A tigrisszúnyog egy kicsivel nagyobb az itt élő fajoknál, és feltűnő a mintázata is: a hátsó lábai fekete-fehér csíkozásúak, a potrohán pedig fehér csíkok láthatók. Felépítése egyébként teljesen megegyezik az itteniekével, lárvái vízben fejlődnek ki, majd néhány hét után kikelnek, szárazföldi életmódot folytatnak, szaporodnak és elpusztulnak. A nőstény szúnyogok élettartama hosszabb a hímekénél, s vérünket is a ők szívják, a hímek ugyanis nem táplálkoznak.
Mészáros Gábor biológus, a Protego Egyesület igazgatóbiztosságának elnöke elmondta: a tigrisszúnyog néhány évvel ezelőtt jelent meg Európában, egészen pontosan Hollandiában, de később a mediterrán országokban is elterjedt, két esztendeje például Horvátországban is regiszterbe vették. Most már nemcsak a tengerpart közelében, hanem Zágráb környékén is vannak tigrisszúnyogok, s bár egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy hazánkban is élnek, nagy a valószínűsége, hogy előbb-utóbb itt is megjelennek.
– A tigrisszúnyogok ugyanabba a családba tartoznak, mint az itt élő szúnyogok. A vízben lárvaként algákkal és szerves anyagokkal táplálkoznak, majd amikor kikelnek, szárazföldi életmódot folytatnak. Életciklusuk nagyjából másfél hónapos, így évente négy-öt generációjuk is kikelhet. Egy szúnyog akár több száz tojást is képes lerakni, vagyis igen gyorsan növekedhet a számuk. Csak a nőstények táplálkoznak vérrel, de közülük egyes fajták csak az állatok vérét, mások hüllők, három-négy fajta pedig az ember vérét szívja. A tigrisszúnyogoknak azért ijesztő a megjelenésük, mert messze eddig messze rajzottak, és olyan tájakról érkeztek, ahol veszélyes betegségek lehetnek jelen – mondta a biológus.
Ahogy az itt élő szúnyogfajták, úgy a tigrisszúnyogok is terjeszthetnek bizonyos betegségeket, sőt akár halálos kórt is, mint a malária, a dengue-láz, a sárgaláz vagy a chekungunya-láz, de bármennyire ijesztően is hangzik ez, semmivel sem veszélyesebbek a mi szúnyogjainknál. Például a maláriaszúnyog is jelen van Európában, így Vajdaságban is, még sincs maláriajárvány, mert a betegséget sikerült visszaszorítani.
– Déllelet-Ázsiában igen sok veszélyes betegség van, de szerencsére a szúnyogok ezeket nem hozták át Európába. Azt mindenképpen tudni kell, hogy csak a kifejlett egyedek képesek fertőzést terjeszteni, a lárvák nem fertőzőek. A tigrisszúnyog tehát nem veszélyes, de ugyanolyan bosszantó, mint bármelyik szúnyogfajta, s nem örülünk neki, hogy még egy vérszívó ellen kell küzdeni, de ha meg is csíp minket, nem vált ki allergiás reakciót, s nem hal bele senki. Ha azonban megcsíp egy fertőző betegségben szenvedő embert, majd egy egészségeset, akkor átviszi rá a kórt, hiszen ahhoz, hogy a szúnyog szívni tudja a vérünket, egyfajta alvadásgátló anyagot fecskendezik be a bőrünkbe, ami ha parazitákkal fertőzött, akkor minket is megbetegít.
Egy szúnyog képtelen hatalmas távolságokat megtenni, hacsak nem hajón vagy repülőn utazik, ezért a fertőzés is lassabban terjed, és talán ez az oka, hogy nálunk még nem találtak ilyen egyedeket. Mészáros Gábor elmondta, egy kutatócsoport végzett egy kísérletet, s nyomon követték a megjelölt szúnyogok útját. Kiderült, hogy a többségük egy 50–100 méteres körön belül mozog, ritkán repül el messzebbre. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a nálunk megjelenő szúnyogok háromnegyed része valahol a közelben kelt ki és a közelben is fog szaporodni.
Ideális számukra az esős, enyhe idő, mert ilyenkor sok állóvíz alakul ki, s ők ezeken a helyeken rakják le a tojásaikat. Például a hordókban, az esővízgyűjtőkben, a vizes aknákban, a kutakban, a kanálisokban, a kerti tavakban, a szökőkutakban, a virágcserepek alátéteiben, a folyók árterületein és minden olyan mélyedésben, ahol tartósabban víz gyűlhet össze, nagy valószínűséggel szúnyoglárvák, majd szúnyogok fognak kikelni, melyeket tulajdonképpen mi magunk tenyésztünk. Egy pohárnyi vízből két hét alatt több mint száz szúnyog kel ki, éppen ezért nagyon fontos odafigyelnünk, hogy lehetőség szerint kiszárítsuk ezeket a vizes területeket. Ahol erre nincs lehetőség, ott az a legjobb és leginkább környezetkímélő, ha magukat a lárvákat irtjuk ki, ilyen esetben egy tablettát kell beledobni a vízbe. Európában már betiltották a felnőtt egyedek vegyi irtását, s hazánkban is igyekeznek inkább biológiai készítményt használni a szúnyogok ellen, amely sem az emberre, sem más állatokra nem veszélyes. A tigrisszúnyogokra ezek ugyanúgy hatnak, tehát az ellenük való küzdelem szerencsére nem okoz problémát.
