A volt pravoszláv esperes 2009-ben a Crna Reka-i intézet kezeltjeivel szemben alkalmazott testi bántalmazási ügye miatt vált ismertté Szerbiában, bírósági eljárás is indult ellene, ítélet azonban mind a mai napig nem született. Egyes információk szerint az egyházból kizárták, mások szerint ez nem történt meg. A Crna Reka-i kezelőintézetet a nyilvánosság felháborodása miatt bezárta az egyház, Peranović azonban nem sokkal ezt követően egy újabb központot alapított a Loznica közelében elhelyezkedő Jadarska Lešnicában, ahol hétfőn késő este lejátszódott a tragédia.
A B92 értesülései szerint a gyilkosság 22.20 óra körül történt az intézet udvarában. Az ütés következtében a páciens, Nebojša Zarubac (1973) a helyszínen életét vesztette. Az információk szerint a fizikai leszámolást követően Zarubacot a Peranović tulajdonában lévő egyik melléképületbe vitték. Boban Velisavljević vizsgálóbíró azt nyilatkozta, hogy Peranovićot a történtek után azonnal letartóztatták, s egyelőre még csak feltételezni lehet, hogy a bántalmazás és a haláleset között ok-okozati összefüggés van. Mint mondta, a boncolást követően tud majd többet mondani a történtekről. Peranović ellen kétnapos vizsgálati fogságot rendeltek el gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Nemhivatalos információk szerint az utóbbi időben egyre több kezelt hagyta el a rehabilitációs központot, beszélni azonban senki sem mer az ott történtekről, annak ellenére, hogy már nem számítanak a központ lakóinak.
A 2009-ben lejátszódott Crna Reka-i esetet követően Branislav Peranović előbb kibérelte, majd százezer euróért meg is vásárolta azt a Jadarska Lešnica-i házat, ahol kialakította az új rehabilitációs központot. Ezt az intézetet is maga vezette. A helyszíni tudósítások szerint a szóban forgó épületet kizárólag terepjáróval és gyalog lehet megközelíteni.
Peranović a Crna Reka-i botrány kialakulásakor előbb tagadta, hogy fizikailag bántalmazta volna a kábítószer-függőség miatt kezelt pácienseket, napvilágot láttak azonban olyan felvételek, melyeken világosan látszik, milyen „kezelést” alkalmaznak a központban. Ezt követően maga is bevallotta, hogy olykor keményebb módszerekhez is folyamodtak, ez azonban, mint mondta, kizárólag a szülők előzetes belegyezésével történt meg. Az esettel foglalkozó tudósítások arról is beszámoltak, hogy a „kezelés” során semmilyen gyógyszert sem alkalmaztak, még akkor sem, amikor az nélkülözhetetlen lett volna.
A tutini bíróság a Peranović ellen indított eljárás kezdetén úgy határozott, hogy nem szükséges a vádlott fogva tartása. Az eljárás tavaly véget ért, ítélet azonban még mindig nem született. Egyik nyilatkozatában Peranović azt mondta: sohasem hagyott fel az életútjuk során eltévelyedett lelkek megmentésének küldetésével, annak ellenére, hogy erőszakos verőlegényként mutatták be őt a nyilvánosságnak.
Irinej Bulović bácskai püspök szerint minden érintettnek, így a szerb pravoszláv egyháznak is felelősséget kell vállalnia a tragikus eset miatt.
– Úgy vélem, közvetetten, valamennyien felelősséggel tartozunk, mert nem láttuk be, mi mindenre lehet képes egy kiegyensúlyozatlan személy – fogalmazott Irinej.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Crna Reka-i eset kapcsán még csak egyházi eljárás sem indult Peranović ellen.
A šabaci egyházmegye részvétét nyilvánította az elhunyt családjának, s mint az a kiadott közleményben áll: mély sajnálattal és fájdalommal vette tudomásul a tragikus haláleset hírét. „Teljes bizalommal, figyelemmel fogjuk kísérni a szerbiai hatóságok nyomozását, melynek fényében az egyházi bíróság is meg fogja tenni a megfelelő lépéseket” – áll a keddi közleményben.
A Kiút drogfüggőség-ellenes szervezet szerint a Jadarska Lešnica-i tragédia a szakszerűtlen és embertelen viszonyulás egyik következménye. Megállapították, hogy az állam nem tudott vagy nem akart eléggé behatóan foglalkozni a korábbi történésekkel, ami ilyen végkifejlethez vezetett. A Kiút szerint Szerbiában a függőségi betegségeket még mindig felületesen, mindenféle terv nélkül kezelik. Közleményükben kiemelik: remélik, hogy ennek a fiatalembernek az elvesztése végre felhívja az illetékes állami szervek figyelmét arra, mekkora problémával állunk szemben, s a drogfüggőség kérdését előkelőbb helyre tűzik majd a prioritások listáján.
