Az etnikai elnyomottság érzése egyformán meghatározó jellegű a temerini szerb és a magyar közösségen belül is (Fotó: Ótos András)
A Vladimir Ilić és Miroslav Keveždi által elkészített Temerin – Vajdaság jelene vagy jövője címet viselő tanulmány arra próbál rámutatni, hogy a 28 ezer lakossal rendelkező dél-bácskai településen megfigyelhető nemzetek közötti feszültség jelzésértékkel bír, vagy ahogyan azt a szerzők megfogalmazzák, „lakmusza” a Vajdaság vagy a társadalom egészében uralkodó helyzetnek a különféle közösségek között.
A helybéli szerbek között igen elterjedtnek számít a sovinizmus, melynek egyik jele az is, hogy a megkérdezettek csaknem felének az a véleménye: túl sok joggal rendelkeznek hazánkban a nemzeti kisebbségek. A Civil Társadalom-fejlesztési Központ (CRCD) által április folyamán elvégzett kutatás bebizonyította, hogy a helybeli szerbek nagy része nem titkolt nacionalista nézeteket vall, de azt is megállapították, hogy a magyar megkérdezettek őszintesége a válaszadások során megkérdőjelezhető volt. A szerbek hat százalékát zavarja az, hogy a magyarok anyanyelvükön beszélnek, s a magyarok kilenc százaléka vélekedik úgy, hogy a helyi szerbek kiváltságos helyzetben vannak a más nemzetiségűekhez képest. A civil szervezet képviselői szerint a két etnikum közötti feszültség kialakulásában minden bizonnyal nagy jelentőségük volt a történelmi körülményeknek, de a jelen lévő kisebb szélsőjobboldali szervezeteknek is.
A téma kapcsán a Tartományi Képviselőházban megtartott konferencián dr. Jovo Bakić szociológus, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense a községben kialakult nacionalizmusról tartott előadást. Beszélgetésünk során is ezt a témát, a nacionalizmus okait, következményeit igyekeztünk körüljárni.
A temerini polgárok legnagyobb részének, a szóban forgó kutatás eredményei szerint, eszébe sem jut az, hogy a nemzeti indíttatású incidensek mögött valójában a mindennapokra oly jellemző nacionalizmus áll, inkább az alkohol, esetleg a kábítószer fogyasztásban keresik az okokat. Véleménye szerint milyen mértékben befolyásolja a nacionalizmus a Temerinben történteket?
– Az elvégzett felmérés bizonyította, hogy az etnikai elnyomottság érzése egyformán meghatározó jellegű a temerini szerb és a magyar közösségen belül is. Ez valóban aggodalomra ad okot, ugyanis az olyan helyzetekben, amikor az etnikai elnyomottság „kellőképpen” elterjed, akkor voltaképp megfelelő légkört teremt a szélsőjobboldali erők megjelenéséhez, erősödéséhez. Hatalmas gondot jelentene a község jövőjére nézve, ha ezeknek a szélsőséges erőknek sikerülne nagy mértékben elvegyülniük az egyik és másik etnikumon belül.
Egyetért-e azokkal a megállapításokkal, melyek szerint Temerin a vajdasági közösségek közötti helyzet egyfajta lakmuszaként is értelmezhető?
– Egyértelmű, hogy a település egy neuralgikus pontja Vajdaságnak. Ez gondot jelent, mert mindig fennáll az efféle konfliktus áttevődésének veszélye is. Úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy abban az esetben, ha Temerinben stabil a helyzet, Vajdaság területén akár jó viszonyokról is beszélhetünk. Ha pedig Temerinben nagyon rosszá válnának ezek a viszonyok, akkor Vajdaságban is destabilizálódna a helyzet az etnikai közösségek között. Ebben az értelemben tekinthető Temerin lakmuszpapírnak, ahogyan arról a szerzők is beszélnek.
Kinek a felelőssége az, hogy jobbá tegye ezeket a viszonyokat, mit kellene tenni a javulás érdekében?
– Mindenekelőtt a politikának, a pártoknak a feladata lenne megoldást keresni. Tudjuk azonban, hogy a szerb és a magyar politikai elit minőségileg igen gyengének számít. Ez a gond Szerbia egészét jellemzi, így nem csoda, ha Vajdaságot és Temerint is befolyásolja. Az a kérdés: hogyan tudnak a pártok a kedélyek csillapítására hatni? Természetesen úgy, hogy „hűteni” fogják a meglévő nacionalizmust, s közös erővel dolgoznak azon, hogy az emberek megszokják: szomszédai egymásnak, s nem csupán egymás mellett, hanem együtt kell folytatniuk az életet. Meg kell tudnunk érteni a másikat, a másik problémáját. Abban a pillanatban, amikor fogékonnyá válunk más gondjai iránt, sokkal tisztábban tudjuk látni, felfogni saját helyzetünket is. Ekkor tudjuk megérteni, hogy tulajdonképpen közösen vagyunk egy rossz helyzetben, melyből kiutat kell találnunk. Nagy a felelőssége az intellektuális rétegnek. A többségi és a kisebbségi közösség értelmiségének is fogékonynak kell lennie a nemzeti jellegű kérdések iránt. Egyfelől ugyanis teljesen legitim a nemzeti identitás erősítésén dolgozni, nincs ebben semmi rossz sem, de az már rossz, amikor az értelmiség nem vesz tudomást arról vagy nem látja azokat a negatív tendenciákat, melyeket az adott közösség nevében követnek el. Ez már egy nacionalista vaksághoz vezet, mely könnyen befolyásolhatja azokat, akiknek nincs megfelelő képzettségük, műveltségük, s így felelősségérzetük sem.
A mai konferencián említés esett az úgynevezett alkotmányos nacionalizmusról is, arról, hogy az ország alaptörvénye elsőként a szerbség, majd másodsorban a többi nemzet államaként definiálja az országot. Problematikusnak számít-e ez a tény a nemzetek közötti viszonyok tekintetében?
