igyekszünk megtenni. A hívek is adományoznak. Amit összegyűjtögetünk, azt mindig a legfontosabb dolgokra fordítjuk.
Ami a hívek számát illeti, valószínűleg csökken a számuk Bácskertesen is.
- Sajnos itt is úgy van, hogy minden évben többet temetünk, mint keresztelünk. Ez az a bizonyos rákfene, ami minket sem kímél, de sajnos nem tudunk hatásosan tenni ellene. Ám még mindig mi vagyunk itt a legszámosabbak Gombos, Doroszló, Szilágyi magyar ajkú lakosságához mérve.
A fiatalokkal, a gyerekekkel mennyire tud együttműködni az egyházközösségük?
- Minden gyerek amellett, hogy az iskolában is van vallási órájuk, eljárnak az egyházközösség hittanóráira is. Rendszeresen járnak a templomba. A templomunk szinte mindig tele van, és ennek nagyon örülünk. Jó lenne, ha a fiatalok is aktívabban részt vennének az egyházi életünkben. Szentmisére járnak fiatalok, olykor el is beszélgetünk szépen. Azonban sok fiatal más vidéken, a városokban tanul. A középiskolás ifjak legtöbben Szabadkán tanulnak, vannak, akik nem is járnak haza minden hétvégén, és így nehéz együttműködni. Ha valamit szervezünk, nagyobb ünnepséget, búcsúnapi műsort, akkor viszont itt vannak, segítenek kicsik és nagyobbak egyaránt.
