A héten ünnepelték a búcsút a felújított kúlai templomban
Beszélgetésünk elején az 56 éves mezőgazdasági mérnök elmondta, végtelenül büszke rá, hogy tősgyökeres kúlai, s tudja, hol van a nagyapja meg a dédnagyapja sírja a temetőben. Ez adott neki indíttatást ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten igyekezzen részt venni a város tárasadalmi-kulturális életében. Valka Károly nős, egy felnőtt fiú édesapja. Politikával akkor kezdett el foglalkozni, amikor a kilencvenes években a helyi kulturális központ elnökeként látta, hogy a Szocialista Párt elorozni készül a Népkör, a legnagyobb múltra visszatekintő vajdasági magyar művelődési egyesület épületét. Mint mondta, felismerte, hogy politikai szerepvállalás nélkül ezt a problémát nem lehet megoldani.
– A körülöttem lévő emberekkel együtt én is úgy gondoltam, hogy ki kell állnom a magyar közösség érdekeiért abban a községben, ahol a magyarság aránya 10 százalék alatt van. Kúla községben 44 000 polgár él, 8,47 százalékuk magyar, de a városban a 15 százalékot is eléri ez az arány. Ilyen helyzetben sokkal nehezebb politizálni, de visszagondolva az elmúlt 15–20 évre, nem bántam meg a döntésemet, és úgy gondolom, hogy sokat tettünk a község magyarságáért.
Melyek azok a tevékenységek, amelyek összekovácsolták ezt a közösséget?
– A legnagyobb siker az volt, amikor a nemzetitanács-választásokon Kúla község magyarságának 86 százaléka támogatta a Magyar Összefogás listát, amelyen én is szerepeltem. Azt is el kell mondanom, hogy a részvétel 10 százalékkal magasabb volt a vajdasági átlagnál. Ez nagyon jó érzés volt, és egyben óriási felelősség is, hiszen azok az emberek, akik támogattak, elvárják tőlünk, hogy segítsünk az oktatási, a művelődési és az egyházi gondok megoldásában, sőt az élet minden más területén is. Az elmúlt időszakban sikerült felújítani a 142 éves kúlai Szent György-templomot, a város legöregebb épületét. 10 millió dinár értékű beruházás volt ez, amit az elmúlt 4-5 évben sikerült megvalósítanunk a Tartományi Nagyberuházási Alappal karöltve. Emellett felújítottuk a sziváci Szenteleky-kultúrotthont, sőt a veprődi művelődési házban és a kúlai Népkörben is történtek beruházások. A pályázati lehetőségek előtt 1995-ben teljesen önerőből tataroztuk a Népkört. Abban az volt a szép, hogy az emberek eljöttek dolgozni, maltert kevertek, falaztak, paprikást főztek.
A templom és a művelődési egyesület megtartó ereje mellett a magyar iskola is elengedhetetlen.
– Csak a Petőfi Brigád Általános Iskolában van első osztálytól nyolcadikig magyar nyelvű oktatás, ezért ezt az MNT kiemelt fontosságú intézménynek nyilvánította, ami nagyon fontos a számunkra. Zombortól Szenttamásig ez az egyetlen iskola, ahol anyanyelvű tanítás folyik, s ide próbáljuk bekapcsolni a verbászi magyar gyerekeket is, mivel ott már majdnem húsz éve nincs magyar nyelvű oktatás. A kúlai magyarság számára létfontosságú, hogy megőrizze a magyar osztályt.
Listavezetőként és tartományi parlamenti jelöltként milyen feladatokat tart még fontosnak?
– A legnagyobb hangsúlyt a községi választásokra fektetjük. A tartományi jelöltségemet illetően úgy gondolom, hogy nehéz lesz bekerülni a második körbe, mert a nagyobb pártok elviszik a szavazatokat, de meg kell próbálni, és ha sikerül, akkor az nemcsak az én sikerem lesz, hanem a kúlai magyarságé is, mert akkor még jobban összekovácsolódhatunk, s közös erővel még többet tehetünk a közösségünkért. A kúlai lista méltón képviseli a község magyarságát, Kúlán kívül Cservenkáról, Szivácról és Veprődről is szerepelnek rajta jelöltek, a magyarokon kívül németek és montenegróiak is, de jó viszonyunk van a roma közösség nagy részével is. Azon vagyunk, hogy a kisebbségeket képviseljük, mivel szerintem a VMSZ az egyetlen párt, amely ugyanúgy kiáll a kisebbségekért, mint Vajdaságért. Úgy gondolom, kisebbségben és különösen szórványban politizálni csakis szívvel-lélekkel lehet. Nem szabad fűt-fát ígérni az embereknek, inkább azokra a dolgokra kell fókuszálni, amelyek fontosak az itteni magyarság szemszögéből. Ilyen a katolikus egyházzal ápolt jó viszony és a művelődési egyesületeink működési feltételeinek megteremtése. Kúla és Kalocsa között a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztésében szeretnénk előrelépni, gazdasági fórumot szerveztünk ennek érdekében, s a határon átnyúló kapcsolatokban is sok lehetőséget látunk. Mielőtt bevezették volna a kényszerigazgatást, én voltam az egyetlen VMSZ-es képviselő a kúlai képviselő-testületeben, és én voltam a kkt alelnöke is. A mostani választásoktól azt várom, hogy legalább két képviselőnk lesz, de megpróbáljuk megcélozni a harmadik helyet is, hiszen úgy komoly erőt képviselnénk, s még többet tudnánk tenni a kúlai magyarság érdekeinek védelmében.
