(Fotó: Beta)
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia, Szerbia, Törökország, Horvátország, Moldávia, Montenegró és Szlovénia magas rangú tisztségviselőinek a részvételével lezajlott pénteken Belgrádban a SEECP értekezlete, melyen Goran Svilanović egykori jugoszláv külügyminisztert, a valamikori Szerbiai Polgári Szövetség elnökét választották meg a szervezet Regionális Együttműködési Tanácsának főtitkárává.
Az értekezletet követően megtartott sajtótájékoztatón Tomislav Nikolić szerb államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy záródokumentum nélkül kellett véget érnie a belgrádi találkozónak. Mint fogalmazott, Albánia olyasmihez ragaszkodott, amit egyetlen másik állam sem tartott különösebben fontosnak.
– Arról van szó, hogy Albánia voltaképp egy új fejezetet szeretett volna nyitni e szervezet történetében a prishtinai adminisztrációnak a bevonásával, oly módon, ahogyan az Szerbia számára a jelen pillanatban teljesen elfogadhatatlan lenne, mivel ezzel kapcsolatos egyeztetések egyáltalán nem történtek a múltban – fogalmazott Tomislav Nikolić.
Szerinte a történtek kissé árnyékot vetettek az egyébként igen sikeresnek tekinthető összejövetelre, s reményét fejezte ki, hogy a következő értekezlet már nem záróhatározat nélkül ér majd véget.
NEM ELÉG KONSTRUKTÍV
Selim Belortaja albán külügyminiszter-helyettes felszólalásában azt mondta, hogy igazán jóindulattal utazott el az értekezletre, de a határozat szövegét nem tudja támogatni, mert az nem eléggé konstruktív.
– Nem voksolhatok a tervezet elfogadására, mert annak említenie kellene a Belgrád és Prishtina között folyó párbeszédnek, illetve a megegyezések teljes körű alkalmazásának a fontosságát – hangsúlyozta Belortaja.
Az albán külügyminiszter-helyettes kijelentését követően Vuk Jeremić szerbiai külügyi tárcavezető az ülés elnöklőjeként konstatálta, hogy Tirana ellenkezése következtében a záróhatározatot elvetették.
Belortaja a korábban megtartott beszédében amellett szállt síkra, hogy Koszovó is mielőbb a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat teljes jogú tagállamává váljon. Szerinte Koszovónak minden regionális kezdeményezéshez haladéktalanul csatlakoznia kellene, ekképp szavatolva a megbékélést és a régióbeli bizalom erősödését. Mint mondta, alkalmazni kellene a Prishtinának a regionális fórumokon történő részvételéről szóló megegyezést, melynek szellemében az egyenlő jogokkal rendelkező partnerként jelenhetne meg a regionális kezdeményezések alapján szervezett konferenciákon.
– Brüsszelben is különböznek egymástól ennek a megállapodásnak az értelmezései, ennek ellenére bizonyára meg lehetne találni annak a módját, hogy Koszovó is képviseltethesse magát a hasonló eseményeken – foglalt állást Belortaja.
Javaslatot tett a SEECP statútumának ez irányú módosítására is.
EURÓPAI SZELLEMBEN
Az értekezleten részt vett Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője, Mette Kjuel Nielsen, az EU elnöklőjének tisztjét betöltő Dánia belgrádi nagykövete, továbbá Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára is. Felszólalásában Degert támogatásáról biztosította Szerbia európai integrációs útját, Tomislav Nikolićot pedig a regionális együttműködéshez és megbékéléshez való hozzájárulásra buzdította. Az államfő beszédére utalva – melyben Szerbiát Nikolić a régió, Európa és Koszovó iránt elkötelezett államként nevezte meg – Degert reményét fejezte ki, hogy az elnök továbbra is ilyen világos üzeneteket közöl majd.
– A régiót meghatározó nyitott kérdések megoldását, például az eltűnt személyeket és a menekülteket érintő vagy a vagyonjogi és a határvonalakat illető kérdések megoldását az államvezetésnél kellene kezdeni. Az ön jelenléte világos üzenetet jelent arra vonatkozólag, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezése mellett száll síkra. A problémákat, különösen a demarkációs kérdéseket európai szellemben, az európai érdekek és jövőkép figyelembe vételével kell rendezni – húzta alá Degert.
A pénteki konferenciával véget ért az az egyéves időszak, melyben Szerbia töltötte be a SEECP elnöki tisztségét.
