Tegnap megnyitották a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szabadkai irodáját. A hálózat kiépítésének célja, hogy a kelet-közép-európai országokat gazdaságilag közelebb hozza egymáshoz, és ezáltal segítse a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok kialakulását. Összesen tizenegy irodát nyitnak majd meg, így Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Horvátországban és Szlovéniában, valamint Szerbiában, pontosabban Újvidéken és Szabadkán lesznek az irodák.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózatot a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása mellett a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építi ki, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara pedig irányítja majd.
Kovács László, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szabadkai iroda megnyitásakor elmondta, azoknak a vállalatoknak az egymásra találását szeretnék segíteni, melyek szeretnének Magyarországról Szerbia felé terjeszkedni és fordítva.
– Az irodán keresztül igyekszünk feltárni az együttműködési lehetőségeket, és a szerbiai cégek számára kialakítani a megfelelő kapcsolatokat az unió felé. Mindez a kamarák együttműködésének keretében jött létre, mert ez a szervezet ismeri legjobban tagjainak igényeit, s így hatékonyabban tud segíteni is. Emellett határon átnyúló projektumokon keresztül pályázunk uniós pénzekre is, tekintve, hogy ez egy irodahálózat, nemcsak a magyar és szerb gazdasági kapcsolatokat segíti, hanem a Kárpát-medence más vállalkozóival való kapcsolat megteremtését is – mondta Kovács.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal nevében Bukvai Károly elmondta, a hivatal fő feladata a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés, melyek olyan eszközök, melyekkel elősegíthetik a bilaterális gazdasági kapcsolatokat. Szavai szerint a hivatal a Kárpát-medencei fejlesztésben is kezdeményező szerepet játszott, meglévő mintegy ötven állomást magába foglaló hálózatukkal sokat tudnak segíteni.
Az irodák szolgáltatásai közé tartozik majd például a partner megtalálása és közvetítő tevékenység, tájékoztatás a befektetési lehetőségekről, konkrét exportlehetőségek, közbeszerzési és privatizációs lehetőségek, beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása, tájékoztatás a külgazdaságról vagy az előírásokról, elemzések készítése, pályázatok követése, segítségnyújtás cégalapításhoz, adatbázis kialakítása.
