A Tartományi Képviselőházban megtartott találkozón a legtöbb szó az alkotmánybíróság döntésének következményeiről esett. A nemzeti tanácsok e kérdés kapcsán közös álláspontra helyezkedtek, s elkészítették a bírósági döntés nemzeti közösségeket érintő elemeinek elemzését. Ebben, egyebek mellett, megállapítják azt is, hogy maga az alkotmánybíróság is megszegte az alaptörvényt, amikor alkotmányellenesnek minősítette a hatásköri törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint „a jogszabályok meghozásának folyamatában figyelembe kell venni a polgárok tartományi autonómiára való szerzett jogát”. A magyarázat szerint az alkotmány szavatolja a polgárok számára a tartományi autonómiára és a helyi önkormányzatokra való jogot, továbbá nem teszi lehetővé a már megszerzett emberi és kisebbségi jogok csökkentését. A nemzeti tanácsok által elfogadott dokumentum szerint a jelen esetben nem csupán ez történt, azaz nem csupán csökkentette az alkotmánybíróság ezeket a jogokat, hanem lehetőséget adott arra is, hogy azokat a jövőben újra megcsonkítsák.
A hatásköri törvény lehetővé tette a tartomány számára azt is, hogy amennyiben az illetékes köztársasági minisztérium elmulasztja a törvény által előirányzott időn belül meghozni annak az alkalmazásáról szóló rendeletét, úgy azt a tartomány is megteheti ideiglenesen, ameddig a minisztérium késlekedő rendelete meg nem érkezik.
A megállapítások között szerepel az is, hogy az alkotmánybíróság döntése, mellyel törli a tartomány azon lehetőségét, hogy jogokat ruházzon át a nemzeti tanácsokra, nem lesz különösebb hatással a tanácsok munkájára, hiszen maga a nemzeti tanácsokról szóló törvény garantál hasonló jogokat. Így mindaddig, amíg ez a jogszabály hatályban van, nem kell a tanácsok működésének a veszélyeztetettségétől tartani.
A nemzeti tanácsok által elfogadott jelentés élesen bírálja az alkotmánybíróság azon határozatát, mely szerint a tartományi szervek nem szabályozhatják ezentúl közelebbről a nyelvhasználati kérdéseket, mert, mint azt közli, ezzel a döntéssel jelentős mértékben sérülnek a nyelv- és íráshasználat terén eddigiekben megszerzett jogok. Megállapítják, hogy az alkotmánybíróság döntése megkérdőjelezi annak a tartományi képviselőházi határozatnak a különlegességét, mely szerint az olyan helyi közösségekben, településeken, ahol egy adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 25 százalékot, bevezethetővé válik ez a nyelv a hivatalos használatban.
ÁLTALÁNOS PÉNZHIÁNY
Az ülést követően megtartott sajtótájékoztatón Borče Veličkovski elnöklő, a Macedón Nemzeti Tanács vezetője hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a megalakulóban lévő kormány egy kisebbségi, emberi jogi, közigazgatási és helyi önkormányzati minisztériummal is rendelkezzen. Veličkovski aggasztónak nevezte, hogy a kormány létrehozásáról szóló koalíciós megállapodásban egy szó sincs a kisebbségi és emberi jogokról. A nemzeti tanácsok június 11-én megtartott ülését követően, mint emlékeztetett, levelet intéztek Ivica Dačić kormányalakítóhoz, melyben összefoglalták a nemzeti tanácsok ez irányú elvárásait.
Anna Tomanová-Makanová, a Tartományi Képviselőház alelnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke súlyosnak nevezte azokat az anyagi feltételeket, melyek között a tanácsok működni kényszerülnek. Mint mondta, a jelenlegi találkozón több szerbiai nemzeti tanács képviselője éppen pénzhiány miatt nem tudott részt venni. Hasonló gondokról számolt be Darko Sarić Lukendić, a Horvát Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is. Közölte, hogy a rendelkezésére álló információk szerint a késlekedő júniusi juttatásokat követő júliusi állami támogatásokat húsz százalékkal csökkentik majd, ami tovább nehezíti munkájukat.
MEGFELELŐ KOMMUNIKÁCIÓRA VAN SZÜKSÉG
Az ülésen Várkonyi Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke képviselte az MNT-t, mely, mint mondta, rendszeres résztvevője ezeknek a koordinációknak.
– Mivel a megkötött kormánykoalíció dokumentumában egy szó sem esik a kisebbségekről, külön kérelemmel fordultunk ez ügyben az illetékesekhez. Azt szeretnénk, ha újra magasabb szintre, minisztériumi hatáskör alá tartozna a kisebbségügy. Választ még nem kaptunk. Az MNT számára nagyon fontos az, hogy a hatáskörök gyakorlása terén kialakuljon egy megfelelő kommunikáció a hatalom szerveivel – nyilatkozta a találkozót követően Várkonyi.
Az MNT pénzeléséről szólva elmondta, hogy a júniusi keretet már megkapták a költségvetésből, de ahogyan az a sajtótájékoztatón is elhangzott, a továbbiakban az összeg lefaragására számítanak.
Az MNT tiszteletben fogja tartani az alkotmánybíróság július 10-i döntését, húzta alá, hiszen, mint mondta, legfelsőbb szintű határozatról van szó.
– Úgy gondoljuk, s ezt a koordináció is hangsúlyozta, hogy e döntés a megszerzett jogok csökkenését jelenti. Olyan előfeltételeket teremtett, mely a továbbiakban is ezeknek a jogoknak a csökkenéséhez vezethet. Bizonyos hatáskörök már beépültek más jogszabályokba, tehát az alkotmánybíróság döntése közvetlenül nem érinti az MNT hatásköreit, de mindenképpen hatással lesz majd a jövőben ezeknek a megvalósítására – fogalmazott Várkonyi.
