A közvélemény a kooperáció beharangozását követően meg is feledkezett az ügyről. Egészen mostanáig. A NIS akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor tavasszal a Szabadka környéki földműveseket igencsak meglepték a földjeiken látott furatok, melyek nem elég, hogy megsemmisítették az ültetvényeik egy részét, minden előzetes bejelentés nélkül teremtek ott. Sajtóértesülések szerint a helyzetet azóta rendezték, a kártérítések kifizetése pedig vagy már megtörtént, vagy még folyamatban van.
Először azt lehetett hallani, hogy a kőolajipari vállalat érc után kutatott a kérdéses helyeken, később azonban olyan információknak is a birtokába jutottak az újságírók, hogy termálvizet keresett. Közben márciusban a vajdasági kormány, a NIS és két magyarországi vállalat, az EU-FIRE és a GMV újabb együttműködési szerződést írt alá a termálvízforrások feltárásáról. Ez a két eset ismét a tavalyi történetre terelte a figyelmet, sőt egy újabb problémával is „gazdagította” azt. A kormánnyal megkötött együttműködési szerződést elemezve ugyanis annak létjogosultságát vonták kétségbe a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szakértői.
KI A FURATOK TULAJDONOSA?
A NIS a szerződés értelmében a közösen létrehozandó vállalatba 14 millió euró értékű installációkkal lépne be. Ezzel kapcsolatban merülhet fel a kérdés: egyáltalán a vállalat tulajdonát képezik-e ezek a furatok, avagy a tartomány vagyonához tartoznak, s így a kőolajipari cég és a tartomány által létrehozott új vállalat voltaképpen teljesen a tartomány tulajdonából jön-e majd létre.
Dobai János tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes a tulajdonjogi kérdésekkel kapcsolatban elmondta, most már nem lehet azzal előhozakodni, hogy a szóban forgó furatok az állam, esetleg a tartomány vagyonát képezik.
– A NIS eladásakor, amikor az orosz Gazprom átvette a többségi tulajdonrészt, a szerencsétlennek is nevezhető adásvételi szerződéssel ezek a furatok is átkerültek hozzá. Ennek a szerződésnek az aláírása után már nem mondhatjuk azt, hogy azok mégis másnak a tulajdonát képezik, utólag tehát nem intézkedhetünk. Erre jogi lehetőség sincs, és különben is kétlem, hogy a NIS oldaláról mutatkozna szándék egy ilyen lépés megtételére – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy egy furat kiásása nem számít olcsónak, s nem elhanyagolható tényező, hogy a NIS-szel együttműködve, nagyon kedvező feltételek mellett a tartomány legalább 40–50 ilyen furathoz jut majd.
– Nem mondhatnám, hogy ennyi furat elegendő, s nem kell majd tovább bővíteni a kapacitásokat. Kezdeti lépésnek azonban ez is megteszi. Ha Magyarországot vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy nagyon el vagyunk maradva a termálvíz kihasználása terén, ezért jó, hogy előrelépés történt ez ügyben – fogalmazott Dobai János.
GYÓGYTURIZMUS, TAKARÉKOSSÁG
Arról is megkérdeztük, hogy mekkora lehetőségek rejlenek a termálvíz kiaknázásában Vajdaságban.
– Jelenleg nem számít nyereségesnek ez az ágazat, ha viszont azt vesszük alapul, milyen természeti kincsek vannak a tartományban, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy Magyarországhoz hasonlóan Vajdaság is rendelkezik megfelelő minőségű termálvízzel. Ez alatt az 1000–1500 méter mély furatokkal kiaknázható, legalább 45 fokos, magas ásványtartalmú vizet értem – magyarázta.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy eddig szinte semennyi pénzt sem fordítottunk arra, hogy ezt a kincset kihasználjuk. Mint mondta, a termálvizet akár fűtésre, akár gyógyturizmusra, akár konyhakertészeti célokra is alkalmazni lehet, óriási megtakarításokat érhetünk el a segítségével. Annak a meglátásának adott hangot, hogy a források kiaknázása gazdasági szempontból is kifizetődő.
– Mindenképp szükség lenne arra, hogy elmozduljunk erről a holtpontról. Ezzel a céllal jött létre az együttműködés a NIS és a tartományi kormány között is. Mindenképpen pozitívnak látom ezt az kapcsolatot – értékelte Dobai.
A történetnek tehát még nincs vége, s kár, hogy mint olyan sokszor, ebben az esetben is az aktuálpolitikai érdekek fogják meghatározni, mikor mennyire kezelik komolyan a témát.
