A Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség február 6-án tette közzé a felhívást a kárpótlási kérelmek átadására. Egy hosszú jogi procedúra első lépése ez, hiszen a beadványokat csak március 1-jétől lehet átadni a postahivatalokban, a külön az erre a célra kijelölt tolóablakoknál. Vajdaságban 35 postán veszik majd át a kérelmeket.
Érdemes azonban időben elkezdeni a felkészülést a beadásukra, mivel az ügynökség csak a hiánytalan kérelmeket bírálja el, ha tehát a beadvány hiányos, elölről kell kezdeni a folyamatot. A vagyon-visszaszármaztatási kérelmek beadási határideje két év, a rehabilitációt pedig a december 15-étől számított öt éven belül lehet kezdeményezni.
A VMSZ felkérésére a CMH irodák két hete indították el az ingyenes jogsegélyszolgálatot, hogy segítsenek a polgároknak a rehabilitációs és a kárpótlási ügyek intézésében. Az irodákban fiatal jogászok foglalkoznak az esetekkel, segítenek a szükséges dokumentumok összegyűjtésében, és útmutatást adnak, hová forduljanak a polgárok a későbbiekben.
Bús Ottó, a vajdasági CMH irodák koordinátora elmondta: a rehabilitációs és a kárpótlási ügyeket külön-külön kezelik, sőt vannak olyan esetek, ahol először a rehabilitációs folyamatot kell végigjárni, és csak azután lehet az államtól visszakérni az elkobzott vagyont. Mindenki felkeresheti az irodát, aki úgy gondolja, hogy érintett lehet ebben, hiszen az is az egyik célja a jogsegélyszolgálatnak, hogy segítsen eldönteni a polgárnak, indokolt-e, hogy eljárást indítson, hiszen vannak, akik nem tudnak eligazodni a jogi szakkifejezések útvesztőjében, így nem is képesek önállóan megítélni, kezdeményezhetik-e az eljárás lefolytatását.
– A vagyon-visszaszármaztatás kapcsán az ingyenes jogi segítséget csak bizonyos fokig tudjuk szavatolni, mert egy idő után a jogászaink már nem segíthetnek, és a polgároknak ügyvédhez kell fordulniuk, aki jártasabb ezen a területen, és aki a bíróságon képviseli az ügyeiket. Az ügyvédet viszont már fizetniük kell. A kollektív bűnösség elve alapján elítélt csúrogi, mozsori és zsablyai magyarok esetében viszont – kihasználva a törvény adta lehetőséget – civil szervezetként arra vállalkoztunk, hogy az ügyükben végig közreműködjünk oly módon, hogy azokat átadjuk az ügyvédeknek. Vagyis jogi képviseletet biztosítunk, s annak költségeit is mi álljuk. Az érintetteknek vagy azok leszármazottainak a szabadkai irodában kell jelentkezniük, itt készítünk egy jegyzéket. Emellett folyamatban van a magyarul beszélő ügyvédek jegyzékének összeállítása is, hozzájuk irányítjuk majd az ügyfeleket. Ez azonban természetesen csupán javaslat a mi részünkről, tehát semmiféle kötelezettséget nem von maga után. Ők maguk is választhatnak ügyvédet, de abban az esetben már nem tudjuk garantálni a díjmentességet. Eddig hetvennyolc érintett, illetve leszármazott jelentkezett a szabadkai irodában, de mivel csak itt lehet jelentkezni, kérjük a polgárok türelmét – mondta a koordinátor.
Az elmúlt két hétben a szabadkai és a zentai CMH irodában mintegy százan jelentkeztek. A legnagyobb érdeklődés Szabadkán van, ezért itt két jogász fogadja az ügyfeleket egy előre egyeztetett időpontban, Nagybecskereken, Temerinben, Újvidéken, Zomborban és Zentán pedig egy-egy jogász foglalkozik a polgárokkal heti három alkalommal, de igény szerint ezen változtathatnak is. Szabadkán Tóth Laura 8-tól 16 óráig, Maglajčić Ljiljana pedig 12 és 20 óra között fogadja az ügyfeleket, és naponta nagyjából öt-öt ügyet tudnak vállalni, hiszen mindegyik eset más, és kellő alaposságot igényel az utánajárás. Egy ügyféllel többször is találkozni kell, mire eljutnak addig a pontig, hogy megfogalmazható a beadvány, vagy összegyűlik a szükséges dokumentáció. Jelenleg Zentán és Szabadkán is március elejére lehet időpontot kapni.
– A vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs ügyek a jogászoknak is nagy kihívást jelentenek. Éppen ezért a törvényalkotás folyamatában is részt vevő Varga László országgyűlési képviselőtől kértünk segítséget a felkészítésükben, s heti rendszerességgel kerül sor a szakmai konzultációkra. Tény azonban, hogy számos kérdés esettől függően merül fel, és menet közben rendeződik majd, ezért jogászaink állandó kapcsolatban vannak egymással és a képviselő úrral is, megosztják a tapasztalatikat, és jegyzékbe veszik a felmerülő kérdéseket.
Maglajčić Ljiljana, a szabadkai iroda egyik jogásza elmondta, hogy főleg az idősebbek keresik fel őket, és sokan közülük meglepően sokan jól tájékozottak a törvényt és a lehetőségeiket illetően, s főként a szükséges dokumentumok összegyűjtéséhez kérnek segítséget, vagy nem tudják, hogy a rehabilitációs ügyekben mikor kell a felsőfokú bírósághoz fordulniuk.
– A legkülönfélébb esetekkel találkoztunk az elmúlt napokban. A Trgopromet üzlethelyiségeivel vagy a városközpontban álló több, ma állami, de egykor magántulajdonban lévő épülettel kapcsolatos kárpótlási ügyekben kerestek fel minket, de néhány magyarországi állampolgár is jelentkezett, akiknek itt volt földjük, ám amikor a határt lezárták, Bajmokhoz csatolták azokat. Az ilyen esetek jogilag érdekesek, hiszen egyelőre nem tudjuk, hogy a nemzetközi szerződések miként szabályozzák őket. Hogy melyik ügynek milyen lesz a végkimenetele, azt még nem lehet tudni, de az észrevehető, hogy az embereknek erkölcsileg és érzelmileg fontosak ezek a dolgok, és bár szeretnék letisztázni és lezárni őket, nem nagyon reménykednek a sikerben – tette hozzá a jogász.
