Tavaly októberben a Zaječar melletti Moljevacon feltárták az első szerbiai tömegsírt, és a helyi temetőben eltemették azt a harminc ártatlanul kivégzett embert, akik eddig jeltelen tömegsírban nyugodtak. Az állami sírfeltáró bizottság eddig két tömegsírból exhumálta a holttesteket. Mivel nincs rá pénz, nem tárnak fel minden titkos tömegsírt, csak próbafeltárást végeznek. A munka első részét várhatóan az év végéig befejezik. Slobodan Markovićtyal, a titkos tömegsírokat feltáró állami bizottság elnökével a VMSZ által szervezett szabadkai történészkonferencián beszélgettünk.
2009 ősze óta dolgozik a bizottság. Hol tartanak a munkával?
– A titkos tömegsírok feltárásával foglalkozó bizottságnak két feladata van: egyfelől, hogy nyilvántartásba vegye az áldozatokat; másfelől, hogy megjelöljön minden olyan sírt, amely eddig titkosnak számított. A nyilvántartásba vétel kizárólag a levéltári adatok alapján történik. Ezek a dokumentumok nagyrészt megőrződtek. Minket is meglepett, hogy mennyi mindent megleltünk a kivégzésekkel kapcsolatban. Persze vannak Szerbiának olyan részei, amelyekre vonatkozóan nem találtunk adatokat, de nagyobbrészt megtaláltuk őket, és dolgozunk belőlük. Számításaink szerint a kivégzettek névsora az év végére készül el egész Szerbiára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy vajdasági adatokkal is szolgálni tudunk. Amikor ezzel az előzetes listával elkészülünk, feltesszük a világhálóra, hogy hozzáférhessenek és hozzászólhassanak a helytörténészek, a hozzátartozók vagy más családtagok, akik a rokoni beszélgetésekből esetleg még tudnak valamit a kérdéses eseményekről. Az év végére nemcsak elkészül az előzetes névsor, hanem a nemzetiségi összetételt is tudni fogjuk, mivel feltételezem, hogy az önök olvasóit elsősorban a magyar áldozatok érdeklik.
A tömegsírokkal kapcsolatban nemcsak a levéltári adatokra támaszkodunk, hanem a szemtanúk elmondására, illetve a visszaemlékezésekre is. Két sírt fel is tártunk, exhumáltuk a holttesteket, s ott, ahol azt állították, hogy tömegsírok vannak, meg is találtuk azokat.
Hány tömegsír van Vajdaság területén?
– Szerbia területén több mint 200 tömegsír van, s ezeknek nagy része Vajdaságban található. De el szeretném mondani, hogy itt két dologról van szó. Az egyik periódus – és feltételezem, önöket ez érdekli – a második világháború végéig történt kivégzések, amikor is az áldozatul esett magyarok közül a legtöbbet kivégezték, a másik pedig az 1948-ig kitolt határidő, s ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg az eseményeket, akkor az magával von még egy csomó kérdést. Ez utóbbi időszakba tartozik például a németek kivégzése. Azon az előzetes listán tehát, amiről az imént beszéltem, minden ismert magyar áldozat neve szerepelni fog, mert ez a névsor a második világháború végéig történt eseményeket öleli majd fel. Nem licitálnék most sem az áldozatok, sem a tömegsírok számára, hiszen a munka még nem fejeződött be. Ezenkívül még folyamatban van a listák egybevetése. A saját kutatási eredményeinket vetjük egybe a tartományi bizottság és a történészek kutatási eredményeivel, s naponta előfordul, hogy ugyanazt a nevet több listán is megtaláljuk.
Miután elkészül a lista, megkezdődik a feldolgozása?
– Azt tervezzük, hogy 2013 elején – a már meglehetősen pontos névsor nyilvánosságra hozatalát követően – megkezdődhet a tudományos vita. Az eseményeket megfelelő történelmi kontextusba helyezzük, s megkezdődhet majd a történtek elemzése.
Tervezik-e a tömegsírok feltárását, lehetőséget adva ezzel a hozzátartozóknak, hogy tisztességesen eltemessék halottaikat, vagy csak a tömegsírok megjelölése a cél?
– Kétségtelen, hogy a tömegsírok megjelölése az elsődleges cél, s ha kisebbségi áldozatokról van szó, akkor a nemzeti tanácsok véleményét is ki kell kérni. A tömegsírokkal kapcsolatban egyébként több szervezet és intézmény is illetékes. Ami még nagyon fontos: nincs pénz arra, hogy az összes általunk felkutatott tömegsírt feltárjuk. Szlovéniában 20 évig dolgoztak a holttestek azonosításán. Valamennyit meg is találtak, ám csak több mint a 20 százalékuk esetében végeztek exhumálást. Szerintem a legcélravezetőbb modell az lenne, ha az állami sírfeltáró bizottság kezdeményezne néhány próba-exhumálást, s ennek alapján dolgoznánk ki egy terveztet, amit aztán átadnánk az önkormányzatoknak. Azok ugyanis a leginkább érdekeltek abban, hogy ez a munka be legyen fejezve.
Milyen hosszúságúra tervezték az állami sírfeltáró bizottság munkáját?
– 2010-ben kezdtük meg a munkát, s íme három év kellett ahhoz, hogy előzetes névsorhoz jussunk, de természetesen ezt követően is lesz még munka. Tehát négy évre lesz szükség, hogy megtudjuk, kik azok, akiket 1944 után végeztek ki mindenféle bírósági ítélet nélkül.
