A nemzeti tanácsok megválasztása lassan, de biztosan közeledik. Március 9-ig összesen 399 321 felnőtt szerbiai állampolgár vallotta magát valamelyik kisebbség tagjának. A 19 országos kisebbségi önkormányzat közül 16-ot közvetlen módon, 3-at pedig elektorok útján választanak meg.
Közvetlen módon választják meg az albán, askáli, bosnyák, bolgár, bunyevác, cseh, görög, egyiptomi, magyar, német, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán és vlah nemzeti tanácsot, míg elektori választások útján a horvát, a macedón és a szlovén kisebbség nemzeti tanácsait. A vajdasági magyarság a Magyar Nemzeti Tanács 35 tagját választhatja meg közvetlen módon.
– Június 6-án, vasárnap, reggel 7-től este nyolc óráig tartanak majd nyitva a szavazóhelyiségek országszerte – tudtuk meg Muškinja Heinrich Anikótól,a kisebbségügyi minisztérium államtitkárától.
– Választói helyek szinte minden városban és községben lesznek. A szavazóhelyek megnyitásának az a feltétele, hogy legalább száz kisebbséghez tartozó ember éljen az adott községben. A választásokon részt vevő polgárok végső listáját május 26-án éjfélig állapítják meg.
Vajdaságban az összes kisebbség egy helyen szavaz, különböző űrlapok állnak majd rendelkezésre minden kisebbség számára, és külön dobozok a szavazatok leadására. Az első hivatalos eredményeket június 9-én este nyolc óráig köteles nyilvánosságra hozni a központi választási bizottság. A helyi választói bizottságok tagjait a központi választói bizottság nevezi ki, és a napidíjat az államtól kapják. A nemzeti tanácsok megválasztását az állam szervezi meg és pénzeli. Ez azt jelenti, hogy a választói bizottságban dolgozók napidíjat kapnak az elvégzett munkájukért az államtól – mondta Muškinja Heinrich.
Persze ahhoz, hogy valaki részt vegyen szavazóként a választásokon, fel kell, hogy legyen iratkozva a választói névjegyzékre. Hallottunk azonban olyan esetekről is, hogy annak ellenére, hogy egyesek föliratkoztak, nem kaptak még végzést a községektől azzal kapcsolatban, hogy felkerültek volna a választói névjegyzékre. Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár elmondta lapunknak, hogy ő is hallott ezekről a mulasztásokról, az esetek többségében azonban arról van szó, hogy a kérdéses személyeket felvették a névjegyzékre, csak mulasztásból a helyi önkormányzat nem értesítette ki őket. Olyan nem hivatalos információkhoz is hozzájutottunk, hogy az értesítőknek külön költségei vannak, és hogy az önkormányzatok még mindig várják a minisztériumtól ennek az összegnek a befizetését.
Kíváncsiak voltunk arra is, ki pénzeli a választási kampányokat. Korhecz elmondta, hogy a nemzeti tanácsokkal kapcsolatos választási kampányt azok pénzelik, akik listákat állítanak, tehát maguk a jelöltek állják a költségeket. Egyelőre a törvény olyan rendelkezéseket nem tartalmaz, amelyek köteleznék az államot a kampányköltségek fedezésére, tehát nincs az a fajta állami hozzájárulás, ami létezik az elnök- vagy a parlamenti választások esetében. Azonban azoknál a választásoknál is csak a kampányköltségek töredékét fedezi az állam.
Választási listát egyesületek, politikai szervezetek, polgárok csoportjai állíthatnak. Ahhoz, hogy valaki listát állítson, először egy meghatalmazásra van szüksége egy politikai szervezettől vagy polgári csoportosulástól. Ezután mellékelni kell a hiteles támogatók aláírásának egy százalékát. Ez azt jelenti, ha egy névjegyzéken ötvenezren vannak, akkor a bíróság által 500 hitelesített aláírást kell az illetőnek átadni a központi választási bizottságnak. A beérkezett választói listákat 24 óra alatt át kell, hogy nézze a központi választói bizottság, ha valami hibát találnak, akkor azt visszaküldik, és 48 órát adnak a hibák kijavítására. A listát 15 nappal a választások előtt véglegesítik, és attól kezdve a szavazás lebonyolítása következhet.
A polgárok a szavazóhelyeken áttekinthetik az adott kisebbség szavazólapján, hogy milyen listák léteznek, de előtte, a kampány során természetesen mindenki értesülhet arról, hogy ki indított listát, kinek fogadták el a listaállítását, hány lista fog versenyezni. Ha a nagyobb, többségében állami médiumokban nem is kap nagy teret a nemzeti tanácsok megválasztása, az adott kisebbség médiumaiban feltételezhetően legalább olyan súlya lesz ezeknek a választásoknak, mint az önkormányzati, a tartományi vagy az országos voksolásoknak.
