Készül az új magyar alkotmány. Orbán Viktor miniszterelnök hat szakembert kért fel az új magyar alaptörvény koncepciójának kidolgozására. Boross Péter volt kormányfőt, Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselőt, Schöpflin György fideszes EP-képviselőt, Stumpf István volt kancelláriaminisztert és Pozsgay Imre volt államminisztert. A javaslat elkészült és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök várhatóan húsvéthétfőn (a Fidesz–KDNP parlamenti választási győzelmének évfordulóján) írja alá ünnepélyes keretek között az új alkotmányt. Dr. Pozsgay Imre professzorral az alaptörvényről és az új alkotmány keltette politikai hullámverésről beszélgettünk.
Milyen értékek mentén fogalmazódott meg az új alkotmány?
– A tavalyi választások után, amikor láthatóvá vált a magyar törvényhozásban, hogy létrejött egy olyan politikai erő, amely alkotmányozni is képes, ez adta meg az alkalmat arra, hogy azt a húszéves mulasztást, amit elkövettünk alkotmányügyben, bepótoljuk. Ennek a hátterében azért egy-két történelmi mozzanatot meg kell említenem. Az egyik az, hogy Magyarország 1944. március 19-én, a német megszállással elvesztette szuverenitását és nemzeti függetlenségét, és utána a szovjet megszállással ez még negyven évig folytatódott. Ez alatt valójában a magyar alkotmányosság szünetelt, és kényszerintézmények és ránk kényszerített ilyen-amolyan törvények közepette éltük az életünket. Ebből a rendszerváltás kiváltott bennünket. Akkor még a háttérben ott lévő Szovjetunió és a jelen lévő szovjet csapatok árnyékában néhány dologban kompromisszumot kellett kötni. Az egyik ilyen kompromisszum volt, hogy elfogadjuk a 49-es törvényt, a Rákosi-féle, Sztálintól átvett alkotmányt azzal, hogy teljes mértékben átalakítjuk a demokrácia, a szabadságjogok, a politikai alapjogok követelményei szerint, de marad a forma, azaz nem szánhatjuk rá magunkat az új alkotmány kidolgozására. Volt előtte egy jó gondolat, de azt sajnos a liberálisok lesöpörték az asztalról. A lakitelki találkozón megalakuló MDF alkotmányozó nemzetgyűléssel akarta kezdeni az átalakulást, de ezt elsodorta a történelem. Így aztán maradt ez a forma, amit mondtak. Ma is ez a hatályos alkotmány, ami legitimációs deficittel működik, ugyanis az utolsó, 1985-ben választott kádárista országgyűlés hagyta jóvá. Tehát ez a háttér is tisztázandó. Akkor, a kompromisszumok révén, az is bekerült ebbe az alkotmányba, hogy ez ideiglenes lesz. Ez 20 évig tartott. Az új alkotmányban szeretnénk a történelmi folytonosságot helyreállítani. Azt a tényt, hogy Magyarország ezer évnél is régebb óta állam. Saját törvényei és saját államalkotói képességei között működött még a három részre szakadt ország idején is, meg az egyéb viszontagságok között is. Ezt a kontinuitást szeretnénk visszaállítani. Tudjuk jól, hogy ennek a helyreállító munkának bele kell illeszkednie az európai politikai kultúrába, civilizációba, tehát ebből a szempontból nyilván kifogástalan lesz az új alaptörvényünk, amennyiben az emberi jogok a helyükön lesznek, a politikai alapjogok ugyancsak. Ehhez egy demokratikus, parlamentáris, többpártrendszeren alapuló politikai környezet jár. Ez volt a kiindulópontunk, ez az, ami semmi kifogást nem fog kiváltani sem Brüsszelben, sem máshol. A továbbiakban viszont magyar nemzeti érdekekre alapozott szabályokat akartunk az alkotmányban rögzíteni. Ezek közül még ma is vita témája, hogy legyen-e kétkamarás parlament vagy maradjon a jelenlegi választási rendszer. Ezen a mulasztásos helyzeten akarunk úrrá lenni, azzal, hogy a 20 éve a nemzetiségeknek alanyi jogon meg nem adott választási lehetőséget akarjuk korrigálni, hiszen a jelenlegi választási törvény nem teszi lehetővé nekik, hogy saját jelöltet állítsanak. Szavazati joguk van, de például a német kisebbség, amely a legtömegesebb Magyarországon, ezer településen él. Tehát nincsenek olyan koncentrált helyeik, mint például a magyarságnak van Vajdaságban, Erdélyben vagy a Felvidéken. Ezért ezen át kell őket jogilag segíteni. Alkotmányosan, hogy egyenes képviseletük lehessen a magyar törvényhozásban. A másik ilyen alapgondolat, hogy az alapértékek között szerepeljen a család, a közösség, a nemzeti vagyon védelme és az ahhoz kapcsolódó intézkedések. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy most mindenki be akar kerülni az alkotmányba. Naponta kapom én is a leveleket meg az indítványokat, de az alkotmány nem szabályozhat minden élethelyzetet. Az alkotmány egy nemzeti pozíciót kell, hogy definiáljon, amelynek az az üzenete, hogy a törvényhozó mire köteles, amikor majd szabályozza az életkörülményeket. Magyarország és az állami intézmények megkopott presztízsét helyre kell állítani. Az intézmények iránti bizalmat is helyre kell állítani a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával. Egy olyan méltó Magyarországot kell teremteni, hogy a határon túli magyarok is büszkén nézhessenek Magyarország felé.
Számunkra, határon kívüliek számára is nagyon fontos mondatok kerülnek az alkotmányba. Ilyen például, hogy az alaptörvény rögzíti, hogy a magyar nemzet egységes.
– Én a szavazati jogot is nagyon fontosnak tartom. Az ellenzőkkel szemben én azért küzdök, hogy ne legyen kétféle magyar állampolgárság, hanem teljes jogú állampolgár legyen az, aki felveszi vagy megkapja a magyar állampolgárságot. Akik viszont ezt nem tehetik meg, azokat sem szabad kirekeszteni, hanem egy olyan állami felelősséget szükséges teremteni, hogy ahol a jelenlegi szálláshelyük van – az ezeréves szálláshelyük, de elválasztva az államuktól –, akkor is segítséget kapjanak, ha a jelenlegi államuk nem adja meg nekik a lehetőséget, hogy magyar állampolgárok is legyenek. Ez benne kell, hogy legyen az alkotmányban és ez a felelősség Magyarországé. Tudjuk jól, hogy a magyarság szálláshelyeit és a magyarság államát régen elválasztották egymástól. De ez nem jelent nemzetelválasztást.
Tudjuk, milyen politikai miliőben zajlik az alkotmányozás. Mennyire erős az ellenzék által gerjesztett „ellenszél”?
– Nyilván a nemzetközi színtéren tudnak vihart kavarni, ezt láthattuk más eseményeknél is, ugyanakkor az országban nincs nagy jelentősége az ellenzék negatív viselkedésének. Az, hogy bojkottálják az alkotmányozást, mondhatnám azt is, hogy nevetséges, hiszen jelentéktelenségüknél fogva nem tudnak hatni magára a folyamatra. Ez csak arról tanúskodik, hogy máig nem voltak képesek megemészteni azt a súlyos vereséget, amit tavaly el kellett szenvedniük, amelyet tulajdonképpen ők maguk okoztak, és hagytak hátra egy olyan országot, ahol a cserepeket még 10 évig söpörhetjük utánuk és most még ők bírálnak minket azért, amit teszünk.
Én nagyon csodálkozom az egykori alkotmánybírósági elnökön, a későbbi köztársasági elnökön, Sólyom Lászlón, aki emellett a régi alkotmány mellett kardoskodik, mondván, ha hozzányúlunk, akkor erodáljuk az intézményeket. Ez egy képmutató kijelentés. Mit lehet ott már erodálni, ahol nagyon mélyen van az intézmények presztízse? Azokat csak kiemelni lehet ebből a helyzetből. Ebben az ellenzéki bojkottban 20 év pozícióküzdelem van, 20 év pozícióvédelem, hiszen a most hatályos alkotmány égisze alatt pusztították le az országot. Ez az alkotmány nem tudta megakadályozni, hogy elherdálják a nemzeti vagyont, hogy a munkanélküliség az egekbe szökjön, nem tudta azt szolgálni, hogy a leszakadó szegény rétegek igazi életlehetőséghez jussanak. Akkor mit várnak ettől az alkotmánytól? Követelik a népszavazást? A hatályos alkotmány nem volt soha népszavazáson, és ha a mostani alkotmányt tiszteletben tartják, akkor ez kimondja, hogy alkotmányos ügyben nem szabad népszavazást tartani. Orbán Viktor miniszterelnök nagyon konstruktív kezdeményezése volt a nemzeti konzultáció. A szavazati joggal rendelkező állampolgárokhoz fordult és közel egymillió válasz érkezett. Ez mutatja, hogy a társadalom nem érdektelenül, nem közömbösen nézi ezt a folyamatot. A sietséget szokták még a szemünkre vetni. A jelenleg hatályos alkotmányt – amelynek a megváltoztatását 1988-ban még én kezdeményeztem – a tárgyalások alapján két hét alatt változtatták meg. Az első szabad választások után – az általam azóta is kárhoztatott MDF–SZDSZ-paktum nyomán – két hét alatt 120 módosítási indítvány érkezett be és abból 30-at el is fogadott az Országgyűlés. Hát akkor annak idején nem siettek? Az új alkotmány előkészületei nem most kezdődtek. A parlamenti tárgyalás előtt jó fél év állt rendelkezésünkre, amíg felkészülhettünk az alkotmány írására.
Önök befejezték a munkát. Olyan lett a magyar alaptörvény, amilyennek látni szeretné?
– A kodifikációs munkát hozzáértő emberek végezték. Simítani, igazítani való van még, egy-két vitás kérdésben még a tisztázandó lépéseket meg kell tenni. Én annyit mondtam Orbán Viktor miniszterelnök úrnak: igaz, hogy az alkotmány előterjesztője az országgyűlés elnöke, ám soha senki le nem mossa róla, hogy ez Orbán-féle alkotmány. Én azt hiszem és azt remélem, hogy a magyar identitás megerősödik, egy kicsit öntudatosabbak lehetünk.
