Borislav Stefanović: A prishtinai csoport ma sokszor olyan maximalista elvárásokkal ül tárgyalóasztalhoz, mint amilyenekkel a szerb fél indult annak idején Rambouillet-ba (Fotó: Ótos András)
A nagy válságok idején rendszerint elmélyülnek a biztonság kérdését illető kihívások is, a Balkánon pedig ezen a tényen túl már a válság előtt is létezett egy biztonságpolitikai kihívás, Koszovó – fogalmazott a Nyugat-Balkán a válság és az európai távlatok között című kerekasztal-értekezlet megnyitása során Sonja Licht, a Politikai Kiválóság Belgrádi Alapítványának elnöke. Az újvidéki Park szállóban megtartott összejövetelt az említett szervezet és a Szlovák Atlanti Bizottság szervezte. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy a maihoz hasonló, Szerbiában és a Balkánon most aktuális kérdések fogalmazódtak meg a berlini fal huszonhárom évvel ezelőtti leomlása során is: kik vagyunk, melyek a céljaink, merre tartunk. Mint mondta, a különféle kihívásokra a régión belül a partnerség, a szolidaritás és a megbékélés adhatnak megfelelő választ.
A NATO-BAN TÖBBEN BÍZNAK
Szerbia biztonságpolitikai céljairól szólva Egeresi kiemelte, hogy amíg az európai uniós csatlakozással kapcsolatban minden releváns politikai erőnek nagyjából azonosak az elképzelései, addig a NATO-hoz való csatlakozás kapcsán már eltérnek a vélemények. Tény viszont az – hangsúlyozta a parlament elnöke –, hogy a felmérések szerint a polgárok NATO-ba vetett bizalma, mely az elmúlt években 13 és 30 százalék között mozgott, magasabb, mint az állami intézményekbe vagy politikai pártokba vetett bizalom.
A vajdasági helyzetről szólva újságíróknak nyilatkozva Egeresi közölte, az elmúlt három és fél év során sokat tettek az európai értékek népszerűsítése, a biztonság terén pedig a nemzeti közösségek közötti békés együttélés szavatolása érdekében. Ez utóbbi téma tekintetében mindenekelőtt a Tartományi Biztonsági Tanács munkáját emelte ki, mely – mint mondta – konkrét eredményeket hozott a közösségek közötti békesség megvalósítása terén. Elismerte, láthatóak voltak az elmúlt időszakban a bűnözés és a nemzetiségek közötti incidensek egyes példái is, aláhúzta azonban, hogy a lényeg a helyzet rendeződése irányába történő haladásban van. A tartományi szervek, a biztonsági tanács, a belügyminisztérium, a helyi önkormányzatok, az igazságügy szervei közös munkájának az eredményeképp mondható el ma az, hogy évről évre csökkennek a nemzeti indíttatású incidensek a tartomány területén – értékelte Egeresi Sándor.
MAXIMALISTA HOZZÁÁLLÁS
A koszovói kérdés rendezésének kihívásairól beszélt az értekezleten Borislav Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatásával megbízott szerb tárgyalócsoport vezetője. Mint mondta, Belgrád mindent megtett a tagjelöltség elnyerése és a Prishtinával való megállapodás megszületése érdekében – mindent, amire az alkotmányos keretek lehetőséget adtak. Sikerként könyvelte el az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghozott 1244-es határozat „életre keltését”. Úgy fogalmazott, hogy ennek két okból van nagy jelentősége: egyrészt, mert e határozat az utolsó, érvényes, nemzetközi közösség által elfogadott dokumentum, másrészt pedig mert az lehetőséget nyújt a probléma rendezésére. A Prishtinával folytatott eddigi tárgyalások során megszületett hét megállapodás jelentőségét hangsúlyozta, s emlékeztetett arra, hogy a párbeszéd megkezdése előtt Belgrád és Prishtina között definiálatlanok voltak a kapcsolatok, félig-meddig háborús viszony uralkodott. Elmondta, a prishtinai csoport ma sokszor olyan maximalista elvárásokkal ül tárgyalóasztalhoz, mint amilyenekkel a szerb fél indult annak idején Rambouillet-ba. Mindvégig világos volt számunkra az – tette hozzá Stefanović – hogy ilyen hozzáállással nem kerülhetnek ki győztesként. Kiemelte továbbá, hogy a két fél nem egymás ellenfele, a közös ellenfelet a fennálló problémák jelentik.
EGY ÚJ KORMÁNY FELADATAI
Az európai integrációs folyamat folytatásával kapcsolatban Stefanović cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a csatlakozási tárgyalások kijelölése Koszovó státusával állna kapcsolatban. Mint mondta, az alkotmány világosan fogalmaz ezzel kapcsolatban, és senki sem fogja kérni a szerb álláspont megváltoztatását, mert ha kérnék is, azt Szerbia nem tudná elfogadni. Szerinte az év végéig meg fogja az EU határozni a tárgyalások kezdetének az idejét, s úgy vélekedett, hogy ennek a célnak az eléréséhez néhány Koszovóval kapcsolatos elvárást az országnak még teljesítenie kell majd, ezek azonban életszerű kérdésekre vonatkoznak, olyan feladatok, amelyeket mindenképp teljesíteni kellene, hiszen az emberek problémái nem fognak egyik napról a másikra eltűnni. Hozzátette: ezekkel már a választások során legitimitást nyerő új kormánynak kell majd foglalkoznia.
