A jégvédelmi idény április közepén kezdődött és október közepéig tart, mivel ez az az időszak, amikor a jégfelhők kialakulásának legnagyobb a valószínűsége. Tavaly május közepétől június végéig negyven százalékkal több rakétát lőttek ki Szerbiában, mint az előző években.
Az idén már két kisebb beavatkozásra került sor, melyet a bajsai központból irányítottak. Április 19-én Magyarkanizsa és Szabadkai községben vetették be a jégvédelmi ágyúkat, 26-án Nagykikinda, Törökbecse, Csóka és Ada céllövői voltak eredményesek, így nem keletkezett kár a földeken- tudtuk meg Vesna Ivkov meteorológustól, a bajsai radarközpont váltásvezetőjétől, aki a legjellemzőbb adatokról is tájékoztatott.
- A jégelhárító rendszer 13 radarállomással egész Szerbia területét fedi, Vajdaságban három központ létezik. A mi radarközpontunk a legnagyobb hatósugarú, Vajdaság 16 községében összesen 715 600 hektár áll a védelmünk alatt, amelyből 631 853 hektár mezőgazdasági földterület. 157 állomás tartozik hozzánk, amelyből jelenleg 140 aktív, több helyen sajnos nem találtunk céllövőket. Az idény kezdetére 1200 rakétát biztosítottak, állomásonként hatot, ami valójában csupán a szezon kezdetére elegendő, de ígéretet kaptunk arra, hogy szükség szerint érkezik a pótlás. 280 céllövővel napi kapcsolatban vagyunk, akiknek, amikor beavatkozásra kerül sor, bármilyen időszakban és időjárási viszonyok között ki kell menniük a állomásra, és végezniük kell a felelősségteljes munkát, a lakóhelyüktől akár 10 kilométeres távolságban is. Természetesen feladatvégzés előtt, a téli hónapokban képzésen vesznek részt.
A lövészek felkészültsége, illetve az állomások állapota is nagyban befolyásolja a munka eredményességét. A terepen azonban nagyon nehezen találunk lövészeket, honoráriumuk nem nagy, 3500 dinár havonta, így több község a tevékenység jelentősége miatt hozzájárul a rendszer működéséhez. Az érintett községekkel karöltve közös érdekünk lenne, hogy a földeket megvédjük a jégveréstől. A topolyai községgel továbbra sem túl jó az együttműködés, bár ígéretet kaptunk, hogy ők is megkeresik a hozzájárulás módját. A hatékonyságunk ennek ellenére hetven százalék körül mozog, ami világviszonylatban is jó eredmény -hallottuk a váltásvezetőtől.
A tavalyi évről szóló jelentésből, melyet Željko Raičević, az állomás igazgatója készített, kiderül, hogy az elmúlt évet a különösen változékony időjárás jellemezte, májusban és júniusban átlagon felül alakultak ki zivatarfelhők, jégfelhők. Tavaly május 16-a és június 30-a között az országban 8900 rakétát lőttek ki, ami negyven százalékkal magasabb a többévi átlagnál. Az új idényre való felkészültségről szólva kiemelte, hogy a raktári mennyiség igen kevés.
A jelentésből a bajsai radarközpont kezdeményezi, hogy a céllövőállomásokról és a lövészekről az illetékes önkormányzat gondoskodjon.
Az állami földek bérbeadásából befolyt összegből bizonyára erre is fordítanak majd az illetékesek. A napilapunkban megjelent múlt heti hír szerint Zenta község területén az eddigi hat helyett csupán két jégvédelmi állomás fog működni. Ugyanakkor e két állomás dolgozóinak tiszteletdíját megduplázza az önkormányzat, hogy állandó készültségben legyenek és intézkedjenek, amikor szükséges.
A jégvédelem évről-évre jelentkező gond, mezőgazdasági termelésből, gyümölcstermesztésből élő családok évi munkája, megélhetése a tét. Igaz, ha csak a puszta számokat nézzük, eredményesnek mondhatjuk a jégelhárító rendszer működését, de ha minden kilövőállomás működne, esetleg több állomást hoznának létre, még hatékonyabb lehetne a rendszer, és biztos, hogy sokkal kifizetődőbb a védelem, mint a szélsőséges időjárásra bízni, hogy megmarad-e a termés vagy sem.
