A 2000. október 5-én lejátszódott demokratikus átalakulást követően most először mondhatják el a parlamenti képviselők azt, hogy teljes ciklust töltöttek el a képviselőházi padokban. Persze az elmúlt négy év sem volt zökkenőmentes: a gazdasági válságon kívül az örökösnek nevezhető szerbiai problémák is rányomták bélyegüket erre a munkára, gondoljunk csak a koszovói kérdés kapcsán fennálló nézetkülönbségekre vagy a hatalmi koalíción belül kialakult egyes vitákra, melyek egy-egy pillanatra veszélybe sodorták a parlamenti többség meglétét is. Lapunknak adott értékelésében Zsíros-Jankelić Anikó, a Demokrata Párt képviselőcsoportjának tagja eredményesnek nevezte a parlament elmúlt négyéves mandátumát, melynek során több mint ezer jogszabályt és előírást fogadtak el.
– A köztársasági parlament munkájába 2009 végén kapcsolódtam be, Maráci Nándor kollégám halála után kaptam lehetőséget erre a megtisztelő és felelősségteljes megbízatásra. A képviselőház mögött egy nagyon tartalmas, eredményes periódus van, mondhatom, hogy oroszlánrészt vállalt országunk európai uniós útjának kitaposásában. Az eredmény nem maradt el: Szerbia elnyerte az EU tagjelölt-státusát. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a munka véget ért, hiszen az elkövetkező időszakban is nagyon komoly feladatok várnak ránk, rengeteg munka, amíg Szerbia teljes jogú tagja lesz a nagy európai közösségnek. A Demokrata Párt által vezetett parlamenti többség mandátuma alatt több mint ezer törvényt, határozatot és más előírást hozott meg, amelyek egy magasabb életszínvonalú társadalom kiépítésének előfeltételei. A parlament számtalan nehézséggel állt szemben, kihívásokkal küzdött meg nap mint nap, nem volt egyszerű feladat megtartani a többséget, közös nevezőt találni a legtöbb vitatott témakörben. Az élet legkülönbözőbb területeit kellett korszerű, az európai mércéknek megfelelő törvényekkel szabályozni, olyan jogszabályokat meghozni, amelyek több mint fél évszázados igazságtalanságokat hivatottak helyrehozni, mint például a rehabilitációról és a második világháború után igazságtalanul elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvények. Ez a parlamenti többség hagyta jóvá Vajdaság Autonóm Tartomány Alapszabályát, hozta meg a közvagyonról szóló törvényt is. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény is az elmúlt periódusban vált valósággá – tudjuk, hogy az előző parlamenti többség nem volt hajlandó foglalkozni a témakörrel. Az élet legkülönbözőbb területein hoztunk meg törvényeket, mint például az oktatás, a szociális politika, a művelődés, a közlekedésbiztonság, a sport, az ifjúság, és sorolhatnám még tovább. Természetesen, aki dolgozik, az hibázhat is. Voltak esetek, amikor nem időben lettek összehangolva bizonyos régebben életben lévő törvények az újonnan meghozottakkal, és számos dilemma, gond merült fel az alkalmazásukkal kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy elkerülhettünk volna számtalan kellemetlenséget, bírósági pert, ha a törvények alkalmazása egyértelmű lett volna. A bíróság reformjaival sem tudok teljes mértékben egyetérteni, meggyőződésem, hogy olyan községi bíróságok szűntek meg, amelyeknek több szempontból is igazolt volt a létezésük, mint például szülővárosom, Zenta községi bírósága. Remélem, hogy az elkövetkezőkben lesz esély arra, hogy kijavítsuk az esetleges hibákat.
Mely jogszabályok, kérdések váltották ki a legnagyobb vitát? Ön milyen véleményen volt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban?
– A szerbiai parlamentben számtalan téma válthat ki parázs vitát, mint ahogy ezt láthattuk. A Koszovóról szóló deklarációkat mindig izzó légkörben vitatta meg a képviselőház, ez érthető. Hosszadalmas vita előzte meg a vajdasági alapszabály jóváhagyását is. A rehabilitációról és a restitúcióról szóló törvényeket is nagy viták közepette fogadtuk el, természetesen egyes politikai pártok magas rangú képviselőinek „sikerült” félremagyarázniuk a helyzetet, olyan benyomást kelteni a közvéleményben, hogy ezek a törvények egyes nemzeti közösségeket kollektív bűnösnek nyilvánítanak. Hangsúlyozom, erről az illetékes törvények rendelkezéseiben szó sem volt. Vitathatatlan tény, hogy a Demokrata Párt által vezetett parlamenti többség hozta meg ezeket a törvényeket, neki köszönhető, hogy több mint hatvan év után elégtételt nyerhetnek az akkor igazságtalanul megkárosított családok. Anyagi elégtételt – az elmúlt idő, sajnos, nem pótolható.
A magyar közösség helyzetének javítását illetően mely parlamenti döntések számítanak a legfontosabbnak?
– A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény az egyik legfontosabb jogszabály a magyar közösség és az összes többi nemzeti kisebbség szempontjából is. Véleményem szerint parlamentünk példaértékű, magas színvonalú kisebbségpolitikai irányvonalakat határozott meg ebben a törvényben. Őszintén remélem, hogy a megvalósítása is példaértékű lesz majd, és hogy a törvény szellemében megalakított Magyar Nemzeti Tanács méltó módon és igazságosan fogja képviselni minden szerbiai magyar ajkú ember jogait, függetlenül párthovatartozásától, politikai nézeteitől. Elszomorodva tapasztaltam, hogy az elmúlt időszakban a szerbiai magyarság legrangosabb intézménye cselekedeteivel, intézkedéseivel nem ezeknek az elvárásoknak tett eleget.
Amennyiben a következő években is képviselő marad, milyen feladatok elvégzését tartja a legfontosabbnak?
– Legfontosabb célkitűzésünk mindenképp országunk Európai Unióhoz való csatlakozása, amely új lehetőséget jelent társadalmunk gyorsabb ütemű fejlődésére, az életszínvonal javítására és a munkanélküliség csökkentésére. Leglényegesebb feladatunk, hogy minden szerbiai polgárnak, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, nyugodtabb, biztonságosabb életkörülményeket biztosítsunk. Meg fogok tenni minden tőlem telhetőt, hogy ezek a célkitűzések a legnagyobb mértékben megvalósuljanak.
