(Fotó: Tanjug)
Robert Cooper , a Belgrád és Prishtina között zajló párbeszéd uniós közvetítője azzal a céllal látogatott el a szerb fővárosba, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eddigi eredményeiről, s azok tiszteletben tartásáról folytasson egyeztetéseket. A délután folyamán a brit diplomatát Marko Đurić, Tomislav Nikolić államfő tanácsadója fogadta, az elnök ugyanis Rio de Janeiróban, az ENSZ közgyűlésén tartózkodott.
Đurić a Prishtinával folytatott párbeszédben illetékes kormányiroda és minisztérium képviselőit is meghívta az egyeztetésre. Mint mondta, erre azért szánta el magát, hogy egy lépéssel közelebb kerülhessen az ország a Koszovó-politikát illető legszélesebb konszenzushoz, s hogy az említett állami szervek képviselői is első kézből megismerhessék az Európai Unió álláspontjait a Prishtinával folytatott tárgyalások kapcsán.
Marko Đurić szerint a már megszületett megállapodások pontosítása hasznára válhat az országnak, hiszen ekképp az államfő és a polgárok is megfelelőbb rálátást kapnak a tárgyalások dinamikájára, illetve Brüsszel nézőpontjára. A találkozó során napirendre kerülnek a párbeszéd folytatását gátló tényezők is – jelentette be a tanácsadó.
A Đurićtyal folytatott eszmecserét követően Robert Cooper Borislav Stefanovićtyal, a szerb tárgyalócsoport vezetőjével is találkozott. A megbeszélés előtt Stefanović bejelentette, hogy ezt követően a szerb–koszovói párbeszédet magasabb szinten folytatják majd, s azokat minden bizonnyal a leendő miniszterelnök vagy az államfő fogja vezetni. A szerb kormányban megtartott sajtótájékoztatón a tárgyalócsoport vezetője kiemelte, hogy az eddigi, technikai jellegű megbeszélések konkrét eredményeket hoztak, s most a politikai kérdéseken van a sor: Észak-Koszovóról, az Ibartól délre élő szerbek jogainak tiszteletben tartásáról, valamint a szerb kolostorok, templomok és vagyon védelméről kell tárgyalni.
A prishtinai Koha Ditore korábban arról cikkezett európai tisztségviselőkhöz közeli forrásokra hivatkozva, hogy az EU értékelné, ha Tomislav Nikolić szerb és Atifete Jahjaga koszovói elnök a közeljövőben találkoznának. Jelko Kacin, az Európai Parlament jelentéstevője a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában tegnap be is jelentette, hogy Nikolić készen áll a találkozóra. Mint mondta, brüsszeli látogatása során a szerb államfő közölte, hogy Hashim Thaçin kívül bármelyik koszovói tisztségviselővel hajlandó párbeszédet folytatni, így, mint Kacin hozzátette, az indítvány voltaképpen Belgrádból érkezett.
HOL LEGYEN A LÁBJEGYZET?
Stefanović üdvözölte Nikolić kezdeményezőkészségét a koszovói kérdés kapcsán, de aláhúzta, az államfőnek mindenben egyeztetnie kell a kormánnyal, hisz ezekben a kérdésekben kulcsfontosságú szereppel bír a konszenzus kialakítása. Bírálta ugyanakkor az uniós közvetítőt, amiért bizonyos megegyezéseket a Prishtinának megfelelő módon értelmez, úgy, ahogyan arról a brüsszeli tárgyalások során szó sem volt. Mint pontosította: mindenekelőtt a koszovói hatóságok regionális fórumokon történő szereplését szavatoló lábjegyzet értelmezési különbségeire gondol. Úgy értékelte, Cooper belgrádi útjának is minden bizonnyal az az egyik fő célja, hogy ismertesse saját meglátásait a megegyezésekkel kapcsolatban, elsősorban az említett lábjegyzetet illetően. Hozzátette, hogy Belgrád csupán akkor lesz hajlandó megkezdeni ennek a megállapodásnak az alkalmazását, ha a lábjegyzetre utaló csillagocska mellett kötelezővé teszik magának a jegyzetnek a teljes közlését is. Ameddig a koszovói táblákon nem lesz látható a lábjegyzet, addig nem tekinthető megoldottnak Koszovó regionális fórumokon való részvétele – értékelte Stefanović. Mint mondta, sajnálatos módon, a Prishtinának megfelelő értelmezés hódított teret magának, mely nem pontosítja, hol is kell ennek a lábjegyzetnek elhelyezkednie.
Maja Kocijančić, az EU külügyi főbiztosának szóvivője ugyanakkor tagadta, hogy a brüsszeli tárgyalások során arról is megegyezés született volna, hogy a koszovói táblákon kell szerepelnie a státusra vonatkozó megjegyzésnek is.
NINCSENEK ÚJ FELTÉTELEK?
Belgrádban mindenekelőtt azért szenteltek tegnap nagy figyelmet a Cooperrel folytatott tárgyalásoknak, mert azt remélték, kiderül, vannak-e az Európai Uniónak valamilyen újabb feltételei az európai integrációs folyamat folytatását illetően. A szerb média arról cikkezett, hogy az unió elvárja Belgrádtól és Prishtinától képviseleteik kölcsönös megnyitását a két fővárosban, a párhuzamosnak nevezett szerb intézmények felszámolását, illetve a magas rangú tisztségviselők mielőbbi találkozóját. Kocijančić rövid és gyors választ adott a felmerült kérdésekre: kijelentette, hogy semmilyen újabb feltételek nincsenek, s hogy az Európai Tanács világosan megfogalmazta korábban, hogy Szerbiától és Koszovótól a kapcsolatok erősítését várja mindössze el. Borislav Stefanović is azt közölte, hogy Szerbiától mindeddig nem kérték prishtinai képviselet megnyitását. A szerb intézmények megszüntetésével kapcsolatos német követeléssel kapcsolatban azt mondta: Szerbia nem hagyhat intézményes vákuumot a többnyire szerbek lakta Észak-Koszovóban. A mozgásszabadságra vonatkozó egyezményt szerinte Észak-Koszovóban nem lehet alkalmazni, erre a „terepen uralkodó helyzet” egyértelmű bizonyítékot ad. Mint mondta, ezt közölte az EU képviselőivel is, ami, igaz, önmagában még nem jelenti, hogy az egyezményt nem is kísérli meg a nemzetközi közösség betartatni Koszovónak ezen a részén.
Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt megbízott elnöke szintén úgy vélekedett, hogy nincsenek új feltételei Szerbia európai közeledésének. Mint mondta, ismeri Nikolić brüsszeli látogatásának minden részletét, s ezt a találkozót az unió bátorító hangneme jellemezte. Az intézmények megszüntetésére utaló követelést röviden úgy kommentálta: Szerbia nem hiúsíthatja meg mindegyik nemzeti- és államérdekét.
INTEGRÁLNI ÉSZAK-KOSZOVÓT
Samuel Žbogar, az EU koszovói küldöttségének vezetője szerint Prishtinának mindent meg kellene tennie azért, hogy megoldja Észak-Koszovó problémáját. Szerinte a helyzet rendezése még nem vezetne el odáig, hogy Szerbia elismerje Koszovó függetlenségét, de tartós megoldást hozhatna. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet egyaránt frusztrálja Prishtinát és az észak-koszovói szerbeket is. Prishtinát azért, mert nem áll az ellenőrzése alatt Koszovó ezen része, a szerbeket pedig az állandó félelem és kilátástalanság miatt. Az észak-koszovói stratégiának a szerbekkel szembeni jó szándékot, s nem Észak-Koszovó végleges státusát kellene megjelenítenie a szlovén diplomata szerint. A prishtinai adminisztráció mindeközben már a Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részében működő iroda vezetőjét is kinevezte. A tervek szerint ennek az irodának a feladata a polgároknak nyújtott szolgáltatások koordinálása és a befektetések vonzása lesz. Belgrád és a koszovói szerbek ellenzik a júliusban megnyitandó iroda létrehozását.
