A korrupcióellenes harccal foglalkozó kétnapos konferencia első vitáján olyan vélemény is elhangzott, mely a miloševići korszakba helyezte vissza Szerbiát e harc sikeressége tekintetében. Más meglátások szerint a korrupció jelenségét csakis a globalizációs folyamat velejárójaként lehet elemezni. Bár elhangzott, hogy nincs meg a kellő politikai szándék a valódi harchoz, az illetékes ügynökség képviselője mégis teljesen derűlátó a téma kapcsán.
Ma Szerbiában ugyanolyan szinten van a korrupció, mint 2000-ben, Slobodan Milošević leváltása előtt – állapította meg szerdán Petrus van Duyne, a holland Tilburg Egyetem tanára a Korrupcióellenes harc: tapasztalatok és párhuzamok elnevezésű belgrádi értekezleten. Úgy vélekedett, hogy az igazságügyi szervek és a rendőrség munkájának eredményei a 2000. évi szinten vannak, vagy talán még rosszabbak is annál. Minderről annak a jelentésnek a bemutatása során beszélt, melynek eredményeit, állítása szerint, a szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal és a bíróságok adatai alapján kapta.
Petrus van Duyne túl kevésnek nevezte azt a lépést, amelyet az ország Zoran Đinđić meggyilkolását követően megtett. Elmondta, hogy a Milošević leváltását követő időszakban fejlődött a korrupcióellenes törvényhozás, a miniszterelnök halálát követően azonban nem sikerült jelentősebb eredményeket elkönyvelnie az államnak ezen a téren.
– Ma kevesebb azoknak a száma, akiket korrupció miatt ítélnek el a miloševići idők adataihoz viszonyítva, s a eljárások száma is alacsonyabb, mint 2000-ben volt. Nem működnek jól a korrupció felszámolásának feladatával megbízott intézmények – közölte a holland professzor.
NEM VAGYUNK EGYEDÜL
A kétnapos nemzetközi konferencia megnyitása során Jovan Ćirić, az Összehasonlító Jogi Intézet igazgatója véleményének adott hangot, hogy a korrupció a globalizációs folyamat egyik szimbólumává vált, s nem létezik ma egyetlen olyan társadalom sem, amelyiknek nem kéne szembenéznie ezzel a veszéllyel.
Dragana Boljević, a Szerbiai Bírók Egyesületének elnöke az újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a korrupcióellenes harc egyik legnagyobb problémája a politikai szándék hiánya, a másik pedig az, hogy nem lehet függetlennek nevezni az igazságszolgáltatást. Mint mondta a politikai szándék alatt azt érti, hogy eljárások induljanak minden egyes korrupciós ügyben, még ha azok a legfelsőbb hatalmi rétegeket érintik is.
A STRATÉGIA VÁRHAT
Zorana Marković, a Korrupcióellenes Ügynökség igazgatója arról beszélt, hogy 2012 második felében minden bizonnyal elfogadják majd az új korrupcióellenes állami stratégiát. Ennek az új dokumentumnak a megszületését azért nevezte fontosnak, mert, mint mondta, hatékonyabban kezel majd egyes problémás kérdéseket, és meghatározza az előttünk álló öt év korrupcióellenes céljait.
– Mindenekelőtt a képviselőház új összetételének és a kormánynak kell munkához látnia. Ezt követően a Korrupcióellenes Ügynökség folytatni fogja a stratégia szövegének kidolgozását, melyet, annak befejezésével, közvitára bocsátunk – nyilatkozta a konferencia szünetében a médiának Marković.
Hangsúlyozta, hogy az ügynökség szerepe a korrupció megelőzésében van, ez az intézmény azoknak a mechanizmusoknak a megerősítésével foglalkozik, amelyek hosszútávon lehetetlenítik el a korrupció megjelenését. Meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbiában a korrupcióellenes harcok között ez a harc számít a legkevésbé népszerűnek.
– Szemmel látható gondokkal állunk szemben, a polgároknak számos kifogásuk van az állami intézmények munkája kapcsán. Mi mégis biztosak vagyunk benne, hogy sikerülni fog növelni az intézmények munkájának intenzitását és a tisztségviselők integritását a rendelkezésünkre álló mechanizmusok segítségével – fogalmazott az ügynökség vezetője.
Hozzátette: az eredmények eléréséhez mindenekelőtt időre, türelemre, szisztematikus munkavégzésre és az állami szervek munkájának megfelelő koordinálására van szükség. E szervek munkájában – ismerte el – az utóbbi időben voltak bizonyos „zökkenők”, ám meggyőződésének adott hangot, hogy ennek ellenére „jó úton járunk”.
A korrupcióellenes konferencián – melyet az Összehasonlító Jogi Intézet, a Büntetőjogi Elmélet és Gyakorlat Szerbiai Egyesülete, a Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért (IRZ) és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezett – brit, holland, belga, német, orosz, bolgár, görög, horvát, montenegrói és hazai szakértők vesznek részt.
