A zárómegbeszélésen, amelyen szerbiai részről Mirko Cvetković kormányfő, a pénzügyi tárca irányítója vett részt, az IMF küldöttségét pedig Zuzana Murgasova vezette, a felek megállapodtak, hogy a szerbiai kormány továbbra is tartja magát a hitelmegállapodásban rögzített szabályokhoz, beleértve a költségvetési hiány és az államadósság szintjét is.
Az IMF képviselői kiemelték, hogy a szerb kormány 2011 folyamán alkalmazott gazdaságpolitikájával hozzájárult a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez.
A küldöttség február 2-án érkezett Szerbiába, a készenléti hitelmegállapodás első részletének felülvizsgálata céljából, amelyet korábban két alkalommal már elhalasztottak, ugyanis úgy mérték fel, hogy a 2012-es költségvetés hiánya nagyobb mint amiben megállapodtak. A valutaalap szakemberei szerint fennáll annak a veszélye, hogy a szerbiai gazdasági növekedés az idén kisebb lesz, mint az előirányzott 1,5 százalék, emiatt kisebbek lesznek a bevételek és megnő a költségvetési hiány.
A 2012-es költségvetésben 45 milliárd dinár értékű garanciát irányoztak elő, ami 15 milliárddal több, mint amennyiben az IMF-fel megállapodtak. A pénzintézet adatai szerint a szerb kormány egy százalékkal nagyobb hiányt tervezett, mint a megállapodásban rögzített összeg.
A Szerbiai Munkáltatók Szövetsége úgy látja, a megállapodás felfüggesztése miatt romlani fog az ország gazdasági helyzete.
– Az ország hitelképessége tovább fog csökkenni, az állam és a gazdasági szubjektumok hitelfelvétele a nemzetközi hitelintézeteknél pedig nehezebb lesz – nyilatkozta Dragoljub Rajić, az egyesület sajtószóvivője.
Hozzátette, a megállapodás felfüggesztése miatt továbbra is elmaradnak a külföldi beruházók, mert Szerbia még mindig azon országok listáján szerepel, amelyek esetében a beruházók további garanciákat követelnek, mielőtt befektetnének. Szerinte az IMF-fel kötött megállapodás egyfajta biztonságot ad, lévén, hogy emiatt az állam kénytelen takarékoskodni, ugyanis a valutaalapnak egyfajta korrekciós szerepe is van.
Az egyesület szerint az idei év folyamán a gazdasági tevékenységek csökkenésére kell felkészülni, Rajić elmondta, „a vállalkozók boldogok lesznek, ha a nullás szintet sikerül elérni”.
Miroslav Prokopijević közgazdász értékelése szerint a tegnapi döntés sokkal rosszabb hír a lakosságnak mint a kormánynak.
– Ez fontosabb pillanat Szerbia számára, mint néhány évvel ezelőtt, amikor hárommilliárd euró sorsáról volt szó, de a kormány ezt nem biztos, hogy így látja, hiszen mandátuma végén van és mondhatja, ezt ráhagyom a következő kormányra én pedig abból a pénzből, ami van, végigcsinálom a kampányt – mondta.
Prokopijević úgy látja, a költségvetés módosítása elengedhetetlen, ráadásul több mint egy alkalommal végre kell azt hajtani, ugyanis az egy viszonylag optimista előrejelzés alapján készült.
A Nemzetközi Valutaalap az elmúlt 10 év során többször is elhalasztotta a Szerbiával kötött megállapodás végrehajtását, azért, mert Szerbia nem tartotta tiszteletben a megállapodásban rögzített költségvetési tételeket és nem hajtotta végre a kért reformokat.
A legdrasztikusabb 2002-ben volt a helyzet, az akkori hitelkeret negyedik, ötödik és hatodik részlete esetében is halasztásra került sor, ezért a megállapodás az eredeti három helyett öt évig tartott.
Ez a megállapodás azért volt nagyon fontos, mert az IMF értékelése alapján döntött a hitelezők Párizsi Klubja az ország 700 millió eurós adósságának a leírásáról. A negyedik, ötödik és hatodik részlet jóváhagyását azért halasztották el többször is, mert a kormány nem hajtotta végre a szükséges reformokat, vagy olyan törvényeket fogadott el, amelyek ellenkeztek a valutaalap elveivel.
Az IMF semmibevételének kiemelkedő példája volt a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény elfogadása, amelybe a Szerbiai Szocialista Párt módosítási indítványának köszönhetően bekerült egy kitétel, miszerint az átlagnyugdíjak nem lehetnek kisebbek az átlagbérek 60 százalékánál.
