Modest Dulić polgármester átveszi az új kenyeret (Fotó: Molnár Edvárd)
A hétvége Szabadkán a Dužijanca aratóünnepség jegyében telt, hiszen pénteken este a város központjában tamburazenekarok tették színesebbé a ünnepet, szombaton este zajlott az aratók találkozója, melynek keretében felléptek a néptánccsoportok is, vasárnap pedig a hagyományoknak megfelelően mise és felvonulás koronázta meg a legnagyobb bunyevác ünnepet, melynek végén a legszebb aratópár átadta a polgármesternek az új kenyeret.
A Szent Rókus-templomban megtartott ünnepi misét a Szent Teréz-székesegyházban eucharisztikus ünneplés követte msgr. Josip Mrzljak varasdi püspök és msgr. Pénzes János szabadkai megyés püspök vezetésével. Hálát adtak Istennek a termésért és a kenyérért, majd a résztvevők a rendezvény központi színhelyére, a főtérre érkeztek. Először a rangos vendégek érkeztek meg Marinko Piuković, a Dužijanca fő szervezőjének kíséretében, de nem kellett sokat várni a színes és autentikus népviseletbe öltözött felvonulókra sem, akiknek a rendezvény leglátványosabb pillanatait köszönhették a nézők.
Miután a Dužijanca zászlóját egy lovas átadta a házigazdáknak, sorban érkeztek a hosszú menet résztvevői, a határőrviseletbe bújt lovasok, majd őket követte a szekér, mely az aratóünnepség egyik szimbólumát, az impozáns méretű szalmakoronát hordozta körbe. Természetesen felvonultak a legkisebbek is, a gyermek Dužijanca résztvevői, akik ezt a hagyományt a jövőben talán tovább viszik és megőrzik az utókornak. Miután az aratóünnepség egy másik jelképét, az óriáskalászt is körbehordozták, az aratóverseny résztvevőit és győzteseit köszönthették a nézők, utánuk pedig a autentikus népviseletbe öltözött fiatalok vonultak fel, a földeken dolgozó férfiakat és a nekik ételt-italt hozó asszonyokat jelenítve meg. Befutott a búzával telt zsákokat szállító szekér, ezután a ostorosok tartottak rövid bemutatót, majd sorra felvonultak a művelődési egyesületek és néptánccsoportok, közöttük horvátországi és magyarországi résztvevők is, majd a feldíszített fiákereket csodálhatták meg a nézők. Sorra megérkeztek a környező települések legszebb aratópárjai is, majd az aratópárt kísérő legszebb párok, és a legfiatalabb aratópár is elfoglalta helyét a színpadon, és együtt várták az idei Dužijanca legszebb aratópárját, Marko Križant és Snežana Novićot.
A hagyományokhoz híven az arató férfi ilyenkor leveszi kalapjáról az aratólány által új búzából font koszorút, melyet átad a házigazdáknak, az aratólány pedig átadja az idei lisztből készített kenyeret. A házigazdák vízzel megáldják és korpával megszórják a párt, az új kenyeret pedig átadják a polgármesternek, aki a négy égtáj felé emeli.
Modest Dulić, Szabadka polgármestere az aratóünnepséggel kapcsolatban kiemelte, hogy kevés olyan rendezvény van, amelyik ilyen nagy múltra tekint vissza, mint a Dužijanca. Nemcsak rendezvény és hálaadás, hanem a város szimbóluma is egyben, melyre minden szabadkai büszke lehet.
– Az aratók szorgalmasak voltak, a nehéz munkán túl vannak, s az idén is learatták a termést, mely a következő évben élelmünk lesz. Nem vigasz, de a búza azon kevés termények közé tartozik, melyben a szárazság nem tett nagy kárt, a többi termény esetében azonban a következő hetekben derül ki, mire is számíthatunk. Abban bízunk, hogy a kormány természeti csapásként fogja tekinteni a szárazságot, s segítséget nyújt majd a földműveseinknek. Nehéz ünnepelni, amikor tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetben vannak most a földművelők, de a hagyomány és a hit arra tanít bennünket, hogy a nehéz időkben is hálát adjunk istennek, abban a reményben, hogy a következő év jobb lesz. Ezért erre a kenyérre nem a munka, az igyekezet, hanem a szebb holnapba vetett remény és hit jelképeként tekintek – mondta a polgármester.
Az ünnepséget körtánc tette teljessé, melybe immár a nézők is bekapcsolódhattak, az esti órákban pedig az aratólány körtánca nyitotta meg a népi mulatságot, mellyel befejeződött a központi rendezvény.
