Vitathatatlan, hogy az elmúlt négy évben Vajdaságban is a munkanélküliség és az életszínvonal visszaesése okozta a legnagyobb gondokat, ugyanúgy, ahogyan Szerbia többi részében is. Sokan azt róják fel a tartományi kormánynak, hogy a gazdasági válság ellenére, a tartomány adottságainál fogva, a megvalósítottnál jobb eredményeket is el lehetett volna érni. A kormány viszont a munkanélküliségről szóló adatokba kapaszkodva ismételgeti: a legnagyobb krízis idején igenis eredménynek számít az, hogy az elmúlt négy évben nem növekedett a munkanélküliek száma a tartomány területén, ami más régiókról, akár itthon, akár Európában, csak nagy ritkán mondható el. A hivatalos adatok igazolják, hogy miképp ma is, a jelenlegi kormány megalakulásakor is mintegy kétszázezer vajdasági szerepelt a nemzeti foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásában. Május hatodikán a szavazók döntik el, hogy ez az adat és az új munkahelyek megnyitásáról szóló demokrata párti ígéretek hozzásegítik-e dr. Bojan Pajtićot, a DP tartományi listavezetőjét a harmadik kormányfői mandátumának megkezdéséhez. A második megbízatásának vége felé közeledő tartományi kormányfőt az eddigi eredményekről, kihívásokról és választási ígéretekről kérdeztük. Pajtić lapunk kérdéseire elektronikus levél formájában válaszolt.
Mit tart a leköszönő vajdasági kormány sikereinek, milyen kihívásokkal kellett szembenézni, voltak-e kudarcok?
– A legjobb az, amikor mások értékelik a munkánkat – bennünket kiváló gazdasági szakértők minősítettek igen jól: a Financial Times a beruházás költségeinek megtérülése szempontjából az igen rangos negyedik helyre helyezte Vajdaságot a legrangosabb tíz régió között. Sikernek tekintem, hogy az elmúlt években egy olyan horderejű beruházási ciklust sikerült elindítanunk, amelyhez hasonlót Vajdaság évtizedekre visszamenőleg sem látott. Számos fejlesztési projektumot valósítottunk meg, emberek tízezreinek biztosítottunk munkahelyet. Ezt a beruházási ciklust, javaslatomra, a Demokrata Párt tette lehetővé azzal, hogy az új alkotmányba bevitte az ehhez szükséges pénzügyi garanciákat. Az átmeneti jellegű pénzügyi gondok ellenére nincs ma Vajdaságban olyan település, ahol az elmúlt időszakban nem fejeztek be valamilyen fontos projektumot az infrastruktúra, az egészségügyi ellátás vagy az oktatás területén. Az elmúlt időszakban 2115 kilométernyi útszakaszt építettek ki, 1300 kilométer hosszúságú vízvezeték- és csatornahálózat készült el, kilenc új iparzóna, öt technológiai park létesült, 12 hidat építettek vagy újítottak fel. Láthatóak és jelentősek a befektetések vonzásában elért eredmények, hiszen az összes szerbiai beruházás 45 százaléka Vajdaságba érkezett, láthatóak a kisebbségi jogok magas szintjének biztosításában elért sikerek is. Egyetlen befektetésről sem beszélhetnénk ma, ha koalíciós partnereinkhez hasonlóan mi is bojkottáltuk volna az alkotmány elfogadását – mi ehelyett harcoltunk azért a maximumért, amit az adott pillanatban lehetséges volt megvalósítani. Az eredmények még jobbak lettek volna, ha a világot nem rázza meg éppen az említett óriási beruházási ciklus idején egy gazdasági válság, erre azonban mi nem lehettünk kihatással, a krízis a nálunk sokkal fejlettebb és stabilabb államokat is térdre kényszerítette.
Vajdaság, számos vélemény szerint, ma már korántsem nevezheti magát az ország legfejlettebb régiójának. Ön nem egyszer hangsúlyozta, hogy mégis a tartományé a gazdasági vezető szerep. Illúzió vagy realitás a fejlett Vajdaság képe?
– Az igazság az, hogy a belgrádi után valóban a vajdasági az ország legígéretesebb és legfejlettebb régiója. Vajdaságnak a szerbiai árukivitelben és importban megmutatkozó részesedéséről szóló adatok tanúskodnak erről, továbbá a termelési és nem termelési ágazatban foglalkoztatottak aránya is sokat mondó adat: Vajdaságban a legkisebb az állami szektorban foglalkoztatottak száma. Három olyan vajdasági község van, amelyik a nem eléggé fejlett községek kategóriájába sorolható, s egy fejletlennek nevezhető sincs. Gondot jelent, hogy a mezőgazdasághoz tartozó üzletek nagy részét nem is regisztrálják a statisztikai adatok, pedig ezek vallanak igazán a régió gazdasági stabilitásáról és távlatairól. Az itteni gazdaság felét, elvégre, éppen az agrár teszi ki. A munkanélküliséget is ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani, 2004 óta kilencvenezerrel csökkent a munkanélküliek száma. A tartomány a szerbiai export negyven százalékát adja. Nem lehet Vajdaságról fejletlen régióként beszélni, amikor egyedül a belgrádiaknak magasabbak a béreik a vajdasági béreknél.
Mely pártokkal kész együttműködni a Demokrata Párt a választásokat követően, ha kormányalakítási lehetőséget kap?
– Potenciális partnereinket az európai beállítottságú, gazdasági fejlődést sürgető pártok képezik. Azok, amelyek a DP céljaihoz hasonló célokkal rendelkeznek. A Szerb Haladó Párttal, a Szerb Radikális Párttal és a Szerbiai Demokrata Párttal biztosan nem fogunk választások utáni koalícióról tárgyalni. Remélem, hogy jelenlegi koalíciós partnereink sem fognak többé ezekkel a pártokkal egyeztetni.
Milyen feladatokkal kell munkához látnia az új vajdasági kormánynak?
– Az a célunk, hogy a következő négy évben minden egyes vajdasági község ipar- vagy foglalkoztatási zónát kapjon a befektetések még sikeresebb idevonzása érdekében. A foglalkoztatásnak kell jelentenie a prioritást. A szolidaritás szellemében, a munkahelyteremtést célzó programokban azoknak a családoknak kell előnyt élvezniük, melyeknek egyetlen tagja sem dolgozik. A nagyberuházások esetében a fejlesztési és az egészségügyi ellátásban európai mércéknek megfelelő beruházások élveznek majd előnyt. Az Európa ezen részében legkorszerűbbnek számító Sürgősségi Központot követően ki kell épülnie egy ugyanilyen modern Klinikai Központnak is. Mindemellett, Vajdaság specifikuma éppen soknemzetiségű mivoltában rejlik: biztosítani fogjuk a nemzeti közösségek képviselőinek jelenlétét nem csupán a tartományi parlamentben, hanem a különféle tartományi szervekben is. A nemzeti közösségek képviselői tudják a legjobban, mire van szüksége az adott közösségnek az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén.
