(Fotó: Molnár Edvárd)
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerdán Bácsgyulafalván kiemelte: nincs elsőrendű meg másodrendű magyar állampolgár. Akinek van állampolgársága „annak joga van szavazni, beleszólni az anyaország dolgaiba, de ezt nem beleszólásnak kell tekinteni, hanem éppenséggel hozzászólásnak”.
A választójog körül még mindig folynak a viták. Európában arra is van példa, hogy a határon kívül élő állampolgárok csak a pártlistákra szavaznak, de az egyéni jelöltekre nem. A másik lehetőség, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok maguk közül választanak képviselőt az országgyűlésbe. A szavazati jog tartalommal való megtöltése szerepel a KMKF mai ülésén. A házelnök elmondta, felkérte a határon kívüli magyar politikai vezetőket, hogy mondják el ezzel kapcsolatban véleményüket. Kövér László a lakossági fórumon arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetpolitika egymás dolgainak véleményezését is jelenti. A délvidékieknek nemcsak az anyaországi történéseket van joguk figyelemmel kísérni és arról véleményt mondani, hanem például az erdélyiekről is.
– A nemzetpolitika a mi felfogásunk, az én felfogásom szerint magában foglalja az anyaország ügyes-bajos dolgaival való foglalkozást is. A nemzetpolitika nem az úgynevezett határon túli magyarsággal való foglalkozás politikája mindössze, hanem, hogy egy erős Magyarországot építsünk újra, amely vissza tudja szerezni legalább a 2002-ig meglévő tekintélyét, megbecsültségét az Európai Unión belül éppúgy, mint a környező szomszédos országok politikai elitjeiben – mondta a magyar parlament elnöke.
A kormány olyan nemzetpolitikát épít, amely orvosolni kívánja az elmúlt évtizedek nemzeti stratégiájának hiányát.
– Eltelt 20 esztendő és azzal kell szembesülnünk, hogy a magyar államnak, a magyar nemzetnek nincs nemzetstratégiája. Ha visszagondolunk az elmúlt 20 évre, a nemzetpolitika vonatkozásában nagyon sok minden történt. Jó is meg rossz is – mondta Kövér László. A környező országoknak, a magyarokkal ellentétben, volt nemzetstratégiája és ennek az volt a célja, hogy az elcsatolt területeken élő népeket homogenizálják. Az elmúlt két évtized negatív mérlegét a házelnök a következőképpen magyarázta:
– Abba a helyzetbe, amibe az elmúlt 20 évben mi otthon Magyarországon kerültünk, a saját hibánkból kerültünk. Azért, mert 20 éven keresztül nem vettük komolyan, hogy a sorsunk a saját kezünkben van. Nem vettük komolyan a választás szabadságát és felelősségét, és gazembereket választottunk imitt-amott a magunk feje fölé – fogalmazott a Magyar Országgyűlés elnöke.
Most a Fidesznek kétharmados többsége van és az új alkotmánnyal „a tetőt építi fel a nemzetpolitika fölé”.
– Ebben az alaptörvényben kimondjuk, hogy kik is vagyunk mi magyarok. Mit gondolunk saját magunkról. Mik azok az értékek, amelyek összetartanak bennünket a saját jövőnket, illetve múltunkat tekintve. Benne lesz az alaptörvényben az is, hogy nemzetként összetartozunk. Az új alkotmány nem a Magyar Köztársaság alaptörvénye lesz, hanem a magyar nemzet alaptörvénye. Bizonyos értelemben az ezeréves történeti alkotmány útját keressük, és remélem, hogy meg is találjuk a következő hetekben – hangsúlyozta Kövér László.
A bácsgyulafalvi lakossági fórumon kérdéseket tehetett fel a hallgatóság. Egyik arra vonatkozott, vajon a Magyarországon tanuló délvidéki fiatalok elvesztik-e az ösztöndíjra való jogosultságukat, ha felveszik a magyar állampolgárságot. A házelnök azt mondta, biztosan nem, de hogy milyen megoldást találnak a további támogatás folyósítására, arra még nem tud választ adni. Egy másik kérdés a délvidéki magyar politikai színtér megosztottságára vonatkozott. Kövér László kifejtette, meg kell adni a lehetőségét annak, hogy ki-ki kifejtse véleményét, ám amikor nemzeti érdekről van szó, akkor közös nevezőt kell találni.
– Nem hiszek abban a nemzeti egységben, amelyben az erősek mondják meg mi a gyengék érdeke – fogalmazott a házelnök.
Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy a szavazati jog megadásával vajon az lenne-e a célja a Fidesznek, hogy bebetonozza kormányzói szerepét.
Kövér László cáfolta ezt, és hozzátette, egyáltalán nem biztos benne, hogy a határon kívüli magyarok úgy szavaznak vagy annyian szavaznak, ahogyan most azt gondoljuk. A 2004-es népszavazás idején is történtek meglepő dolgok. Azok, akik a határon kívülről települtek át Magyarországra, egy részük nemmel szavazott a kettős állampolgárságra, sőt nyíltan felvállalta véleményét. Ezért a házelnök úgy gondolja, a szocialisták okkal tartanak attól, hogy a határon kívüliek nem szavaznak ezek után rájuk, aki meg mégis megteszi, az megérdemli a sorsát.
– A szavazati jog lényege, hogy vegyük komolyan magunkat. A lehetőség sokkal fontosabb mint az a kérdés, hogy leadják-e a választók a szavazataikat és kit választanak – szögezte le a házelnök.
