2024. július 17., szerda

Lehet, hogy elavult, de hatékony

Az utóbbi években Kishegyes községben a jégvédelmi rendszernek is köszönhetően nem jegyeztek jégkárt
A jégvédelmi rakétaállás a Welker-tanyánál (Fotó: Papp Imre)

A múlt héten volt Medárd napja. Ha ezen a napon esik, akkor a népi időjóslás szerint negyven napig esni is fog. Kishegyesen és Bácsfeketehegyen ezzel szemben eső is alig esett. Úgy látszik, ezúttal nem vált be az ősi bölcsesség, mert a hétvégére már igazi kánikula várható. Egy másik hiedelem, miszerint ekkor kezdődik a jégverések ideje, viszont igaznak bizonyult. Magyarország déli megyéinek egyes részein és a szabadkai község területén is volt jég. A kishegyesi községben jég sem esett, sőt azt kell mondani, hogy az elmúlt három-négy évben nem is volt jégverés.


Bácsi Gábor

– Az utóbbi esztendőkben valóban nem volt a községben jég, s ez egészen biztosan annak is köszönhető, hogy jól működött a jégelhárító szolgálat, a bajsai központ és a helyi kilövőállomások. A község területén öt kilövőállomás van: kettő Kishegyesen, az egyik a Welker-tanyánál, a másik a keltetőállomásnál; kettő Szikicsen, az egyik a vasútállomás közelében, a másik a Potok határrészen; egy pedig Bácsfeketehegyen a Verbászi úton, a Józsa-tanya közelében. Tavaly mindegyiket alaposan rendbe tettük, de minden évben végzünk karbantartást, s a bajsai központ egyszer sem tett megjegyzést az állomások állapotára és a kezelők munkájára vonatkozólag – mondja Bácsi Gábor, a községi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetője.

Az osztályvezető szerint az idén még nem lőttek ki egyetlen rakétát sem, mert nem volt rá szükség, s annak ellenére, hogy nagyon csúnya borulások is mutatkoztak, a radarállomás nem adott utasítást a kilövésre.

– Korábban az egész rendszer az országos meteorológiai intézethez tartozott, most azonban átkerült a Belügyminisztérium kötelékébe, ami talán természetesebb is, hiszen korábban is a minisztérium munkatársaitól kellett engedélyt kérni a rakéták kilövésére, mert csak ők tudták, hogy tartózkodik-e valamilyen gép a légtérben az adott terület felett. A kilövőállomások kezelői nincsenek állandó munkaviszonyban a Belügyminisztériumnál, de áprilistól szeptember végéig állandó készenléti ügyeletet tartanak, s bizonyára ez sem könnyű feladat. Minden állomásra két kezelő jut, hogy váltásban dolgozhassanak, s szabadságra mehessenek. Ha nem tud menni az egyik, megy a másik. A rakétákat a minisztérium szerzi be, s bár gyakran lehetett arról hallani, hogy nincs belőlük elég, a bajsai központtól kapott értesülésünk szerint a mi területünkre jut elegendő rakéta. A jégvédelem természetesen nem lehet községi jellegű, így nemcsak a község területét védik a kilövőállomásaink, hanem egy ennél jóval nagyobb területet is. Köztudott, hogy a jégesők vonulási iránya leggyakrabban észak–nyugat, dél–kelet, ez esetünkben a Zombor–Kishegyes–Óbecse vonalat jelenti. Rakétáink ezért a felhők vonulási irányába eső minden területet védik – magyarázza az osztályvezető.

A rendszer tehát a jelek szerint jól működik, noha nyilvánvaló, hogy teljes védelmet nem tud nyújtani.

– Ez a rendszer sem tudja teljes egészében elhárítani a jégverés veszélyét, de az adatok bizonyítják, hogy jelentős mértékben csökkenti a jégkár lehetőségét. Sokan azt mondják, hogy ez már egy elavult szisztéma. A világban gyakran repülők segítségével végzik ezt a munkát: nagyobb területen és sokkal célirányosabban tudnak működni, de szemmel látható, hogy ez a rendszer is hatékony, ha nem is a legmodernebb – szögezi le Bácsi Gábor.