A négy évvel ezelőtti parlamenti választásokon a Demokrata Párt által vezetett Európai Szerbiáért koalíció aratott győzelmet, megszerezve a szavazatok több mint 38 százalékát. Ez a győzelem és a választásokon kialakult erőviszonyok azonban furcsa fordulatot hoztak a szerb politikai színtérre: a demokratáknak és a szocialistáknak kellett békét kötniük egymással ahhoz, hogy egy európai irányultságú, bár Koszovóról sem megfeledkező kormány alakulhasson meg az egyeztetéseket követően.
Az alternatíva az lett volna, hogy a radikálisok kerülnek hatalomra, az európainak nevezhetővel minden tekintetben ellentétesnek számító, kilencvenes évekre jellemző politikát folytatva, hiszen ez a párt akkor a szavazatok csaknem 30 százalékát mondhatta a magáénak.
Az újonnan kialakított parlamenti többség és ellenzék elmúlt négyéves munkájának értékelésére Tóth Tamást, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselőjét kértük fel.
Milyennek látja a köztársasági parlament elmúlt négyéves munkáját? Mit tart sikernek, és mit hibának?
– Az elmúlt négy év rendkívül mozgalmas volt: csaknem ezer törvényt, illetve egyéb jogi aktust fogadtunk el. Mind a kormány, mind a parlament munkájára rányomta a bélyegét az egész világot behálózó gazdasági válság. Egyértelműen sikernek tartom azon jogszabályok elfogadását, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy két évtized után vízum nélkül utazhatunk, illetve hozzásegítették Szerbiát az európai uniós tagjelölti státushoz. A hadügyet szabályozó törvények megreformálásával hivatásos hadsereg állhatott fel, a kötelező sorkötelezettség pedig megszűnt. Rendkívül jelentősnek tartom még az igazságügyet, a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet érintő reformcsomagok elfogadását is, amelyek elengedhetetlen feltételei uniós törekvéseinknek.
Mely jogszabályok elfogadását tartja a legfontosabbnak a vajdasági magyarok szempontjából?
– A vajdasági magyarság szempontjából a legfontosabb mozzanat egyértelműen a nemzeti kisebbségek tanácsairól szóló törvénynek a meghozatala volt, amely példaértékűnek számít egész Európában. Szabályozza mindazon területeket, amelyekre szükség van a nemzeti önazonosság megőrzéséhez. Ilyenek az oktatás, a kultúra, az anyanyelvű tájékoztatás, valamint az anyanyelv- és íráshasználat a hivatalos helyeken. Rendkívül fontos, hogy betartsák a törvény rendelkezéseit a visszaélések megakadályozása érdekében. Tartományunk új statútumot kapott ebben az időszakban, továbbá a hatásköreit szabályzó törvény is elfogadásra került, amely úgyszintén rendkívül lényeges dokumentumnak számít Vajdaság további gazdasági fejlődése szempontjából. Mindenképp kiemelném még a vagyon-visszaszármaztatásról, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó rehabilitációról szóló törvények elfogadását is.
Hogyan viselkedett az ellenzék az elmúlt években, beszélhetünk-e konstruktív ellenzéki hozzáállásról Szerbiában?
– Konstruktív ellenzéki viszonyulásról hazánkban sajnos továbbra sem beszélhetünk. Alaptalan vádakon kívül nem sok minden érkezett a részükről. Az építő jellegű javaslatok száma elenyésző volt. A parlamenti munka során az elsődleges céljuk a saját pártpolitikájuk népszerűsítése volt az élő közvetítések nyújtotta lehetőségek kihasználásával. Mindent megtettek, hogy az üléseket elhúzzák, s ezáltal minél kevesebb, a reformok végrehajtásához szükséges törvényt fogadjunk el. Bízom benne, hogy egyszer eljön az az idő, amikor az ellenzék is érdemi munkával hozzá fog majd járulni ahhoz, hogy minél jobb jogszabályok születhessenek meg. De attól tartok, ehhez nemzedékváltásra lesz majd szükség.
Amennyiben részese lesz az új összetételű parlamentnek is, mely feladatok elvégzését tartja a legfontosabbaknak?
– A köztársasági parlament következő összetételében nem fogok szerepelni, hiszen tartományi képviselőjelölt vagyok. Biztos vagyok azonban abban, hogy demokrata kollégáim folytatni fogják a már megkezdett munkát – a törvények összehangolását az EU jogrendszerével, szem előtt tartva a kisebbségek védelmét, különös tekintettel a vajdasági magyarságra. Gazdasági reformokra lesz szükség, el kell fogadni a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvényt, közvállalatokat kell majd átszervezni, hogy csak néhányat említsek az előttünk álló feladatok közül. Nagyon fontos, hogy a választások után is töretlenül folytatódjon az uniós integrációs folyamat, hiszen csak ekképp érhetjük el végső célunkat: a jobb életkörülmények biztosítását. Minderről a tisztelt választópolgárok fognak majd dönteni május 6-án.
