Dragana Boljević, a Szerbiai Bírók Egyesületének elnöke csütörtökön bejelentette, hogy minden bíró visszatérhet majd a munkahelyére, miután a Szerbiai Alkotmánybíróság jóvá hagyja az újraválasztás miatt benyújtott panaszokat. Az eddigiekben 109 bírónak sikerült bizonyítania a felülvizsgálati eljárás során, hogy indokolatlanul váltották le, 41 bírót külön pályázat alapján választottak meg 2010 júliusában, s további 126 bíró visszahelyezéséről hozott szerdán döntést az alkotmánybíróság.
– Mindennél fontosabb, hogy az európai szakértői vélemények bizonyították: a bírók újraválasztásával, melynek soha sem lett volna szabad bekövetkeznie, sérült a funkció önállósága, így a bírók függetlensége is – jelentette ki Boljević, aki 2009-ben úgyszintén a leváltott bírók között volt.
Véleménye szerint az érintettek gyorsan visszatérhetnek majd munkahelyükre, s figyelembe kell venni azt is, hogy az alkotmánybíróság mostani döntése az első ez irányú határozatnak számít. Saját helyzetéről szólva kifejtette, maga nem szerepel a között a 126 bíró között, akiknek ügyében most hozott kedvező döntést az alkotmánybíróság.
FEGYELMI ELJÁRÁS IS LÉTEZIK
Ratko Marković alkotmányjogász szerint sem volt ok az újraválasztásra, melyet, mint közölte, a 2006-os alkotmányt megbecstelenítve hajtottak végre. Marković, aki részt vett az 1990. évi alkotmány megírásában, azon a véleményen van, hogy a bíróságok szervezeti átalakítása ellenére is folytatniuk kellett volna a munkát a már funkcióban lévő bíróknak. Szerinte a szakmai szempontból alkalmatlan bírókat fegyelmi eljárás útján kellett volna leváltani, nem pedig általános újraválasztási folyamat elindítása révén. A közvélemény ma azon az állásponton van, húzta alá, hogy a Bírósági Felső Tanács ezt a folyamatot rögtönzött, elkapkodott módon fejezte be, s problematikusnak nevezte, hogy a meghozott döntéseket nem dokumentálták. Marković nem lát kapcsolatot az alkotmánybíróság döntése és a hatalmi koalíció kialakulása között.
Goran Ilić, az Ügyészek Társaságának elnöke szerint megkésett lépés az alkotmánybíróság döntése, mégis rendkívül fontosnak számít. Reményét fejezte ki, hogy az ügyészek és ügyészhelyettesek panaszait illetően is hasonlóan megértő döntések születnek a közeljövőben.
MIÉRT VÁRTAK EDDIG?
A Bírósági Felső Tanács által kiadott közlemény szerint az alkotmánybíróság nehezítette a helyzetet döntésével. Mint aláhúzzák, ez az intézmény az alkotmánybírósággal folytatott egyeztetés során már 2010-ben javasolta a bírók általános választási folyamatának megsemmisítését, az alkotmánybíróság azonban mégis kivárta, hogy akkor hozza meg döntését, amikor szinte technikai jellegű kormánya sincs az országnak. Nata Mesarović, a tanács vezetője nem kívánta kommentálni a Tanjugnak az alkotmánybíróság határozatát, mivel még nem látta az indoklást. A döntés értelmében egyébként a tanácsnak hatvan napon belül újra alkalmaznia kell azt a 126 bírót, akinek ügyében a bíróság most döntést hozott. Összesen mintegy 450 esetben kell majd a legfelsőbb igazságügyi szervnek eljárnia.
