Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője tegnap zárta háromnapos szerbiai hivatalos látogatását, amelyen Szerbia főbb állami méltóságaival és a civil szféra képviselőivel tárgyalt az ország európai uniós integrációjáról. A jelentéstevő megpróbálta felmérni az országban uralkodó hely zetet, és azt, hogy történt-e előrehaladás az európai társulási folyamatok terén. Kacin akkor érkezett Belgrádba, amikor tetőpontjára hágott a feszültség a brdói csúcsot illetően, ugyanis még mindig nem tudni, részt vesz-e azon Boris Tadić szerb elnök, vagy sem. Jelko Kacin t arról kérdeztük, mi volt mostani látogatásának a célja.
– A látogatásom úgy volt tervezve, hogy lássam és halljam azokat a tényezőket, amelyek relevánsak abban, hogy egy tiszta képet kaphassak arról, mi történik Szerbiában. Ittlétem során találkoztam a parlamenti képviselőkkel, a kormány minisztereivel, a legfelső bíróság tagjaival, a nemzeti bank képviselőivel és egyes médiumok képviselőivel is. Amikor ezt összegzem, akkor ebből már láthatom azt, ki hogyan gondolkodik.
Milyen benyomásai vannak eddig, Szerbia kitart az Európai Unió felé tartó úton?
– Elmondhatom, hogy a köztársasági képviselőházban elég nagy változások történtek. Racionálisabb hozzáállást véltem felfedezni, azok pedig egyre kevesebben vannak, akik negatívan viszonyulnak Szerbia európai uniós csatlakozásához. A szerb parlament így sokkal eredményesebb, lényeges változások színhelye lett, és el kell ismerni, hogy ezek pozitívumok.
Mi a véleménye a szerb külügyminiszter, Vuk Jeremić magyarországi látogatása során tett kijelentéséről, amely szerint Szerbia nem biztos, hogy az Európai Uniót választaná, ha Koszovó és az unió között kellene választani?
– Először is azon a kijelentésén csodálkoztam, amit az albán külügyminiszter, Ilir Meta belgrádi látogatása alkalmával tett, ugyanis akkor Vuk Jeremić, szerb külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy nem egyeznek Koszovó jövőbeli státusával. Ez szerintem nem igaz. Jeremić és Meta Koszovó jelenlegi státusában nem tudnak egyetérteni, mert Jeremić azt mondja, hogy Koszovó Szerbia része, Albánia viszont elismerte Koszovó függetlenségét. Tehát a pillanatnyi státus a vita tárgya, nem a jövőbeli. Koszovó számára ugyanis nincs dilemma a szerbiai vagy az európai uniós jövő között. A Koszovóval kapcsolatos kérdéseket Szerbia csak magának teheti fel, ez egy belső politikai kérdés Szerbiában. Ha valaki azt gondolja Szerbiában, hogy ilyeneket kell mondani és így kell viselkedni, az az ő dolga.
Mi jelent pillanatnyilag nagyobb problémát: Koszovó vagy a hágai körözöttek?
– Azt hiszem, hogy pillanatnyilag a hágai nemzetközi törvényszék ügye jelent igazából problémát. A törvényszékkel való teljes együttműködés a feltétele annak, hogy elkezdődhessen a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációja. A ratifikáció pedig annak a feltétele, hogy az Európai Bizottság pozitív választ adjon Szerbia uniós tagjelölti státusára. Ez mind annak a következménye, hogy be lett fagyasztva a társulási folyamat. Az igazi feladat az kellene, hogy legyen Szerbiában, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek biztosítanák a társulási folyamat folytatását.
Mégis, mit gondol, miért ilyen nehézkes Szerbia társulása az Európai Unióhoz?
– Szerbia egy specifikus ország, nagyon sokat szeret önmagával foglalkozni. Ebben néha odáig megy, hogy azt hiszi, elég önmagának. Szerbia saját magának állít fel olyan dilemmákat, amelyek mások számára nem léteznek. Ha valaki nem vette volna még eddig észre, Koszovó Szerbia és az Európai Unió közül már régóta az EU-t választotta. Jeremić úr Magyarországon tett kijelentésével kapcsolatban pedig felmerül bennem a kérdés, hogy Szerbia valóban őszintén számít-e a tagjelölti státusra vagy nem. December 22-én Szerbia átadta a tagjelölti kérelmét, és szerintem ennek a folyamatnak a folytatása jót tenne mindenkinek.
Mi lesz az Európai Unió reakciója arra, ha Tadić úr nem megy el a brdói csúcsra?
– Az Európai Unió ezzel kapcsolatban nem fog nyilatkozni, de ebből valamit biztos megtanul, és ezzel összhangban fog reagálni. De a tanácskozással kapcsolatban az EU hallgatni fog.
Milyen következményei lehetnek az esetleges „Tadić- távollétnek”?
– Szerbiában van egy közmondás: „Aki nincs itt, az nem is hiányzik.” Ha az elnök úr megjelenne ott, az egyértelműen azt jelentené, hogy javul a hangulat a régióban, és ez biztos, hogy jó lenne Szerbiára nézve is, kiváló lépése lenne Tadić úrnak, és az Európai Unió számára is pozitív jelnek számítana.
