2024. november 23., szombat

Aratók és marokszedők

Ismét szabadkaiak nyerték meg a Dužijanca aratóversenyét
(Molnár Edvárd felvétele)

A hétvégén, Martin Gabrić felső-verušići tanyáján zajlott le a 101. Dužijanca Aratóünnepség egyik igen látványos rendezvénye, az aratók versenye, melyet az idén is a szabadkai Stipan Kujundžić és Roža Juhas nyert meg.

Miután a Dužijancára meghívott vendégek lovaskocsin megérkeztek az esemény központi helyszínére, az aratók szemléje után a mezőn került sor az aratók reggelijére, ahol a hagyományoknak megfelelően aludttejjel, szalonnával, vöröshagymával és frissen sült cipóval kedveskedtek a szalmabálákon helyet foglaló látogatóknak. A finom falatok után következett maga a verseny, s miután az aratópárok elfoglalták helyüket az előzőleg kisorsolt 10x15 méteres parcelláknál, elkezdődött a megmérettetés. A zsűri több szempontot is figyelembe vett az értékelésnél, így a gyorsaságot, az öltözéket és a szerszámok állapotát is, de természetesen maga az aratás, vagyis a kaszálás, a marokszedés, a kévekötés, és a tarló megtisztítása is fontos szempont volt a döntésben.

A versenyre a vajdasági aratókon kívül Magyarországról, Horvátországból, valamint Bosznia és Hercegovinából is érkeztek résztvevők.

A keceli csapat már több ízben is részt vett az aratók versenyén: Kátai Tóth Imre és Rákóczi Lászlóné marokszedő alkották az aratópárt.

– A vajdaságiak ügyesek, de igyekszünk minél jobban szerepelni, bár a fiatalokkal már nem tudjuk felvenni a versenyt. A hagyomány megőrzése nagyon fontos, és próbáljuk átadni a jövő generációjának, ezért is vannak itt az unokáink is, bár sajnos egyre inkább feledésbe merül mindez, s szerintem a fiataloknak már nem lesz igényük folytatni ezt a hagyományt – mondta Rákóczi Lászlóné.

Szajánról is érkezett csapat, ők másodszor vettek részt a Dužijanca aratóversenyen.

– A fiataloknak fogalmuk sincs, hogy valamikor hogyan dolgoztak a népek a földeken, ezért fontos ez a rendezvény. A versenyen biztosan nem leszek az utolsók között, de talán az első tízbe bekerülök, hiszen a mai napig szinte mindennap megfogom a kasza nyelét, úgyhogy formában vagyok – mondta Kormányos István.

A szabadkai Lovas csapat is minden évben részt vesz a versenyen, s mint Tóth Király Imre mondta, 1956 óta végzik a hagyományos aratást, s a gépesített munka mellett is őrzik a régi hagyományt. Unokája, Tóth Király Angéla másodszor kísérte el nagyapját az aratóversenyre mint marokszedő.

– Szerintem nagyapám nagyon jó formában van, a tapasztalat meglátszik a mozdulatain, akár le is verheti a mezőnyt. Nagyon szépnek tartom ezt a rendezvényt, megismerhetjük az őseink szokásait, és igazi élmény részt venni benne – mondta Angéla.

Modest Dulić, Szabadka polgármestere úgy nyilatkozott, a Dužijanca feleleveníti a régi időket, a fiatalok pedig közelebbről megismerkedhetnek azzal, hogyan is éltek és dolgoztak régen a helyiek.

– Nagyon fontos munka volt ez nemcsak azoknak a családoknak, amelyek a mezőgazdaságból éltek, hanem mindenki számára, hiszen a munka eredménye maga a kenyér volt. Sokan bekapcsolódtak ezekbe a munkálatokba, segítették egymást, s ez a közösség számos jelképet hordozott magában, ellentétben a gépesített jelennel és a ma uralkodó elidegenedéssel. Ezért is jelentős rendezvénye ez a Dužijancának, s a város a jövőben is támogatni fogja az aratóünnepség megtartását – nyilatkozta a polgármester.

Marinko Pijuković, a Dužijanca szervezőbizottságának elnöke elmondta, az idei aratóversenyen harminc aratópár vett részt, illetve tíz fiatal aratópár is próbát tett, azonban ők egy 5x10 méteres parcellán versenyen kívül, bemutató jelleggel vettek részt a rendezvényen, illetve a látogatóknak lehetőségük volt egy autentikusan berendezett bunyevác házat is megtekinteni Martin Gabrić tanyáján.

Az egész napos rendezvény az esti arató körtánccal és táncházzal zárult.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás