Breivik: Ahhoz, hogy az európai szélsőjobb erős legyen, új identitásra, a régi ideológiáktól való elhatárolódásra van szükség. Ezt az új identitást lényegében Szerbiából importáltuk, abból az államból, amely haldoklott, de harcolt a NATO-bombázás idején. (Fotó: Beta/AP)
Tízhetes perének harmadik napján az állítólagos szerb szálakról is említést tett Anders Behring Breivik, aki felett Norvégiában hetvenhét személy meggyilkolása miatt ítélkezik a bíróság. Mint ismeretes, Breivik beismerte a tömeggyilkosságot, önvédelemnek nevezte azt, s a bírósági eljárás második napján azt mondta, újra megismételné amit elkövetett. Az európai szélsőjobb új ideológiáját a NATO-bombázások idején látott szerb nacionalizmusra építené.
Szerdán a világ különböző pontjait érintő szélsőjobboldali kapcsolatairól kérdezték az ügyészek Breiviket, beleértve a Templomos Lovagok elnevezésű állítólagos titkos szervezetet is, amelyikről a tömeggyilkos már korábban többször említést tett. A szervezet létezésében, mellesleg, a norvég hatóságok és szakértők is kételkednek.
A szélsőségesekkel megvalósított nemzetközi kapcsolatairól szólva Breivik azt mondta, hogy 2001-ben Libériában találkozott egy szerb militáns szélsőségessel, akit mellesleg a Templomos Lovagok szervezet egyik alapítójának nevezett. Nem kívánta megnevezni a személyt, mert, mint mondta, nem akarja, hogy másokat is letartóztassanak. Médiaspekulációk szerint valószínűleg Milorad Ulemek Legijára gondolt. Breivik annyit árult még el, hogy ezt a személyt háborús bűnökkel gyanúsították, s hogy a muzulmánoktól próbálta megvédeni hazáját.
LEGIJA KINEVETTE
Saját ideológiai beállítottságáról szólva elmondta: az volt a célja, hogy elhatárolódjon a nácizmustól, s az új inspirációkat a szerb nacionalizmusban vélte felfedezni.
– Számunkra lényeges volt, hogy a Templomos Lovagok elhatárolódjék a vérrel átitatott nemzeti szocializmustól. Ahhoz, hogy az európai szélsőjobb erős legyen, új identitásra, a régi ideológiáktól való elhatárolódásra van szükség. Ezt az új identitást lényegében Szerbiából importáltuk, abból az államból, mely haldoklott, de harcolt a NATO-bombázás idején. A keresztesek mentalitása ez, mellyel magam is azonosultam – közölte Breivik.
A norvég sajtó még az év elején cikkezni kezdett arról, hogy a tömeggyilkos találkozott Legijával, akinek a nevét Breivik kiáltványában is említi. A sajtó újabb feltételezéseinek kapcsán Legija ügyvédje nyilatkozott a norvég televíziónak.
– Ulemek nevetett egyet, amikor először hallott ezekről az állításokról. Sohasem hallott a Templomos Lovagok szervezetéről – közölte Aleksandar Zorić.
A norvég tévé utóbb olyan információk birtokába jutott, melyek igazolják, hogy Legija nem volt Libériában akkor, amikor Breivik ott járt. A bíróság előtt tegnap azt mondta, tudja, hogy a rendőrség nem hitte el, hogy bármikor bármelyik szerb nacionalistával is találkozott volna, s mivel a rendőrség úgysem hisz neki, ne pazarolják tovább erre a kérdésre az időt.
A tárgyalást figyelemmel kísérők arról számoltak be, hogy Breivik tegnap már kevésbé számított nyugodtnak – ingerlékenyebbnek mutatkozott, mint az előző napokban.
ELTÉRŐ VALLOMÁSOK
A külföldi utazásaira vonatkozó kérdésékre Breivik vagy nem válaszolt, vagy határozatlan válaszokat adott, ami arra enged következtetni, hogy az általa elmondottak egy része kitaláció. Az ügyész, mindenesetre, felhívta a figyelmet arra, hogy bár a pszichiáter, Breivik kikérdezését követően, a fantázia szüleményének nyilvánította libériai útját, útlevelében mégis megtalálták az azt igazoló bélyegzőt. Tény, hogy a szerb szálakkal kapcsolatos kijelentései is ellentmondásosak: kiáltványában, valamint a rendőrségnek adott későbbi vallomásában még azt állította, hogy egy bizonyos londoni szélsőjobboldali találkozón ott volt a szóban forgó szerb nacionalista is, tegnap a bíróságnak már azt mondta, vele kizárólag Libériában találkozott, a brit fővárosban nem. A londoni találkozón legújabb nyilatkozata szerint rajta kívül még hárman vettek részt, s az összejövetelt Oroszlánszívű Richárd vezette.
Breivik nyilatkozatát szerdán is nagy figyelemmel kísérték a pszichiáterek, akik a tömeggyilkos mentális állapotát fogják meghatározni. Ha beszámíthatónak ítélik, huszonegy évig terjedő börtönbüntetés várhat rá. A nyilvánosság érdeklődése valamivel kisebb volt, mint az előző két napon.
Mint ismeretes, Breivik tavaly júliusban pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, nyolcan vesztették életüket. Ezt követően rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol fegyverével egy ifjúsági tábor 69 fiatal résztvevőjét ölte meg. Ez számít minden idők legtöbb áldozatot követelt terrorista akciójának Norvégiában.
VESZTES TÁRSADALMAK
Vojin Dimitrijević, a belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója a B92-nek nyilatkozva elmondta, minden társadalom számára dilemmát okozna, hogyan kell megfelelőképp megbüntetni az efféle terrorista támadások elkövetőit. Mint mondta, Norvégiában is bekövetkezhet az, ami más országokban is történt: az állam elhagyhatja a szabadság és a demokrácia alapelveit, s a tett szörnyűsége miatt, a „kemény kéz” elvére térhet át. Mint mondta, a hazai internetes oldalakat áttekintve számos Breivikhez hasonló személlyel találkozni, akik képesek lennének elkövetni alkalomadtán valami hasonló szörnyűséget.
Dimitrijević szerint vesztes lenne a társadalom, ha zárt ajtók mögött folyna a per, hiszen a nyilvánosság bevonása megmutatja egy társadalomnak, milyen veszélynek volt kitéve, s hogy érett társadalomként, demokratikus eszközökkel hogyan számolhat le ezzel a veszéllyel.
