Mirko Cvetković: Nehéz év áll mögöttünk, de az előttünk álló sem lesz könnyebb (Fotó: Beta)
A miniszterelnök szerint a polgárok nem érzik majd meg azoknak az intézkedéseknek a hatását, amelyek a költségvetési hiány tervezett szintjének betartását célozzák meg. A béreken és a nyugdíjakon nem terveznek takarékoskodni – ezt már biztosan tudja Mirko Cvetković, azt azonban még nem, hogy hol lehet megtakarításokat eszközölni. A kormány ezzel kapcsolatos döntése a következő hetekben várható. Egy biztos: a közelgő választások időszaka ellehetetleníti a költségvetés esetleges módosítását.
A kormánynak tartania kell magát a takarékossági intézkedésekhez, tekintettel azokra a körülményekre, melyek között a hazai gazdaság ma üzletelni kényszerül – jelentette ki a kétnapos kopaoniki Üzleti Fórum keddi megnyitásakor Mirko Cvetković miniszterelnök.
– Tartanunk kell magunkat a költségvetési hiány kijelölt szintjéhez, szem előtt tartva, hogy a büdzsé módosítása nem lesz lehetséges az előttünk álló választási időszak miatt – fogalmazott.
A sajtó érdeklődésére Cvetković részletezte a takarékosság alapelveit. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a polgárok és a gazdaság nem érzik majd meg a kormánynak a kijelölt deficit betartására irányuló elszántságát.
– A lényeg az, hogy a költségvetési hiány betervezett szintjét nem fogjuk átlépni, függetlenül attól, hogy időközben esetleg csökkennek-e az államkassza bevételei. Ez annyit jelent, hogy egyfelől takarékossági intézkedéseket eszközölünk a büdzsé költekezési részén, ezek azonban nem érintik a béreket és a nyugdíjakat, minden más lehetséges kiadást azonban igen. Másfelől növelni kell a büdzsé bevételeit, például a megfizettetések növelésével – pontosított a miniszterelnök.
Cvetković azt mondta, a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodást az államkassza hiányával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy csökkennek-e a bevételek. Szerencsés körülménynek nevezte, hogy az év első két hónapjában a tervezett és megvalósított költségvetési bevételek „kiegyensúlyozottak” voltak. Hogy egészen pontosan mi mindenen fog a kormány takarékoskodni, arról az előttünk álló hetekben hoznak majd végleges döntést – jelentette be.
„FÉNYES JÖVŐT LÁTOK”
Mint azt Cvetković a megnyitón elmondta, az Üzleti Fórum minden javaslatát szívesen fogadja a kormány gazdaságpolitikájának további alakításához. Emlékeztetett, hogy a 2012-es gazdasági növekedésről szóló előrejelzéseket mérsékelték, s azok a jelenlegi becslések szerint nulla és fél százalék között alakulnak majd. A miniszterelnök közölte, hogy a kormány a következő időszakban is folytatni kívánja a reformokat és a felelősségteljes gazdaságpolitikát, amely a kiegyensúlyozott üzleti légkör megteremtésére és a közfogyasztás csökkentésére irányul.
– Nehéz év áll mögöttünk, de az előttünk álló sem lesz könnyebb. Van viszont elég erőnk ahhoz, hogy még edzettebben kerüljünk ki az előttünk álló nehézségekből, s fényes jövőt látok abban a időszakban, amely ezután következik – mondta beszédében a kormányfő.
A kormány további terveiről szólva elmondta: nemcsak a felelősségteljes gazdaságpolitikát, hanem a nem kevésbé felelősségteljes szociális politikát is folytatni kívánják, mellyel a polgárok biztonságérzetét szeretnék szavatolni, különösen azokét, akik a legsebezhetőbb kategóriába tartoznak. A béreket, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat az idén is a tervekkel összhangban, rendszeresen fizetni fogják – tett ígéretet.
Mint mondta, folytatják majd az infrastruktúrába, az energetikai szektorba és az információs technológiákba való beruházásokat. Cvetković szerint ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően mozgásba lendülhet Szerbiában az üzleti élet, csökkenhet a közfogyasztás és a munkanélküliség, s ennek révén magasabb életszínvonal teremthetnek a polgárok számára.
SIKERES REFORMOK
A kormány elmúlt négy évéről beszélve a miniszterelnök hangsúlyozta: a politikai stabilitás legjobb bizonyítékának éppen az a tény számít, hogy az előttünk álló választások nem rendkívüli választások lesznek. Kiemelte, hogy az államvezetés nagy lépést tett meg a reformok irányába, s ennek köszönhetően nyerte el Szerbia az uniós tagjelöltséget is.
Úgy értékelte, hogy a környező országok többségéhez képest Szerbia sikeren vészelte át a gazdasági válságot, vonzóbbnak számított a külföldi beruházók szemében, s a bérek és nyugdíjak kifizetése érdekében sem kellett eladósodnia. A krízis áthidalásának sikerességét két mérce alapján határozták meg: a bruttó hazai termék alakulása, illetve a környező államokkal való összevetés révén. Szerbia – Románia és Bulgária után – a harmadik legvonzóbb befektetési célpontnak számít a térségben – közölte Cvetković, majd hozzátette: a befektetések szintje is jóval magasabb hazánkban a környező országokénál.
„SZÉGYELLEM MAGAM”
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke szerint a szerbiai gazdaság legfőbb problémáit a versenyképesség és a nagyberuházások hiánya, a magas közfogyasztás és az ügyintézések lassúsága képezik. Az uniós tagjelöltség elnyerése szerinte nagy esélyt jelent a beruházások idevonzására, ám a tagság elnyeréséig végre kell hajtani a közszféra és a gazdaság reformját.
Felszólalásában Alekszandr Konyuzin Oroszország belgrádi nagykövete bírálta azt a hozzáállást, mely megkülönbözteti egymástól a nyugati, azaz az euroatlanti és a más államokból érkező befektetőket. Elmondta, hogy országa továbbra is készen áll beruházni Szerbiába. Ugyanakkor – mint hangsúlyozta – szégyelli, hogy az orosz és szerb államfő három évvel ezelőtti megegyezése alapján született hitelmegállapodás megvalósítása ennyit késik. Közölte, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztését szolgáló 800 millió dolláros orosz hitel azért várat magára, mert a szerb szakértők máig nem fejezték be a nem egy esetben húsz évvel ezelőtt megkezdett műszaki projektumokat.
Mary Warlick, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete nehéz döntésnek nevezte a U. S. Steel kivonulását a szerb piacról, melyet a kedvezőtlen üzleti körülmények váltottak ki. Mint mondta, a távozásnak ez az egyetlen oka, s az nem hat ki a szerbiai befektetésekről alkotott amerikai véleményre, mely elismeri a hazánkba történő beruházások előnyeit. Emlékeztetett, hogy az amerikai cégek az eddigiekben 1,6 milliárd dollár értékű befektetéseket valósítottak meg Szerbiában.
