Az Alkotmánybíróságon megtartott vita során Gordana Janićijević, a köztársasági ügyészhelyettes elmondta, hogy e szervezet következetes módon és folyamatosan dolgozott az emberi szabadságjogok megsértésén, erőszakos cselekedetekben vett részt, s más nemzetiségek, továbbá az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) népesség elleni gyűlöletre szólított fel. Az ügyészség kérte a bejegyzett, Miša Vacić által képviselt SNP 1389 elnevezésű mozgalom, továbbá a be nem jegyzett aranđelovaci SNP Naši és SNP Naši 1389 elnevezésű mozgalmak betiltását is. Az Alkotmánybíróság utólag hozza majd meg döntését.
A vita során Janićijević elmondta, hogy a szervezet nem egyszer változtatta meg a nevét éppen betiltásának elkerülése céljából. Mint mondta, gyakran szövetkezett más jobboldali szervezetekkel is, majd később ezek a szövetségek rendre felbomlottak.
– A honlapjukon közöltek alapján a mozgalom céljai közé tartozik „minden szerb állam felszabadítása és egyesítése is egy közös államban”, amely alatt Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, a boszniai Szerb Köztársaságot és a bosnyák–horvát föderációt, a volt Krajinai Szerb Köztársaságot és Észak-Albániát értik. Mindez erőszak alkalmazásának a szándékát feltételezi, mivel veszélyezteti a szomszédos államok területi integritását, s a jószomszédi viszonyokat is – fogalmazott az ügyészhelyettes.
Egyebek mellett kiemelte, hogy a mozgalom boldog július 11-ét kívánt tagjainak – mint azt internetes portálukon közzé tették – a „szerb Srebrenica felszabadításának napja alkalmából”, ezzel is szítva a bosnyákok elleni gyűlöletet, s magasztalva a legnagyobb bűnöket elkövetett személyeket.
A melegfelvonulást megelőzően közöltek, Janićijević szerint, egyértelműen fenyegetésnek számítottak: az 1389 a „nem fogjuk megengedni, megakadályozzuk” ígéretekkel várta a büszkeségnapi felvonulást.
A vita kezdetén Dragiša Slijepčević, az Alkotmánybíróság elnöke arra kérte a résztevőket, hogy legfeljebb húszperces felszólalásokat tartsanak. Mivel az ügyészhelyettes egy órán át taglalta a szervezet betiltásának okait, Slijepčević félbeszakította, s megkérdezte tőle, megfelelő intézkedésnek tartja-e a javasoltakat, amire Janićijević igennel válaszolt, s ezzel befejezte felszólalását.
AZ OBRAZ IS JELEN VOLT
Miša Vacić, a mozgalom vezetője „őrületnek, és egy csomó ostobaságnak” nevezte az ügyészség állításait, melyek, mint mondta, egyetlen bizonyítékot sem tartalmaznak.
– Nem a meleg egyénekkel van gondunk, hanem a homoszexualitás ideológiájával – mondta, s hozzátette – megvan a demokratikus jogunk arra, hogy valamivel ne értsünk egyet.
Kifejtette, hogy abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy a szerbek egy közös államban éljenek. Mint mondta, a jószomszédi viszonyok szempontjából éppen az lenne a legjobb, ha minden szerb és a többi nép is egy közös szerb államban élne. Ezt azonban, tette hozzá, gazdasági felemelkedéssel és nem háborúkkal kívánják megvalósítani. Az EU sem harcok útján bővül – mondta.
– A nemzetközi határok a történelem során változnak – olykor a szerb érdekek javára, olykor azokkal szemben – magyarázta.
Sértőnek találta az ügyészség azon megállapítását, hogy a mozgalom az alkotmányos rend erőszakos megbontására törekszik, hisz, mint mondta, rajtuk kívül csak Vojislav Koštunica, az alkotmány megalkotója fáradozik jobban annak tiszteletben tartásán.
Az alkotmánybírósági vitán részt vett Mladen Obradović, az Obraz szélsőjobboldali szervezet vezetője is. Tavaly decemberben mellesleg ennek a szervezetnek a betiltásáról tartottak vitát a bíróságon.
A BETILTÁS NEM GYÓGYÍR
Az ügy kapcsán Saša Janković ombudsman tegnap kijelentette, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság az 1389 szervezet betiltása mellett foglalna állást, az a demokrácia gyengeségéről tanúskodna – arról, hogy a szerbiai demokrácia, társadalom és intézményrendszer nem elég erős ahhoz, hogy szembe tudjon szállni az efféle szervezetek okozta kihívásokkal. Az Alkotmánybíróságnak, mint mondta, voltaképp arról kell döntést hoznia, van-e elég ereje a hazai társadalomnak ahhoz, hogy megbirkózzon az 1389 által képviselt ideológiával „hagyományos” eszközökkel, avagy feltétlenül szükséges a mozgalom betiltása. Úgy fogalmazott, zaklatottnak érzi magát amiatt, hogy csupán a betiltással tud ma a társadalom védekezni, ismerve a rendőrség, az ügyészség és az illetékes minisztérium korábbi mulasztásait. Véleménye szerint a szervezet betiltása még nem oldaná meg a társadalomban jelen lévő gyűlöletszítással és toleranciahiánnyal kapcsolatos gondokat. Mint mondta, az állam intézményeinek e jelenségek kiváltó okait kellene megszüntetnie.
A SZERVEZET „TEVÉKENYSÉGE”
Az 1389 Szerb Népi Mozgalom tagjai nem egyszer hívták fel magukra hatalom-, nyugat- vagy kisebbségellenes akcióikkal a közvélemény figyelmét. A belgrádi AVNOJ sugárút nevének Zoran Đinđić sugárútra történő módosításakor a szervezet aktivistái a Ratko Mladić sugárút megnevezést megjelenítő plakátokat ragasztgatták a sugárút épületeinek falaira.
A 2008-ban egy belgrádi klubban megtartott LMBT-összejövetelen (Queer Festival) a mozgalom húsz fiatal tagja támadott a távozó vendégekre. Hárman sérültek meg, egy amerikai állampolgár kéztöréssel és agyrázkódással került kórházba.
A Szerb Radikális Párttal és más ultranacionalista szervezettel közösen szervezeték meg 2011 májusában Belgrádban a Ratko Mladić letartóztatása ellen tiltakozó tüntetést. A Srebrenica „felszabadításának” évfordulójára tervezett, illetve a B92 tévécsatorna székháza ellen irányuló megmozdulásaikat a rendőrség betiltotta, illetve megakadályozta.
