2024. november 25., hétfő

Mi történik Temerinben?

Projektum készül a nemzeti feszültség leküzdésére
Temerint sokan csak úgy emlegetik, mint a nemzeti alapon történő incidensek melegágyát. Évekre visszamenőleg itt történik a legtöbb magyarverés, a gyűlöletszító graffitikből sincs hiány.

A legutóbbi, januári incidensek után megpróbáltuk több szemszögből megvilágítani ezt a témát, hátha átfogóbb képet kaphatunk a temerini viszályok hátteréről. Úgy hallottuk, hogy a legutóbbi eset, amikor nemzeti türelmetlenséget szító plakátok jelentek meg a helységben – ami igencsak felborzolta a kedélyeket Temerinben – büntetlenül marad, ugyanis az ügyész úgy vélekedett, hogy nem gyűlöletkeltő a plakát tartalma.

Először a nemrégiben Temerinben járt ombudsman-helyetteshez fordultunk.

Eva Vukašinović tartományi ombudsman-helyettes elmondta, hogy ők nem avatkozhatnak bele az ügyészség munkájába, de vannak olyan esetek, amikor egyszerűen nem hagyhatják szó nélkül azt, ami történik.

– Itt van például a temerini fiatalemberek esete, akiket elvertek, az elkövetők tízezer dináros büntetést kaptak ezért. Szerintem az ilyenfajta büntetés éppen az ellenkező hatást váltja ki az elkövetőkből, mint amit kellene. Ha a nemrégiben megjelent plakátszövegek esetét nézzük, az ügyész azt mondta, hogy szó sincs nemzeti türelmetlenség szításáról. Pedig a szövegnek van egy része, amelyet sehogy máshogy nem lehet értelmezni, csakis a türelmetlenség szításának, és ez büntetendő cselekmény, akárhogy is fordítják. Az a véleményem, hogy nem elég szabálysértési eljárásokat folytatni, nem lehet szelektíven alkalmazni a törvényt. El kell gondolkozni például azon a megoldáson, hogy mi lenne akkor, ha példát statuálnánk egyszer-kétszer ezeknél az incidenseknél. Ennek köszönhetően lehet, hogy majd máskor meggondolnák a potenciális elkövetők, hogy mit tesznek. Azt hiszem, hogy a gondolkodásmódra is pozitívan hatna egy példaértékű eljárás lefolytatása. Mi minden eszközt kihasználunk annak érdekében, hogy ez megtörténjen, mert itt az emberi jogok megcsorbításáról van szó.

Milyen lépéseket tettek?

– Én mint ombudsman-helyettes úgy éreztem, hogy reagálnunk kell ezzel kapcsolatban. Persze, mivel nem avatkozhatunk bele az ügyészség munkájába, nem azt mondtuk, hogy ez és ez bűncselekmény, hanem azt mondtuk, hogy a nemzeti gyűlölet szítása szerintünk bűncselekmény, és fölhívtuk az ügyészséget a következő lépésre. Az ombudsmannak kötelessége vigyázni arra, hogy a törvény alkalmazása ne legyen diszkriminatív – mondta el Vukašinović.

Mi lenne a megoldás a temerini helyzetre?

– Szerintünk kétirányú megoldás létezik erre a helyzetre. Az egyik irány a prevenció. Mi jártunk Temerinben, fölajánlottuk a segítségünket, azzal, hogy először az ő véleményükre vagyunk kíváncsiak. Megkértük az iskolaigazgatót, a rendőrséget és a tanárokat is, hogy juttassák el irodánkba véleményüket, hogy milyen módon lehetne segíteni ezen a helyzeten, hogy lássuk, milyen projektumot lehetne írni. Ez nem egy sima tolerancia-projektum lesz. Bevonnánk a programba az általános iskolásokat is, de a középiskolásokra összpontosítanánk. Meg szeretnénk magyarázni ezeknek a gyerekeknek, hogy mi is az a bűncselekmény, miért bűncselekmény a nemzeti gyűlöletszítás, mi a kihágás, mik a következményei a bűncselekményeknek, és hová jutnak azok, akik így viselkednek. A munkába pszichológust, büntetőjogászt és történészt is be szeretnénk vonni. Valójában ez egy olyan toleranciaprogram lenne, amelyet a temerini szükségletekhez igazítanánk. Mi a helyzet a temerini általános iskolákban?

– A temerini iskolaigazgatók felhívták a figyelmünket arra, hogy a gyerekek nagy része a családból hozza az agresszivitást. Éppen ezért jó lenne a szülőket is bevonni ebbe a programba, persze kérdés, hogy ki akar bekapcsolódni egy ilyen projektumba, de ezt is kigondoljuk majd. Ezenkívül megtudtam, hogy két általános iskola működik Temerinben. A magyar osztályok nem mind abban az iskolában vannak, ahová a gyerekek hivatalosan járnak, hanem különválasztották őket fizikailag egy iskolába. Ily módon például nem is ismerik meg a szerb gyerekek a magyarokat, és fordítva.

Stojan Tintor, a Szerb Radikális Párt temerini községi választmányának elnöke a helyi incidensekkel kapcsolatban elmondta, hogy ők minden ilyenfajta incidenst eleve elítélnek.

– Annak okát, hogy miért történnek ezek az incidensek, nem községi, hanem állami és tartományi szinten kellene keresni. Akik hatalmon vannak már egy ideje, azok kellene, hogy tegyenek ennek érdekében valamit.

Ön szerint miért járnak a temerini általános iskolások külön osztályokba?

– Ezt annak idején, amikor a többpártrendszert bevezették Szerbiában, a magyar pártok követelték. A Petar Kočić és a Kókai Imre általános iskolákban párhuzamos tagozatok voltak. Manapság meg lehet különböztetni azokat a generációkat, akik annak idején ilyen iskolákba jártak, és azokat, aki már egy ideje külön járnak. Először is, annak idején megtanultuk egymás nyelvét, így nem volt gond a kommunikációban. Együtt jártak az emberek sportolni, többet barátkoztak, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy javuljanak a nemzetek közötti viszonyok.

Az Önök pártja igen befolyásos a temerini szerb lakosság körében. Nem gondoltak valami akciót indítani annak érdekében, hogy javuljon a légkör Temerinben?

– De igen, kedden találkoztak a községi pártok képviselői a polgármesterrel, és hozzáláttunk egy közös akció kidolgozásához. A találkozón jelen volt a temerini rendőrfőnök is, aki ismertette az eddigi eredményeket. Azt azonban el kell mondanom, hogy míg a nyomozások nem fejeződnek be, nem jó a politikusoknak túlságosan beleavatkozni ezekbe az ügyekbe – vélekedett Tintor.

Egyértelmű volt számunkra, hogy az üggyel kapcsolatban a temerini rendőrfőnökkel is beszélni kell, mert a rendőrséget még nem szólítottuk meg, pedig igen fontos szereplői ennek a történetnek. Miskolci Lajost, a temerini rendőrség parancsnokát arról kérdeztük, mit ajánlana azoknak, akiket támadás ér és megsérülnek, kihez forduljanak először.

– Minden egészségügyi központ köteles jelenteni a rendőrségnek azokat az eseteket, amikor olyan sérülésekkel jelentkezik valaki, amelyek arra utalnak, hogy valamilyen különös esetből származhat. Tehát ha támadásgyanús vagy nem egyszerű baleset eredménye a sérülés.

Mikor reagálnak ezekre az incidensekre?

– Mi mindjárt reagálunk az esetekre, legyenek azok lakossági bejelentések vagy saját forrásaink alapján kapott információk. Abban az esetben, ha feltételezzük, hogy valamiféle összetűzés történhet, akkor alkalmazhatunk civilbe öltözött rendőröket is.

Esténként van elég járőr az utcán?

– Természetesen.

Hol történnek ezek az incidensek?

– Ha azt nézzük, hogy hol történtek ezek a januári incidensek, akkor láthatjuk, hogy nagyrészt Temerin központjában történnek.

Az elkövetők temeriniek?

– Ezekben az esetekben temeriniekről van szó.

Ön szerint mi a fő okozója ezeknek az incidenseknek?

– Nézze, minden agressziónak az a fő oka, hogy az emberek nem fogadják el a másik felet olyannak, amilyen. Ezeknek az eseteknek a 80 százalékában az alkohol is hozzájárult ahhoz, hogy megtörténjen a baj. A fiataloknak olyan szórakozóhelyeket kellene biztosítani, ahol valami érdemlegessel tudnának foglalkozni.

Úgy hallottam, hogy külön szórakozóhelyekre járnak a fiatalok, ez Ön szerint jó?

– Szerintem minden megosztottság rossz. De ez nem rajtunk múlik.

Az incidenseket kezdeményezők csoportok, vagy egyénekről van szó?

– A rendőrség számára nagyon fontos, hogy meg tudjuk pontosan állapítani, hogy miből indult ki egy verekedés, a nemzeti hovatartozás számunkra ekkor lényegtelen. Azt is fontosnak tartanám megjegyezni, hogy jó lenne, ha a média sem félinformációkat közölne, mert ezzel nagy mértékben megnehezítik a mi dolgunkat is.

Ezekről a januári esetekről egyes médiumok azt közöltek, hogy a kizárólagos okuk az volt, hogy az egyik magyar volt, a másik pedig szerb. Ha megnézzük ezeknek a verekedéseknek a résztvevőit, akkor láthatjuk, hogy nem egészen úgy van ez. Voltak itt vegyes házasságokból származóak is, horvátok is. Tehát lehet nemzeti alapon történt incidenseknek is nevezni, de nem okvetlenül. A lényeg az, hogy ezt az agresszivitást kellene leállítani. Egy ilyen közösségben, mint amilyen Temerin, ahol a lakosság 70 százaléka szerb, 30 százalék pedig magyar, előfordulhatnak ellentétek. De ezeket kordában kell tartani. Mi mindent megteszünk, hogy elkapjuk a vétkeseket, de az ügy további része már a bíróságra tartozik.

Önök felvették a kapcsolatot a tartományi és a köztársasági ombudsmannal is.

– Igen, rendszeresen értekezünk, és mi is részt veszünk majd abban a projektumban, amelyet a tartományi ombudsman-helyettes készít el Temerin számára.

Gusztony András polgármester elmondta, hogy ő hívta össze az önkormányzatban működő parlamenti pártok elnökeit.

– Hála istennek, szép számban vagyunk, kilenc lista került be az önkormányzatba, tehát kilenc pártelnök járt nálam kedden. Mivel a szavazatok alapján a község kilencven százalékát képviselik az itt megjelentek, ezért a mi felelősségünk, hogy mi történik ebben a községben. Temerinben a legerősebb politikai erő van ellenzékben, ez a Szerb Radikális Párt, és természetesen őket is meghívtam. Konstruktív volt ez a találkozó, a rendőrfőnök beszámolt az elmúlt hetek sajnálatos incidenseiről, de én nem akartam, hogy erről tárgyaljunk, ez nem a mi dolgunk. Megvannak a jogállam intézményei, mindannyian bízunk abban, hogy ezek működnek, ami több-kevesebb sikerrel így is van. A pártok persze elítélik ezeket az incidenseket. De ez körülbelül annyit ér, mint halottnak a csók. Ennél többre van szükség. Én arra kértem a jelenlevőket, hogy minden párt a saját körzetében hasson oda, hogy a fiatalok a fölösleges energiájukat ne az agresszivitásban és a nemzeti gyűlöletkeltésben fejtsék ki, mert sok múlik rajtunk is. Én úgy láttam a tanácskozáson, hogy megvan az akarat erre a lépésre minden pártnál. Persze, hogy Temerinben nem felel meg mindenkinek, hogy a község részben magyar, sőt véletlenül a polgármester és a kkt elnöke is az.

Milyen konkrét lépéseket tesznek még?

– Megpróbáljuk a vendéglátóipari objektumokkal betartatni a nyitvatartási időt, odafigyelni arra, hogy a különféle trafikok, amelyeknek erre nincs engedélyük, ne áruljanak alkoholt. De elsősorban nevelni kell, és elsősorban a családban kell nevelni a gyermekeket.

Ha már a nevelésről van szó, mi a véleménye arról, hogy külön iskolákba járnak a magyar és a szerb gyerekek?

– Igen, Vajdaságban van 7-8 magyar iskola, ami a nemzeti identitás megőrzésének a szempontjából teljesen helyénvaló, az együttélés szempontjából azonban nem biztos, hogy mindig a legszerencsésebb. Nálunk ez így van ősidők óta, van három szerb általános iskolánk, és van egy magyar. Lehet, hogy segíteni fog az a projektum, amit az ombudsman-helyettes irodája dolgoz majd ki a mi elképzeléseink alapján. Mert a nevelésen keresztül sok mindenen lehet javítani. A kilencvenes években 10 000 menekült jött Temerinbe, közülük 6000 itt maradt. Ők egy teljesen más környezetben nevelkedtek föl. Hogyan lehetne „összehozni” az itt élő nemzeteket?

– Az iskolákban minél többet kell, hogy együtt legyenek a gyerekek, közös rendezvényeket kell szervezni, közösen kell sportolni. Van egyfajta visszahúzódás a magyarok részéről is, ezt nem kell eltitkolni. Tudjuk, hogy a kilencvenes évek elején kisöpörték a magyarokat az állami intézményekből, a rendőrségen és a bíróságon alig maradtak. Erre az volt a válasz, hogy a magyar gyerekek elkezdtek nem tanulni szerbül. Én most veszem észre a fiatalabb generációkon, beleértve a saját fiatalabbik gyermekemet is, hogy mennyire nehezen beszélik a szerb nyelvet. Én nem azt mondom, hogy nekik jobban kell beszélniük szerbül, mint magyarul, de ebben a környezetben nem tudjuk magunkat másként megértetni. Így elkezdődtek a szétválások, a magyar gyerekek nagyon keveset sportolnak, az utóbbi időben azt is látni, hogy a vendéglátó-létesítményekben is kevesen vannak.

Tudom, hogy a nemzeti tanács Észak-Bácskában szerb tanfolyamokat szervez, nem tudom, hogy itt, Temerinben szükség van-e ilyesmire, de hogy így nem jó, az biztos.

Mennyire vannak megelégedve a közbiztonsággal Temerinben?

– A rendőrség egy sajátos állami szerv, nem mindig értünk egyet, de nekünk alapjában véve nincs gondunk a temerini rendőrség munkájával. Ők a tetteseket nagyjából előállították, persze, hogy abból lett-e bírósági per, az már nem rajtuk múlott.

Mi a véleménye a nemrég megjelent plakátokról?

– A Temerinben megjelent plakátok egyértelműen uszító szöveget tartalmaztak. A tartományi ombudsman is így gondolja, de az ügyész úr már sajnos nem így vélekedik.

Važno je da budemo i mi organizovani i ako napadnu nekog Srbina, sledeći put, budemo spremni da brzo reagujemo i zaštitimo se. Mislite o tome, i mislite na svog brata, ukućanina, komšiju, prijatelja, kuma ili bilo kog drugog Srbina kome se može sutra da se desi da bude napadnut!”

A kérdéses szövegrész, amely a plakáton volt található – az ügyész szerint szó sincs a nemzeti türelmetlenség szításáról.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás