Boris Tadić államelnök kedden feloszlatta a képviselőházat, és május hatodikára, a pravoszláv naptár szerint az egyik legnagyobb védszentünnepnek tartott Szent György-napra (Đurđevdan) tűzte ki a parlamenti választásokat.
Annak a véleményének adott hangot, hogy az új kormánynak a választásokat követően minél hamarabb meg kellene alakulnia, és munkához kellene látnia az országban uralkodó nehéz helyzet miatt. A következő kormánynak, mint mondta, nehéz és bonyolult döntéseket kell majd hoznia annak érdekében, hogy szebb jövőt teremtsen az emberek számára. Tadić a polgárokat a választásokon való részvételre, a pártokat pedig programjaik hirdetésére és a demokrácia erősítésére szólította fel.
Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági parlament elnöke ezt követően, úgyszintén május hatodikára, a helyhatósági választásokat írta ki azokban a községekben, ahol lejárt a jelenlegi vezetés mandátuma. Tizenhat községben nem tartanak helyi önkormányzati választásokat, egy helyen pedig nem ebben az időpontban tartják meg azokat. Verbász, Kevevára, Hódság, Ruma, Aranđelovac, Bor, Kosjerić, Negotin, Vrnjačka Banja, Knjaževac, Prijepolje, illetve Koszovó területén Prishtina, Peć, Leposavić, Kosovska Mitrovica és Novo Brdo községi vezetésének a megbízatása még tart. Kúlán egy héttel korábbra, április 29-ére tűzték ki a helyhatósági választásokat. A képviselőház elnöke közölte, hogy a kormány az UNMIK-kal együttműködve mindent el fog követni annak érdekében, hogy Koszovó területén is megejtsék a szavazást.
TADIĆ MÉG TÖPRENG
Az előrehozott elnökválasztás kiírásáról tegnap nem született döntés Belgrádban. Az alkotmány szerint az elnökválasztást legkevesebb harminc nappal annak megtartása előtt ki kell írni, ami a május hatodikai időpont esetében annyit jelent, hogy a szavazás kiírásának végleges határideje április 7-e. Slavica Đukić-Dejanović azt nyilatkozta: meg van róla győződve, hogy az államfő a napokban meghozza a döntését ebben a kérdésben, így rövidesen ismeretessé válhat az elnökválasztás időpontja is.
A parlament munkájáról szólva Dejanović elmondta, az már csak abban az esetben ülésezik a választásokat megelőzően, ha valamilyen rendkívül fontos napirendi pontot kell megvitatnia.
– A pártok megkezdték a választások előtti megszokott tevékenységek folytatását, s nem lenne jó, ha az eddigiekben jól működő képviselőház most kizárólag politikai célok megvalósítására szolgálna – magyarázta az ülések megtartásában beálló szünet okát a parlament elnöke.
„NÉGY ÉV NEM KEVÉS”
A rendes tartományi képviselőházi választások kiírásáról hozott tegnap döntést Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke. A képviselők megválasztása Vajdaságban vegyes választási rendszer szerint zajlik, a százhúsz tagú Tartományi Képviselőház mandátumainak felét részarányos, másik felét pedig többségi elv alapján szerzik meg a bizalmat kapott képviselők. A kétfordulós tartományi választások első fordulóját május hatodikán, a többségi választások második körét pedig legkésőbb tizenöt nap múlva fogják megtartani. Egeresi a választásokon való részvételre szólította fel a vajdasági polgárokat.
– Nagy felelősség hárul önökre, mert az önök döntésétől függ az, hogy milyen irányt vesz Vajdaság a következő néhány évben. Négy év nem kevés. Ennyi idő alatt sok mindent lehet építeni, javítani, jobbá tenni, de súlyosbítani és elrontani is. Ne engedjék meg, hogy valaki más döntsön a nevükben, szavazzanak lelkiismeretük és belátásuk szerint – hangsúlyozta Egeresi.
Emlékeztetett, hogy a 2000-ben bekövetkezett demokratikus átalakulás óta a tartományban kizárólag rendes választásokat tartottak. A képviselőház elnöke a választásokon induló pártokhoz, csoportokhoz, egyénekhez is üzenetet intézett. A vajdasági képviselőház több mint kétmillió polgár legrangosabb képviseleti testülete – mondta, melyben képviselőnek lenni megtiszteltetést, kötelezettséget és felelősséget jelent. Aláhúzta, hogy Európában, az Európai Parlament után ebben a képviselőházban használják a legtöbb nyelvet.
– Mindenkit korrekt és kulturált választási kampány folytatására szólítok, melyben érvekkel, programokkal és nem sértegetésekkel folyik a küzdelem. Nyíltan kimondom, hogy aki a kampány során rágalmakhoz és megalázásokhoz folyamodik, nem érdemli meg, hogy a polgárok képviselője legyen ebben a képviselőházban – állapította meg a házelnök.
KÖLTÖZZÜNK BELGRÁDBA
Bár egy ideje már kampányolnak a szerbiai pártok, a szavazatokért folytatott valódi harc még csak ezután következik. A most már valóban választásinak nevezhető kampányt a Liberális Demokrata Párt indította el tegnap a párt ifjúsági szervezetének találkozóján, melyet a belgrádi Bitef Színházban tartottak meg. Čedomir Jovanović pártelnök szerint a Fordulat érdeklődésének a középpontjában nem a hatalom megszerzése, hanem az emberek állnak – nem azért indulnak a választásokon, hogy legyőzzék a többi pártot, hanem azért, hogy május hatodika után meg tudják mondani: hol van az az alapkő, amelyre az országot építeni lehet. Mint mondta, a kampány során a polgárok a Fordulat pártjaitól csakis az igazságot hallhatják majd.
A Szerbiai Egyesült Régiók hivatalos kampányindítója Loznicán volt, ahol Mlađan Dinkić pártelnök a gazdasági program elemeit mutatta be. Mint mondta, Szerbiának új kormányra és energikus miniszterelnökre van szüksége a centralizmus felszámolása, a városok és régiók fejlődésének szavatolása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az emberek folyamatosan távoznak szülőhelyükről, s feltette a kérdést: vajon egész Szerbiának Belgrádba kell-e költöznie ahhoz, hogy boldogulni tudjon.
Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnökhelyettese a kampányról szólva elmondta, abban pártja mindenekelőtt a gazdaság fejlesztésével, a befektetésekkel és a foglalkoztatás kérdéseivel foglalkozik majd. A jelenlegi hatalom bizonyította, hogy ezeket a kérdéseket nem képes megválaszolni – közölte.
ELŐNYBEN A DEMOKRATÁK
A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy a haladók esetleges támogatottsági előnye ellenére is a Demokrata Pártnak vannak nagyobb esélyei a következő kormány megalakítására. Vladimir Goati szociológus szerint a jelenlegi kormánypárt nagyobb koalíciós vonzereje miatt mondható el mindez. Arra emlékeztetett, hogy az SZHP jelenlegi vezetői a legutóbbi választásokon is több szavazatot szereztek a demokratáknál, kormányt mégsem tudtak alakítani. Az európai integrációk terén fennálló nézetkülönbségek miatt a haladóknak nagyon nehéz lesz szövetkezniük a Szerbiai Demokrata Párttal, a Szerb Radikális Párttal létrehozott esetleges koalíció pedig szinte elképzelhetetlen Goati szerint, miközben a DP együtt tud működni a választásokat követően a Szerbiai Szocialista Párttal, a Liberális Demokrata Párttal és a Szerbiai Egyesült Régiókkal is. Elképzelhetőnek tartja, hogy a két legnagyobb párt a mandátumok hetven százalékát is megszerzi majd, a kérdés azonban az, hogy melyik tud több kisebb pártot maga köré gyűjteni.
Hasonló támogatottságot élveznek a demokraták és a haladók Slobodan Antonić elemző szerint, a DP mégis könnyebben alakíthat kormányt meglátása szerint. A haladók esetében problematikusnak számít az EU és az USA által nem szívesen látott SZDP-vel alkotott koalíció, a radikálisok pedig, a jelek szerint, nem hajlanak semmilyen együttműködésre sem ezzel a párttal – közölte Antonić.
Jovo Bakić szerint a legtöbb a választásokon megszerzett szavazatok közötti különbségen múlik majd, a politikai elemző viszont maga is úgy látja, hogy a DP-nek nagyobbak a kormányalakítási esélyei. Mint mondta, a haladók számíthatnak ugyan a szerbiai demokratákra, ám rajtuk kívül bizonyára még egy párt támogatására is szükségük lesz. Abban az esetben viszont, ha az SZDP továbbra is a jelenlegi euroszkeptikus álláspontot képviseli majd, akkor a párttal létrehozott koalíció eleve halva születettnek lesz minősíthető – fogalmazott. A haladók egyedüli esélye szerinte az lenne, ha megfelelő fölény esetén az LDP-vel és a SZER-rel lépnének koalícióra a választásokat követően.
