(Fotó: Vajdasági Ifjúsági Fórum)
A Vajdasági Ifjúsági Fórum egy hétig tartó nemzetközi ifjúsági képzést szervezett, amely tegnap zárult. A képzésen négy ország, Magyarország, Szlovákia, Macedónia és Szerbia fiataljai vettek részt, összesen huszonnégyen. Az előadások és a műhelymunkák központi témái az emberi jogok voltak, és a résztvevők közelebbről is megismerkedhettek az emberi jogokhoz kapcsolódó képzéssel és neveléssel, azzal, hogyan lehet az aktív ifjúságot bekapcsolni a társadalomba, hogyan lehet érvényesíteni az érdekeinket, illetve betekintést kaphattak a különböző országok emberi jogi helyzetéről is. A projektum az Európai Unió Fiatalok lendületben programjának keretében valósult meg.
Pató Angéla, a projektum koordinátora elmondta, hogy Szerbiában az emberi jogok oktatása már az iskolában, a polgári nevelés tantárgy keretében megvalósul, ugyanakkor még sincs elegendő hangsúly fektetve rá, másrészt pedig bár Szerbia aláírt több olyan egyezményt, melyek az emberi jogok védelmét és érvényesítését segítik elő, megfelelő mechanizmusok híján a gyakorlatban ezeket nehéz megvalósítani. Ugyanakkor a fiatalok sokat tehetnek azért, hogy hatékonyabb legyen az emberi jogok védelme.
– A hét folyamán a fiatalok aktívan részt vettek az előadásokon, s a műhelymunkák során nemcsak hallottak az emberi jogokról, hanem különféle helyzetjátékokon keresztül kellett megoldaniuk egy-egy, a témához kapcsolódó problémát. Emellett saját tapasztalataikat is megoszthatták a többiekkel, s bemutatták azokat a személyeket, akik az ő hazájukban sokat tettek az emberi jogokért. A fiataloknak pénteken lehetőségük volt arra, hogy a gyakorlatban is próbára tegyék magukat a kampányolás terén. Szabadka központjában különféle módon igyekeztek felhívni az emberek figyelmét arra, hogy mennyire fontos, hogy tisztában legyenek jogaikkal, s hogy figyeljenek egymásra – tudtuk meg a koordinátortól.
Szombaton további előadásokat tartottak, például Dejana Bibić ifjúságsegítő a szerbiai és vajdasági ifjúságpolitikát ismertette, Stevan Nikolić, a Romák Edukációs Központja igazgatóbizottságának elnöke pedig arról mesélt, hogy a roma népcsoportot segítő szervezetként milyen helyzetekkel szembesülnek munkájuk során, és hogyan oldják meg a problémákat.
– Elsősorban az a feladatunk, hogy a roma populációt bekapcsoljuk a közösségbe, hogy aktív és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak. Szabadkán a roma családok állnak a középpontban, akiknek a saját környezetükkel, intézetekkel és a városi önkormányzattal is kommunikációt kell kialakítaniuk, hogy jogaikat megvalósíthassák. Ha ez nincs meg, a REK egyfajta közvetítőként igyekszik megjelenni és áthidalni ezeket a problémákat, egészen addig a pontig, amíg a család már nélkülük is képes erre, s attól a pillanattól már saját jogaikat is érvényesíteni tudják. Szabadkán a roma populáció igen heterogén összetételű, de azon munkálkodunk, hogy mindannyian a közösség részévé váljanak, s Szabadkán a romák emberi jogait illetően szinte elégedettek lehetünk. Sikerült az oktatás terén is nagy előrelépéseket tenni, és a Peščara helyi közösség területén néhány éve létrehoztunk egy biztonságot az etnikai csoportok közötti viszonyok és problémák rendezésére, mely kiválóan működik. Ennek köszönhetően megkezdődött a helyiek között a kommunikáció, és az együttélés is sokkal jobb – tudtuk meg Stevan Nikolićtól, aki elmondta, az a céljuk, hogy ahol nagyobb számban élnek romák, például Csantavéren, Horgoson vagy Kanizsán, szintén létrehozzanak egy-egy ilyen bizottságot, mert az etnikai alapú konfliktusok mögött általában kommunikációhiány áll fenn, s ha helyi szinten rendeződnek a viszonyok, az felsőbb szinteken is csökkenti a konfliktusokat, így megvalósulhat a békés együttélés és érdekérvényesítés is.
