Elégedetlen a kormány azzal, ahogyan az ország külföldi nagykövetségein dolgozó gazdasági diplomaták a munkájukat végzik, legalábbis erre lehet következtetni Rasim Ljajić bel- és külkereskedelmi tárcavezető legutóbbi kijelentése alapján, melyben közölte: beszámolóik sürgős elküldésére szólítja fel az államvezetés a gazdasági nagyköveteket, s ezek a jelentések, vagyis az adott országban elért eredmények alapján döntik majd el az illetékes minisztériumoknál, ki maradhat pozícióban, és ki nem. Ljajić nem zárta ki annak lehetőségét, hogy több gazdasági megbízottat leváltanak majd, de, mint mondta, az sem kizárt, hogy egyes államokban teljesen megszüntetik ezt a hivatalt, ha annak különösebb hasznát nem vélik felfedezni az analízis során. A gazdasági nagykövetek munkáját Ljajić minisztériuma mellett még a Mlađan Dinkić által vezetett pénzügyi és gazdasági tárca is értékeli majd, s ezt követően döntenek arról, hogyan alakuljon a diplomaták sorsa.
Az állam egyébként 2010 októberében döntött arról, hogy a világ 27 nagyvárosába gazdasági nagykövetet küldjön. Ezek: Moszkva, Peking, Tokió, Toronto, Chicago, Isztambul, London, Párizs, Brüsszel, Berlin, München, Stuttgart, Bécs, Prága, Pozsony, Róma, Milánó, Ljubljana, Athén, Kijev, továbbá a szomszédos államok fővárosai közül Budapest, Bukarest, Szófia, Szkopje, Podgorica, Szarajevó és Zágráb. A legfőbb feladatuk, az államvezetés elképzelése szerint, a befektetések Szerbiába irányítása.
A választások előtt merült fel először a gazdasági nagykövetek állásának létjogosultsága, s kezdett el a témával behatóbban foglalkozni a sajtó. Mint kiderült, az állam évente több mint másfél millió eurót fordít a költségvetésből ezeknek a diplomatáknak a fizetéseire, s további több mint 300 ezer euróba kerülnek a különleges feladattal megbízott küldöttek lakásköltségei. A bérek, mellesleg, változóak: a legalacsonyabbnak a havi 2600 eurós fizetés számít, ennyiben a régió országaiban állomásozó diplomaták részesülnek, a legmagasabb pedig a 4600 eurós – ennyit keres havonta Szerbia tokiói gazdasági nagykövete. Kérdés, hogy az ország megengedhet-e magának a jelenlegi gazdasági körülmények között ekkora luxust.
Az újságíróknak betekintésük volt e bizniszt figyelő diplomaták korábbi kormányhoz eljuttatott jelentéseibe, mely alapján megállapítható, hogy a 27 követ közül heten semmilyen eredményt sem valósítottak meg megbízatásuk első másfél évében. Igaz, más és más szemléletmód alapján lehet meghatározni, mi számít eredménynek: a boszniai diplomata például a napilapok olvasását is a munkatevékenységek közé sorolta beszámolójában. Mellesleg, ez a diplomata kapja a legalacsonyabb fizetést szarajevói tevékenységéért, mely a leginkább fórumok és vásárok látogatásából, értesítések és más postai küldemények továbbításából és a már említett újságolvasásból áll.
A diplomaták munkájának az eddigi eredményei közé sorolják a Dräxlmaier nagybecskereki, a Falke leskovaci, a Margaritelli kosjerići és a Yura račai és niši beruházását.
A téma kapcsán Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője lapunknak elmondta, hogy az ismert adatok fényében valóban nem tekinthető túl nagy sikernek a gazdasági diplomaták szóban forgó projektje.
Mint mondta, az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetben, csak a legmegbízhatóbb, legbiztonságosabb, legrendezettebb országokat keresik a befektetők, legalábbis a tőkének az a része, amely mindenféle szempontból tisztességes céllal érkezik az országba. Ebben a tekintetben, tette hozzá, Szerbia nem áll a ranglista élén, s ezért minden hasonló projektum eleve sikertelenségre van ítélve.
Arra a kérdésre, hogy pártalapú gondolkodás szerint cserélgetik-e majd le ezeket a diplomatákat, Varga azt felelte, azután derül majd ki, amikor megtudjuk, valójában kiket „hoznak” haza.
– A gazdasági diplomaták projektuma a gazdasági minisztériumnak a kezdeményezésére indult, ebből kifolyólag nem hiszem, hogy politikai okokból hívják vissza e személyeket, hiszen az a politikai erő, amelyik akkor vezette e tárcát, ma is jelentős részét képezi a kormánynak.
A jelenlegi parlamenti többség eddigi döntéseiről szólva a képviselő úgy vélte, voltak láthatóan politikai jellegű döntéseik is, s voltak a pártszínezetet nélkülöző határozataik is. Az előbbire példaként a nemzeti bank kormányzójának kikényszerített távozását, az utóbbira pedig az ombudsman megválasztását említette.
– A következő hónapok döntései alapján ítélhetjük majd jobban meg a kormány munkáját, s azt, hogy mennyire politikai színezetűek a döntések. A maga részéről a VMSZ képviselőcsoportja továbbra is kész támogatni az európai közeledést segítő és a vajdaság magyarság számára elfogadható javaslatokat – szögezte le Varga László.
