A kiadvány voltaképp három részre tagolható: a gimnáziumi oktatás múltját bemutató történeti részre, a gimnáziumot befejezett tanulók visszaemlékezéseire, valamint az adattárra. Uri véleménye szerint az adatok tengerében a legértékesebbek, mégis, az egykori diákok visszaemlékezései.
Németh Ferenc, a Forum Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy több évet kellett várni ennek a kötetnek a kiadására, mely 220 év oktatástörténetét öleli fel. Uri monográfiáját a diákkor színes világába visszavezető kapunak nevezte.
A kötetet méltatva, s a gimnáziumi évekre visszaemlékezve az alma mater fogalmának jelentésváltozatairól beszélt Gerold László, a könyv recenzense. Muhi Béla, úgyszintén a kötet recenzenseként, annak a meglátásának adott hangot, hogy Uri műve több az egyszerű adattárnál, mert a szerző kiegészítéseit is magába foglalja. Mint mondta, ezzel nem tekinthető befejezettnek az újvidéki oktatás történetének a kutatása, mert bőven akad még feltárásra váró adat.
