A hitelesek hosszú távú hiteleik törlesztését 24 hónappal halaszthatják el, a kormány intézkedéscsomagjának köszönhetően. Mirko Cvetkovićkormányfő elmondta: az érintettek ebben az időszakban csak a kamatot törlesztik, becslése szerint ez átlagosan 50 euró megtakarítást jelent felhasználónként. Az ily módon átütemezhető pénztömeg hozzávetőlegesen 2,26 milliárd dinár. A kormányfő szerint a kormány részéről az intézkedés akár ebben a pillanatban életbe léphet.
Veroljub Dugalić,a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára bejelentette, hogy a bankok az intézkedéscsomagot a mai nap folyamán kapják kézhez, az egyesület igazgatói bizottságának ülését követően. Mint hozzátette, a bankok nem kötelesek az intézkedéseket alkalmazni, de elvárásai szerint minden pénzintézet elfogadja őket.
A kormányfő elmondta, hogy a 11 legnagyobb szerbiai bank már jelezte, alkalmazni fogja a csomagot, de arra is figyelmeztetett, hogy a polgároknak alaposan át kell gondolniuk, élnek-e a felkínált lehetőséggel. Elismételte: elvárásai szerint a lakosság életszínvonala két év múlva érezhetően jobb lesz, mint ma.
Mint a kormányülést követő tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, az átütemezés nem vonatkozik a szubvencionált készpénz- és fogyasztói hitelekre, azokra a hitelekre, amelyeket eleve türelmi idővel hagytak jóvá, és amelyek esetében már történt átütemezés.
A program szerint az átütemezéssel élhetnek azok a hitelfelhasználók, akiknek a törlesztési ideje több mint 12 hónapos, akiknek ideiglenesen csökkent a fizetőképességük, akik adósságuk törlesztésében maximálisan 180 napot késnek, és akiknek hiteltörlesztése 2010. december 31-e előtt megkezdődött.
Dugalić becslése szerint ez az intézkedéscsomag 328 000 lakossági hitelt érint, ebből 72 000 fogyasztói, 13 000 lakásfelújítási, 68 000 ingatlanvásárlási, 16 000 pedig fogyasztói hitel.
Az átütemezés feltételei szerint a türelmi idő alatt az adósoknak csak a kamatot kell fizetniük, kivéve azokat az eseteket, amikor a hiteles munkahely nélkül maradt, ilyenkor a bank csupán elszámolja a kamatot, és hozzáírja azt a hitel alapösszegéhez.
Azon hitelek esetében, amelyeknek a törlesztési határideje legfeljebb 36 hónap, a türelmi idő nem lehet hosszabb a visszamarad törlesztési időszak felénél. Emellett a türelmi idő alatt nem vehetnek fel további kölcsönöket azok a felhasználók, akik a törlesztéssel legalább 90 napot késnek.
Mirko Cvetković kormányfő elutasította az olyan előzetes értékeléseket, amelyek szerint a lakosság havi törlesztőösszege lényegesen megnő a türelmi időt követően, hozzátéve, hogy ezen időszak alatt csupán a kamatot kell fizetni, és szerinte ez a kormány első olyan intézkedése, amelynek köszönhetően az elkövetkező két évben lényegesen nőhet az életszínvonal.
Dejan Šoškić,a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója azon elvárásának adott hangot, amely szerint ez az intézkedéscsomag hozzájárulhat az ország közép- és hosszú távú pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez. A jegybank a kormányprogramot azon előírásai módosításával támogatta, amely lehetővé teszi a kockázatos hitelek és az adósok havi törlesztési részletének másfajta rangsorolását.
A kormányfő bejelentette, hogy készítik a gazdasági szférát érintő válságkezelő csomagot is, amely a vállalatok hiteltörlesztései terén biztosít könnyítéseket.
– Egyelőre gyűlnek a javaslatok, hogyan történjen a vállalatok adósságainak átütemezése, ami egy átfogó válságkezelő intézkedéscsomag része lesz – nyilatkozta Cvetković.
A bankkormányzó magyarázata szerint a jegybank Végrehajtó Bizottsága által tegnap életbe léptetett könnyítések nemcsak a lakossági hitelek törlesztését érintik, hanem ugyanúgy vonatkoznak a vállalkozók adósságaira is.
Dugalić hangsúlyozta, hogy a gazdasági szféra esetében nehezebb ennek a programnak a kidolgozása, mert a problémák vállalatonként lényegesen különbözőek.
Miroslav Zdravković, a belgrádi Közgazdasági Intézet munkatársa szerint a kormány programjának első hatásait csak hónapok múlva lehet majd érzékelni.
– A kormányt a legnagyobb jó szándék vezérelte, de e döntés eredményét csak néhány hónap elteltével láthatjuk, ennyi idő múlva derül ki, növekedett-e a kereskedelmi forgalom a hiteltörlesztés halasztásának köszönhetően, növekedett-e a lakosság teljes adóssága, illetve hogy a bankok a már jóváhagyott hitelek esetében a korábbi szinten hagyták a kamatokat, vagy emelték őket – értékelte.
A szakember szerint a bankoknak jelenleg nincsenek komolyabb problémáik a lakossági hiteltörlesztés területén, hiszen a hozzávetőlegesen ötmilliárd eurós kinnlevőségnek egyötöde esetében kritikus a megfizettetés. Ezek azok a hitelek, amelyeknek törlesztőrészletét a svájci frankhoz kötötték a bankok.
A másik oldalon a lakossági letétet összege túllépte a 7,5 milliárd eurót, havonta 80 millió euróval növekszik.
Szerinte a kulcsprobléma nem a lakossági, hanem a vállalkozói pénzmozgások terén jelentkezik. Zdravković arra ösztönözné a bankokat, hogy kedvezményesebb feltételekkel folyósítsanak hiteleket a vállalkozói szférának, amely ezáltal friss pénzhez juthatna, amivel a gazdasági mozgásokat élénkíthetné.
Nikola Fabris, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora szerint ez az intézkedés a lakosság számára csupán ideiglenes könnyítést jelent. Kételyeinek adott hangot, mert szerinte ezzel csupán a polgárok kormány iránti bizalmát kívánják növelni.
Mint mondja, ennek kizárólagosan akkor van hosszabb távú pozitív hatása, ha a két év elteltével kedvezőbbé válnak a gazdálkodás feltételei, és feltette a kérdést, miért nem akkor született ilyen intézkedés, amikor még javában tartott a válság. Kollégájához hasonlóan ő is a vállalati hitelezés könnyítését sürgette.
