A dél-bácskai kisváros polgárainak a nemzeti indíttatású incidensek kapcsán eszébe sem jut az, hogy a nagy méreteket öltő nacionalizmus a kiváltó okok egyike – drogokról, alkoholról beszélnek. Egy friss tanulmány szerint ez arról tanúskodik, hogy a politikai nacionalizmus hazánkban már annyira összefonódott a polgárok mindennapjaival, hogy szinte észrevehetetlenné vált. E jelentés kapcsán tartottak konferenciát kedden a képviselőházban, melyen a résztvevők többsége a törvény hatékonyabb alkalmazása mellett szállt síkra.
Temerin „a viszonylag homogén magyar etnikum határán fekszik, Újvidék közelében, Šešelj Nagy-Szerbiájának és a jobbra radikalizálódott szerb ifjúságnak a székhelyénél, amely nagy migrációs megrázkódtatásoknak volt kitéve az elmúlt több mint két évszázad alatt, ezért Temerin egyfajta lakmusza a múltbéli, jelenlegi és a jövőbeli etnikai összetűzéseknek Vajdaságban” – állapította meg az az április folyamán elvégzett kutatás, mely a temerini incidensek jelenségével foglalkozott, s melyet a Civil Társadalom-fejlesztési Központ (CRCD) hajtott végre a Nyílt Társadalomért Alapnak és a Tartományi Képviselőháznak a támogatásával. Vladimir Ilić és Miroslav Keveždi Temerin – Vajdaság jelene vagy jövője címet viselő kiadványa a kutatás alapján elkészült egyfajta jelentésnek számít, melyben azt is megállapítják, hogy a legutóbbi eseményekre egymástól eltérően reagáltak a lokális, tartományi, állami hatalmi szervek és a civil tényezők. Közlik, hogy „az ügyészség lassan reagál, a bűncselekmény legenyhébb minősítésével, a rendőrség viszont sokkal eredményesebb, aktív és büntető szándékkal lép fel.”
JOGOKBAN BŐVELKEDŐK
Az elkészült tanulmány szerint a megkérdezett temeriniek többségének nem a nacionalizmus jut az eszébe a nemzeti indíttatású incidensek kapcsán, hanem az alkohol- vagy a kábítószer-fogyasztás – mindez arra utal, hogy a nacionalizmus Szerbiában teljesen normálisnak számít, átszőtte az emberek mindennapjait. A szerb ajkú megkérdezettek jobbnak látták a nemzetek közötti viszonyokat, mint a magyarok, nemzetük jövőjét tekintve viszont borúlátóbbnak számítanak. A kutatás megállapítja, hogy a szerbség körében meglehetősen elterjedt a sovinizmus, amire példa a felmérésnek az az eredménye is, mely a kisebbségeket megillető jogokra vonatkozik. A megkérdezett szerbek 47 százaléka ugyanis azon a véleményen van, hogy túl sok joggal rendelkeznek hazánkban a nemzeti kisebbségek.
A kutatás eredményei kapcsán kedden a Tartományi Képviselőház nagytermében vitanapot rendeztek, melyre a civil szféra, a tartományi vezetés és a tudomány, a szakma képviselőit is meghívták.
– Meglehetősen aggasztónak számít a tény, hogy azokat a jelenségeket, melyeket az erőszak alkalmazása jellemez, például a rasszizmus és a nemzetek közötti feszültség szítása által okozott összetűzéseket csupán egyszerű incidensként, szabálysértésként és a közrend megsértéseként definiálják, s nem bűncselekményről vagy gyűlölet szította bűntényként tekintenek arra – fogalmazott a konferencia megnyitása során Egeresi Sándor,a Tartományi Képviselőház elnöke.
AZ EGYEDÜLI MEGOLDÁS
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete elismeréssel szólt az elkészült jelentésről, mert, mint mondta, „darázsfészekbe” mertek nyúlni a kutatók, s ehhez politikai bátorság kellett. Azt nevezte különösen jó megoldásnak, hogy a kutatás nem a felelősök megnevezésére törekedett, hanem a történelmi tényeket figyelembe véve magával a jelenséggel foglalkozott, annak részleteit tárta fel.
– A többségi nemzet részéről elvégzett objektív kutatások jelenthetik az egyedüli és elengedhetetlen megoldást ebben a kérdésben. Amikor egy olyan témához nyúlunk, amelynek különböző politikai aspektusai is vannak, hogy csak a korrupciót, bűnözést és a párturalmat említsem, akkor azt mindenképp kényes vállalkozásnak nevezhetjük – nyilatkozta a médiának a nagykövet.
A konferencián tett felszólalásában Nikowitz úgy értékelte, hogy a politika és a helyi vezetőknek a feladata jobb belátásra bírni azokat a félművelt személyeket, akik nem tudják elviselni más kultúráját, nyelvét. Mint mondta, kulcsszereppel bír a helyi szintű dialógus, melyhez a törvény szigorának is társulnia kell. Ez annyit jelent, magyarázta, hogy az igazságügynek gyorsan és látványosan kell reagálnia az incidensekre.
Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman arra emlékeztetett, hogy illetékessége a nyelvhasználati, kisebbségi jogok betartásáig terjed, s maguknak az incidenseknek a rendezésére már nem vonatkoztatható. Temerin esetében a polgárok vajdasági jogvédője megfogalmazott egy ajánlást korábban, mely az általános iskolákat érintő jogállás és a tényleges helyzet összehangolását szorgalmazta, s mint mondta, még nem tudja, elfogadják-e majd ezt az indítványt.
SPECIFIKUS VAGY AZONOS KÖRÜLMÉNYEK?
Gusztony András temerini polgármester azt nyilatkozta: nem látja semmi okát annak, hogy ilyen magas szinten foglalkozzanak Temerinnel. Mint mondta, január óta, a közbeeső választási kampány ellenére sem történt egyetlen komolyabb etnikai jellegű incidens sem.
Gusztony András: Szét kívánom rombolni azt az illúziót, hogy etnikai összetűzések kizárólag Temerinben történnek (Fotó: Ótos András)
Szerinte az efféle helyzetekre az jelentheti a megoldást, ha minél többet megtudnak a közösségek tagjai egymásról, már az oktatás szintjén kezdve ezt az ismerkedést.
Guszotony álláspontjával szemben Deli Andor tartományi nemzeti közösségi, közigazgatási és oktatásügyi titkár annak a véleményének adott hangot, hogy mivel egy igen összetett kérdésnek számít a temerini etnikai viszonyok problematikája, az magas szintű koordinálást, fokozott figyelmet is igényel.
– Rendkívül fontos az, hogy ma egy ilyen konferencián vitathatjuk meg ezt a kérdést. Lépésről lépésre kell haladni az ügy rendezésében, s ebben a folyamatban a civil szektornak és az államnak egyaránt részt kell vennie. Nem fogunk eredményeket elérni egyik napról a másikra, a közösségek közötti megbékélések európai példái is azt mutatják, hogy évtizedeken át tartó folyamatról van szó – fogalmazott Deli.
Szerinte nem lehet általánosítani a temerini történéseket, specifikusak az ott uralkodó körülmények. Egyetértett a kutatóknak azzal a megállapításával, mely szerint Temerin egyfajta lakmuszteszt, melynek alapján a társadalom egészében uralkodó körülmények is kivetíthetők.
