– Az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kulcsfontosságú kritériumaként a Belgrád és Prishtina közötti viszonyok javítását határozta meg. Úgy vélem, figyelemmel kísérik majd a párbeszéd során már megszületett megállapodások tiszteletben tartását, az energetikai és távközlési kérdésekkel kapcsolatos újabb megegyezések létrejöttét, továbbá azt, hogy az EULEX képes-e Koszovó területének egészén teljesíteni megbízatását – fogalmazott Delević.
Véleményének adott hangot, hogy a csatlakozási tárgyalások elindításához arra is szükség lesz, hogy Szerbia folytassa a már megkezdett reformokat, s tovább fejlessze kapcsolatait az uniós tagállamokkal. Ez utóbbit különösen fontosnak nevezte annál az oknál fogva, hogy e tagállamok, a közöttük fennálló nézetkülönbségek ellenére is, végső célként a régió egészének európai integrációját határozták meg.
A MÉDIA HELYZETE PRIORITÁS
A reformtörekvések középpontjában, Delević szerint, azoknak az ágazatoknak kell állniuk, amelyek rendezéséhez az Európai Bizottság álláspontja szerint még nagy erőfeszítések szükségesek. Mint mondta, az igazságszolgáltatás mellett ilyen még a biztonság, a pénzügyi ellenőrzés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdése is. A bizottság által prioritásként kezelt, ám az unió szintjén egységes mércékkel nem rendelkező témakörökben, mint amilyen például a média helyzete, elsősorban az előrehaladást, a már elfogadott mércék teljesítését, az unióban fennálló eltérő példák valamelyikének az elérését fogják értékelni – közölte az irodavezető.
– A média esetében az Európai Bizottság mindenekelőtt a tavaly elfogadott médiastratégia alkalmazását szeretné látni, s kétségkívül javulásra számít ebben a tekintetben. Fontos szempontnak számít majd az újságírók elleni támadások és gyilkossági ügyek felderítése is, ami a legmegfelelőbb módja az efféle történések jövőbeni megakadályozásának – húzta alá.
HOSSZÚ FEJEZETEK
Fontos feladatnak nevezte egy a csatlakozási tárgyalásokkal megbízott szakértői csoport felállítását, amelyhez az alapokat a nemzeti integrációs terv már szavatolta, s amely az uniós kérdőív megválaszolásakor lényegében már kiállta a próbát. A tárgyalócsoport végleges összetételének, mint mondta, egyrészt meg kell felelnie a soron következő fejezetek témaköreinek, másrészt pedig tükröznie kell a kormány aktuális összetételét is – emiatt meghatározó lesz az, hogy a következő kormánynak milyen lesz az összetétele.
Nem hoz lényegi változást Delević szerint az EB azon döntése, hogy a tárgyalások során az igazságszolgáltatással és a polgárok alapvető jogaival, biztonságával és szabadságával foglalkozó 23. és 24. fejezetet azonnal megnyitják, s azok befejezéséig nem is zárják le, hisz ezek a kérdések a vízumkényszer feloldásáról folytatott tárgyalások során és azokat követően is központi kérdéseknek számítottak.
A LEGJOBBAK KÖZÖTT
Delević szerint a tagjelölt-státus csak az egyik előfeltétele annak, hogy az előcsatlakozási alapokból származó uniós pénzt olyan célokra is fordíthassa az ország, mint amilyen például a mezőgazdaság vagy a foglalkoztatás növelése. Az uniós alapok kihasználása alapján Szerbia a legsikeresebb országok között van, a rendelkezésére álló összegek mintegy 95 százalékát tudja ugyanis lehívni.
