(Fotók: Ótos András)
A hivatali eskü első mondatában az áll, hogy az ország szuverenitásának, mindenekelőtt Koszovónak a megőrzésére kötelezi el magát az új államfő. Az eskü az emberi, a kisebbségi és a szabadságjogok tiszteletben tartására, az alkotmányos és a törvényes rend megőrzésére is kötelezi a köztársasági elnököt, akinek szem előtt kell tartania a béke fenntartására és a jólét szavatolására irányuló erőfeszítések megtételét is. Nikolić már az új összetételű képviselőház tagjainak mondta el elnöki beszédét. Később kritizálta a médiát, de együttműködést ígért. A haladók szimpatizánsai a parlament előtt ünnepeltek.
A politikai, a közéleti és a vallási személyiségek, köztük Szerbia korábbi elnökeinek jelenlétében megtartott ünnepélyes eskütételt és a himnusz meghallgatását követően Tomislav Nikolić kijelentette: egy olyan Szerbia megteremtéséért fog harcolni, amelyik az Európai Unió egyenjogú tagjává fog válni, s amelyik nem adja fel szuverenitását és területi egységét – nem mond le Koszovóról sem. Azt ígérte, hogy a végsőkig fog harcolni az igazságtalanság, a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, mert az elmúlt csaknem húsz esztendős ellenzéki tevékenysége alatt maga is gyakran megtapasztalta, mit jelent, amikor valakit igazságtalanul megbélyegeznek. Hangsúlyozta: Szerbiát általános válság gyötri, s igen borúsak a kilátások is. Szerinte az igazságügy reformját pártérdekeket követve hajtották végre, s megállapította, hogy a média is ellenőrzés alatt áll. Az ünnepélyes eskütételen nem vettek részt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői.
Az eskütételt követően Nikolić a sajtó képviselőinek is nyilatkozott, mondandóját pedig éppen a médiumok kritizálásával indította. A sajtó nagyobbik részét elfogultnak nevezte, s mint mondta, neki nincs szüksége a média támogatására. Arra szólította fel az újságírókat, hogy valamennyien a saját lelkiismeretük szerint tudósítsanak.
– Ami engem illett, maximális együttműködést ígérek a sajtó képviselőinek. Hamarosan megnyílik a médiakapcsolatokkal megbízott iroda is, mely ezt az együttműködést serkentheti a jövőben. Önök pedig tegyenek úgy, ahogyan azt jónak látják – fogalmazott az új államfő nyilatkozata elején.
Az első döntései az elnöki hatáskörbe tartozó különféle szolgálatok felállítására vonatkoznak majd – közölte. Megismételte, hogy a leendő kormánnyal kiváló együttműködést kíván megvalósítani, s reményét fejezte ki, hogy eredménnyel zárulnak majd a Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt között folyó koalíciós egyeztetések, és így hétfőig átadhatja a megbízatást a kormányalakítónak. Úgy fogalmazott: a nehéz gazdasági körülmények nem hagynak sok időt Szerbiának e feladat elvégzésére. Ha hétfőig nem születik megegyezés a tárgyaló felek között, Nikolić igyekezni fog minél nagyobb nyomást gyakorolni a pártokra, s megkezdi az egyeztetéseket.
„NINCSENEK ELLENFELEIM”
Az elnök és a miniszterelnök eltérő politikai meggyőződéséből eredő kohabitációról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy kohabitációról kizárólag akkor lehet beszélni, ha a mögött eszme is áll. Elmondta, hogy vagy egyazon célok eléréséért dolgozik majd a kormányfővel, vagy pedig szembe állítják eltérő elgondolásaikat. Így vagy úgy, tette hozzá, kész lesz bírálni és dicsérni a kormányfő lépéseit.
– Nem konfrontációkkal szeretném tölteni az elnöki mandátumomat. Nekem már nincsenek politikai ellenfeleim, mert minden polgár elnöke vagyok, lemondtam pártbeli funkciómról és kiléptem a pártból is – közölte Nikolić.
A koszovói kérdésről szólva azt mondta, hogy felőle a Prishtinával folytatott párbeszéd akár rögtön is folytatódhat. Bejelentette: hétfőn javasolni fogja a parlamentben a Koszovóra vonatkozó konszenzus létrehozását. Ígéretet tett arra, hogy a polgárokat mindig tájékoztatni fogja majd a brüsszeli követelésekről, így azokról is, melyek Koszovó státusára vonatkoznak.
– Az, ami Koszovóval történik, nem egy párt döntésétől, hanem Szerbia minden polgárának a döntésétől függ. A polgárok azok, akiknek egy népszavazáson mindenképp jóvá kell majd hagyniuk a politikusok döntését, bármilyen megoldásról legyen is szó – hangsúlyozta Tomislav Nikolić.
A KÉPVISELŐK IS ESKÜT TETTEK
Az államfő a hivatali esküt már az új összetételű parlament előtt tette le, a délelőtt folyamán a képviselőház alakuló ülésén ugyanis hitelesítették a választáson bizalmat nyert képviselők mandátumait. Ahogyan azt az alkotmány előírja, az ülést a legidősebb honatya, ezúttal Zaharije Trnavčević, a Fordulat választási listáján mandátumot szerzett képviselője vezette le. Az ülést követően Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője nyilatkozott lapunknak.
– Az alakuló ülésen hitelesítették a mandátumokat, s most először történt meg az, hogy a képviselők esküt is tettek, egyebek mellett arra vonatkozólag is, hogy teendőiket az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülésével összhangban fogják ellátni. Ezt követően az elnöklő szünetet rendelt el, s az, hogy mikor folytatódik az alakuló ülés, mindenekelőtt attól függ, mikor egyeznek meg a pártok a parlament következő elnökének a személyéről. Ez a folyamat pár nap alatt is befejeződhet, de akár néhány hetet is igénybe vehet.
ÖNÁLLÓ MAGYAR FRAKCIÓ
Több mint tíz év után újra van önálló magyar frakció a képviselőházban
Pásztor Bálint szerint magyar szempontból a nap legfontosabb eseménye mégis az volt, hogy megalakították a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportját.
– Több mint tíz év után most újra van önálló magyar frakció a képviselőházban. Utoljára 2001 végén alakult VMSZ-frakció, az akkori magyar képviselők viszont nem saját jogon jutottak be a parlamentbe, hanem a Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási listáján. Ennek a 176 főből álló kormánytöbbségnek a munkájában vett akkor részt a magyar képviselőcsoport. Utoljára 1993-ban jutott be a parlamentbe saját jogon vajdasági magyar frakció. Az elmúlt években kétségtelenül volt egy varázsa annak, hogy kisebbségi frakció létezett a parlamentben, a politizálást azonban megnehezítette, hogy a képviselők egyik mandátumban sem voltak egységesek abban a tekintetben, hogy a kormányt támogatják-e, vagy ellenzéki szerepet töltenek-e be. Ilyen szempontból ezentúl egyszerűbb lesz majd a helyzet, mert mi természetesen egységesek leszünk e tekintetben – közölte.
Meglátása szerint ennek a ténynek köszönhetően még hangsúlyosabban síkra tudnak majd szállni a magyar érdekekért. Mint mondta, jelen pillanatban a szerbiai parlamentben a VMSZ öt képviselőjén kívül csupán két magyar nemzetiségű képviselő foglal helyet: Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt, valamint Kismárton Ottó, a Szerb Haladó Párt tagjaként.
A HARMADIK MÉG HIÁNYZIK
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget felkeresték-e már a kormányalakítás kérdésével, Pásztor Bálint elmondta, ilyen jellegű beszélgetések még nem voltak, s annak a véleményének adott hangot, hogy mindaddig, amíg nem derül ki, melyik párt szerepel majd harmadik tagként a parlamenti többség létrehozásában, addig nem is lehet elvárni azt, hogy a VMSZ-t felkeressék.
– A téma kapcsán azt tudom megismételni, amit eddig is elmondtam: kizárólag egy Európa-párti kormánytöbbségnek lehetnénk a tagjai. Miniszteri és államtitkári helyeket nem fogunk kérni vagy elfogadni. Csak abban az esetben leszünk a kormánytöbbségnek a része, ha meg tudunk állapodni a VMSZ főbb választási célkitűzéseinek a teljesítésében – szögezte le Pásztor.
Az eskütétel idejére a Szerb Haladó Párt szimpatizánsaival telt meg a képviselőház előtti Nikola Pašić tér: mintegy 3000 ember gyűlt össze. Tomislav Nikolić feleségével, fiaival és unokáival érkezett meg a helyszínre, s a pártszimpatizánsok üdvrivalgása fogadta. Kevésbé szívélyes fogadtatással kellett azonban szembenézniük más pártok azon képviselőinek, akik úgyszintén a parlament ülésére igyekeztek. A tömeg minden egyes alkalommal a „Le vele!” és ehhez hasonló jelmondatok skandálásával adott hangot elégedetlenségének. A haladók szimpatizánsai a hivatali eskü letételét követő egy-két órán át a parlament előtt ünnepeltek.
