A befektetések szempontjából nézve, nagy gondot jelent Vajdaságban az, hogy helyi szinten nincs megfelelő számú szakember. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy nem születtek még meg azok a törvények, amelyek lehetővé tennék a zökkenőmentes beruházásokat, rájöhetünk, hogy eléggé bonyolult problémáról van szó. Többek között ezért történik meg folyamatosan, hogy a helyi infrastrukturális fejlesztésekre kiírt pályázatok útján elnyerhető pénzeket nem használják ki az önkormányzatok. Az „Energiahatékonyság a középületekben” elnevezésű szemináriumon bemutatták, milyen példák léteznek a világon az energiahatékonyság megnövelésének pénzelésére, valamint milyen módszerekkel lehetne hazánkban is növelni az energiahatékonyságot.
Slobodan Striković tartományi energiaügyi titkár elmondta, hogy a titkárságon belül nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energia felhasználására, a most aktuális befektetési lehetőség pedig ezen a téren újdonságot jelent hazánkban, mert az energetikai cégek az energiatakarékossági befektetéseiket az épületekben a megspórolt energia árán keresztül kapnák vissza.
– Igaz, hogy ehhez a befektetési lehetőséghez pillanatnyilag nincsenek meg a megfelelő törvények, de ahhoz, hogy megértsék az emberek, hogy ebben nagy lehetőségek vannak, szükség van ilyen ismeretterjesztő szemináriumokra. Szerbiának nagy gondja van a befektetésekkel, mert magának az országnak kevés pénze van, az olyan nagy épületekbe pedig, mint az iskolák és a kórházak, sok pénzt kell fektetni. Egy olyan befektetési modellről beszélünk például, hogy ha egy cég befektet egy épület energiatakarékos fűtésébe, a fűtés által nyert megtakarítások fizetik vissza a befektetett összeget. Itt szükség lesz az állam segítségére is, hogy megtalálják a megfelelő finanszírozási modelleket az ilyen befektetések serkentésére, és ami még fontosabb, a megfelelő jogi előírások meghozatalára. Sok helyi befektetésre lesz szükség ahhoz, hogy kiépülhessen a vidéki infrastruktúra, itt szükség lesz helyi menedzserekre és új tudásra is. A tartományi oktatási titkárság az energiaügyi titkársággal karöltve pillanatnyilag „Az energia körbevesz bennünket” projektet bonyolítja le, amelyben iskolás gyermekeket oktatnak arra, hogy kell takarékoskodni az energiával. Ennek az lesz a hatása, hogy mire ők felnőnek, magától értetődő lesz számukra a takarékosság – mondta el Striković.
A tanácskozáson részt vettek a németországi GTZ szakértői ügynökség képviselői is. Siegfried Brenke, a GTZ képviselője elmondta, hogy nagyon sok lehetőség van arra, hogy javítsanak az infrastruktúrán a helyi önkormányzatok az „Energiahatékonyság a középületekben” elnevezésű projektum segítségével.
– Nem veszünk el és nem igényelünk pénzt a szerbiai kormánytól ennek a projektumnak a kivitelezésére, hanem azok a cégek, amelyek részt vesznek a projektumban, saját eszközeiket fektetik be. Az épületekben ennek köszönhetően jelentős energiát tudnak megtakarítani. Az a megállapodás, hogy az így megtakarított energia összegéből fizetik vissza az épületek a befektetések összegét. Az elmúlt húsz évben nagyon sok helyen dolgoztunk ezzel a módszerrel világszerte, és Szerbiában is eljött az ideje ezen eljárás alkalmazásának – mondta Brenke. Hozzátette, reméli, hogy az év végéig a szerbiai kormány meghozza azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik a befektetések megkezdését.
Toivo Miller, a Berlini Energetikai Ügynökség képviselője elmondta, hogy magában Berlinben több mint 1800 hasonló projekten dolgoznak.
– A berlini fal leomlását követően jelentős problémákkal néztünk szembe, sok épületbe fektettünk be azért, hogy kevesebb energiát fogyasszanak, mert nagy százalékuk elhanyagolt állapotban volt. Ezzel a módszerrel hatékonyan csökkentettük az épületek energiahatékonyságát – magyarázta.
