Az újvidéki zsinagógát 1903 és 1907 között építették fel, 1910 körül pedig felépültek a környező épületek is, ekkor alakult ki a zsidó negyed. A balettiskola akkor zsidó iskolaként működött, a tanárok bentlakók voltak, a környező épületekben külön szobákat alakítottak ki a számukra. A zsidó hitközségnek 1912 óta ugyanabban az épületben van a székhelye, a mostani elnöke pedig még ma is ugyanazon a helyen ül, mint az akkori.
A zsidó hitközség tulajdonában lévő épületeket a második világháború után államosították, csakúgy, mint az iskolákat. Ez történt a zsidó iskolával is. Az államosítás előtt a zsidó iskola híres volt nemcsak Újvidéken, hanem a környéken is. Az államosítás folyamatát sajnos jogilag nem dokumentálták, de az idő során nyomára lehetett bukkanni azoknak az okiratoknak, amelyek ezt bizonyítják.
Annak ellenére, hogy a vajdasági kormány bejelentette, hogy a vagyon-visszaszármaztatás nehézkes megkezdése után az újvidéki zsidó hitközség is visszakapja a zsinagóga melletti balettiskola épületét, ez még nem történt meg. Bojan Pajtić tartományi kormányfő tavaly novemberben azt nyilatkozta, elérkezett az ideje, hogy az újvidéki zsidó hitközség visszakapja ingatlanainak egy részét, hiszen ez történelmi és anyagi igazságtétel egyaránt.
AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ…
Az újvidéki zsidó hitközség két évvel ezelőtt minden szükséges dokumentumot beszerzett és átadott az Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnek, ennek ellenére semmi sem történt, legalábbis ezt állítják a zsidó hitközségben. A hitközség képviselői az iskolák igazgatóival, valamint a városi és tartományi oktatási titkárral is tárgyalásokat folytattak, akik megígérték, hogy minden rendben lesz.
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség segítőkész volt, a hitközség rendelkezésére bocsátotta azt a dokumentációt, amelynek alapján más hitközségek is kérvényezték az egykor tulajdonukban lévő iskolaépületek visszaszolgáltatását. Ez tartalmazza azt is, hogy az iskolák munkáját nem zavarják, de ebbe sajnos sem a városi, sem a tartományi hatalom nem volt hajlandó beleegyezni.
Goran Levi, az újvidéki zsidó hitközség elnöke elmondta a Magyar Szónak, hogy a vajdasági kormány ugyanazt a választ küldte vissza a napokban, amelyet két évvel ezelőtt is. Ebben az áll, hogy egyetértenek a visszaszármaztatási kérelemmel, de legyenek türelmesek, mert több időre van szükség a kérelmük elbírálására. Ezenkívül a kormány azzal a kéréssel fordult a hitközséghez, hogy küldjék el a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnek a szükséges dokumentációt, annak ellenére, hogy már rég rendelkeznek vele.
Levi arról is beszélt, hogy a vajdasági kormány és a zsidó hitközség között csak azok után született megállapodás a két iskola visszaadásáról, miután az igazgatóság megállapította, hogy az ingatlan valóban a hitközségé. A megállapodás részét képezte az is, hogy az ingatlanok továbbra is iskolák maradnak, és rendes tanítás folyik majd bennük.
A hitközség elnöke szerint szándékos időhúzásról van szó, a cél pedig elhalasztani a zsidó hitközség tulajdonának a visszaadását, hiszen Vajdaságban más hitközségeknél gond nélkül folyik a vagyon visszaszolgáltatása. A zsidó hitközség persze nemcsak az újvidéki iskolák ügyében adott át kérelmet a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnek, hanem az országban lévő összesen 126 ingatlan ügyében is.
HOL A GOND?
Levi szerint azért lett volna fontos a tartományi szervek jóváhagyása, mert az ő beleegyezésük nélkül az ügynökség nem indíthatja meg a vagyon-visszaszármaztatási folyamatot. A vajdasági kormány viszont azt állítja, először az igazgatóságnak kell lépnie az üggyel kapcsolatban.
Az újvidéki zsidó hitközség vezetősége jelen volt a Tartományi Képviselőház március 7-ei 152. ülésén, ahol napirenden szerepelt az iskolaépület ügye, de sajnos ugyanazt a választ kapták, mint 2009-ben. A hitközség elégedetlen ezzel a válasszal, mert más egyházaknak nem voltak ilyen gondjaik.
– Nem értjük, miért nem kaphatjuk vissza ezt a két épületet, hiszen a katolikus hitközség is visszakapta a Njegoš utcai Zeneiskolát, sőt a szabadkai zsidó hitközség is így járt egy általános iskolával – mondta Levi.
Hozzátette, hogy a hitközség a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökséghez fordul, megpróbálnak dűlőre jutni, megoldást találni erre a jogi gubancra. Az sem kizárt, hogy az ügynökség kéri fel a vajdasági kormányt a szükséges lépések megtételére, vagy újabb megbeszéléseket indítványoz, mindenesetre az újvidéki zsidó hitközség nem zárkózik el a további tárgyalásoktól.
Több média arról tudósított, ha az újvidéki hitközségnek nem marad más lehetősége, a strasbourgi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Levi elmondta, hogy ezen még nem gondolkodtak, hiszen bíznak abban, hogy sikerül megoldást találniuk az ingatlanaik körül kialakult bonyodalmakra. A zsidó hitközség számára ugyanis az a legfontosabb, hogy a szóban forgó ingatlan újra a tulajdonába kerüljön, az iskolák működhetnek tovább, készek akár húsz évre is bérbe adni, jelképes összegért.
MIT SZÓL EHHEZ A VAJDASÁGI KORMÁNY?
Deli Andor tartományi kisebbségügyi titkár azt nyilatkozta, hogy nem érti ezt a nagy felhajtást az üggyel kapcsolatban.
– Az újvidéki zsidó hitközség körüli vita egy bonyolult ügy, és nem tudom, hogy ki nem érti a jogkörök elosztását. Arról van szó, hogy a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség dönt arról, hogy melyik épületet kapja vissza a hitközség. A balettiskola épületének az ügyében az ingatlant természetben szeretnék visszakapni, egyébként a vagyon-visszaszármaztatásnál anyagi kárpótlás is lehetséges. Az ügynökség úgy döntött, hogy először kikéri a vajdasági kormány véleményét ez ügyben, leegyszerűsítve: megkérdezik, mit szólna a kormány ahhoz, ha a zsidó hitközség természetben kapná vissza az épületet. Ez a feltétele annak, hogy az igazgatóság folytassa a vagyon-visszaszármaztatási eljárást – magyarázta Deli.
Ennek kapcsán született egy állásfoglalás a kormány részéről, amely szerint elismeri a kérvény jogosultságát, elvárja ugyanakkor, hogy a zsidó hitközség ne lakoltassa ki az iskolát, és biztosítsa az oktatás zökkenőmentes folytatását. Tehát a kormány megértéssel fogadta az ügynökség kérelmét, és elfogadta a zsidó hitközség azon igényét, hogy természetben adják vissza az iskola épületét. Ez azonban csak egy lépés volt a visszaszármaztatási folyamatban, a labda most az ügynökség udvarában pattog. Abban az esetben, ha az ügynökség pozitív döntést hoz az ingatlan visszaadásáról, a kormány vállalja a bérleti költségeket, s ezzel kapcsolatban a tervek szerint külön szerződés születik majd a zsidó hitközséggel. Ez persze csak akkor lesz lehetséges, ha az igazgatóság bejegyzi a kataszterbe a szóban forgó ingatlant, mint a hitközség jogos tulajdonát.