2024. július 17., szerda

Egy ajánlat, az is feltételes

Csak a Telekom Austria tett ajánlatot a Szerbiai Telekom 51 százalékának megvásárlására – Szakértők: Semmisítsék meg az eljárást!
(Fotó: www.telekom.rs) Hat vállalat vásárolta meg a Szerbiai Telekom tenderdokumentációját, de csak egy, az Austria Telekom tett ajánlatot a megvásárlására, erről azonban még maguk az osztrákok is elismerik, hogy nem teljesíti a feltételeket. A szakemberek szerint a gyenge érdeklődés oka a gazdasági válság, ezért a tender megsemmisítését javasolják. A kormány 28-án, hétfőn foglal állást az ügyben.

Csak a Telekom Austria adta át ajánlatát a Szerbiai Telekom megvásárlására kiírt versenytárgyaláson – derült ki hétfő délután, miután a jelentkezési határidő lezárultával az illetékes bizottság tagjainak csak egyetlen lezárt borítékot kellett kinyitniuk. Mint ismeretes, a hazai cég 51 százalékos tulajdonrészének a kikiáltási ára 1,4 milliárd euró volt, azzal, hogy az állam 31 százaléknyi tulajdonrészt bocsát áruba, a görög OTE pedig saját 20 százalékát adja el. A Deutsche Telekom az OTE 30 százalékának a tulajdonosa, tehát ezen keresztül e tranzakcióban is érdekelt. Az osztrákok ajánlata 15 perccel a határidő lejárta előtt érkezett. Ők a kikiáltási árnak megfelelő összeget ajánlották fel a vállalatért, azzal, hogy 950 millió eurót fizetnének a Telekom részvényeiért, a további 450 milliót pedig beruházásokra fordítanák.

Ugyanakkor – érdekes módon – maguk az osztrákok fordultak közleménnyel a nyilvánossághoz. Nem sokkal az ajánlat nyilvánosságra hozatalát követően a vállalat közölte, hogy a Szerbiai Telekom megvásárlására általuk felkínált 800–950 millió eurós ajánlat nem elégíti ki a részvétel minimális feltételeit. Az osztrákok – akik a szerbiai VIP Mobile mobilszolgáltató tulajdonosai is – kiemelik: arra kötelezték magukat, hogy ezen az összegen felül további 450 millió eurót fektetnek a szerb vállalatba. Mint hangsúlyozzák, ajánlatuk feltételes és a Szerbiai Telekom ügyvitelének részletes elemzése előzte meg.

Egyébként a hazai mobilpiacon való részvétel miatt az Austria Telekomnak a Versenybizottság engedélyét is meg kell kapnia ahhoz, hogy a Szerbiai Telekom többségi tulajdonosa lehessen.

Vuk Đogović,a tender lebonyolításával megbízott munkacsoport elnöke elmondta: öt napjuk van a beérkezett ajánlat megvitatására, a kormány ugyanis hétfőn, március 28-án foglal állást az ő szakvéleményük alapján.

Az osztrákokon kívül felvásárolta a tenderdokumentációt a német Deutsche Telekom, a török Turkcell, a mexikói America Movile, az olasz Weather Investments és a francia France Telekom, a munkacsoport pedig legalább négy ajánlattételre számított.

Tulajdonképpen osztrák körökben már sejtetni engedték ezt a lépést. A bécsi Wirtschaftsblatt nevű lap tegnapi számában arról cikkezett, hogy az osztrákok minden bizonnyal egy úgynevezett „taktikai” ajánlatot adnak át, amelynek köszönhetően versenyben maradhatnak a későbbiekben is, megakadályozhatják viszont a szerb kormány és a Deutsche Telekom közvetlen tárgyalásait, melyekre könnyen sor kerülhet, amennyiben a mostani versenykiírást sikertelennek minősíti a kormány.

A Telekom Austria ajánlatát a kormánynak el kellene utasítania, hiszen nem tesz eleget a kiírás feltételeinek – értékelte tegnap Mahmut Bušatlija külföldi beruházásokkal foglalkozó szaktanácsadó. Mint azt a Beta hírügynökségnek nyilatkozva elmagyarázta, azért szabálytalan az ajánlat, mert az osztrákok 950 millió eurót kínáltak a részvényekért, további 450 milliót pedig beruházásokra fordítanának, noha a kormány a részvények kezdőárát 1,4 milliárd euróban határozta meg.

Az osztrák lap felvetéséhez hasonlóan a szakember is úgy látja, ez egy kísérlet arra, hogy a Telekom Austria játékban maradhasson a későbbi tárgyalások során, ennek ellenére szerinte Szerbiának tiszteletben kell tartania saját jogszabályait és azon kormánydöntést, mely szerint 1,4 milliárd eurótól kisebb ajánlatot nem fogadnak el, ezért az osztrák ajánlatot is el kell utasítani.

Bušatlija szerint a tény, hogy egyetlen jelentkező volt és az is szabálytalan ajánlatot tett, alátámasztja azok véleményét, akik szerint nem alkalmas az idő a Telekom eladására. Az európai beruházók számára fokozott problémát jelent a mostani gazdasági helyzetben másfél milliárd eurót kivinni anyaországukból, ehhez ugyanis formálisan is az államtól kell engedélyt kapniuk.

A jelenlegi viharos helyzetben, amikor a gazdasági válság még mindig nem csillapodik, egyetlen ország sem válik meg könnyen másfél milliárd eurótól, noha ez az összeg viszonylag gyorsan megtérülne, hiszen az a vállalat, amely belép a szerbiai piacra, elsősorban a nyereség maximalizálását tartja szem előtt – értékelte a szakember.

Milan Kovačević közgazdász szerint is az lenne a legjobb megoldás, ha a kormány elállna a Telekom tervezett eladásától, de nem hiszi, hogy erre sor kerülhet. Mint mondja, valószínűleg a populizmus nyer, mivel az ügyletből befolyó pénzre nagy szükség van a választások előtti évben. Értékelése szerint a teljes eladási folyamatot rosszul szervezték meg, és azért érkezett csak egy ajánlat, mert a potenciális vevők többsége számára világossá vált, hogy az eljárást a privatizációs törvény rendelkezéseivel ellentétesen bonyolították le. Feltételezése szerint rossz fényt vetett az eladásra a közvélemény elutasító álláspontja és az is, hogy a görög OTE az utolsó pillanatban döntött úgy, eladja tulajdonrészét.

A Telekom szakszervezete is úgy látja, kudarcba fulladt a vállalat eladása, az osztrák ajánlat ugyanis szabálytalan.Miroslav Joksimović,a szakszervezet elnöke szerint az átadott ajánlatból látható az osztrákok szándéka: kedvező áron megvásárolni a Telekomot, a beruházásokra szánt pénzt pedig a vállalati nyereségből előteremteni. Ezért a szakszervezet is azt követeli a kormánytól, semmisítse meg az eljárást.

Hasonlóan vélekedik a Szerb Radikális Párt is. Dragan Todorović,a párt parlamenti frakcióvezetője szerint az eladás megkárosítaná az államot. Ugyanakkor kétségeinek adott hangot, miszerint azért érkezett egy ajánlat, mert az érdeklődők előzőleg egyeztettek. A politikus szerint ugyanis Szerbia piacát még 2011-ben felosztották egymás között a nyugat-európai államok.