Szerbia komolyan veszi az Európai Parlament szerdán elfogadott határozatát, amelyikben az EP újfent abbéli álláspontjának adott hangot, hogy az Európai Uniónak csakis abban az esetben kellene új tárgyalási fejezeteket megnyitnia Szerbiával, ha szankciókat rendel el Oroszországgal szemben, olvasható Tanja Miščević európai integrációs miniszter a Szabad Európa Rádiónak adott írásos nyilatkozatában. Ebben a miniszter rámutatott, hogy a határozat nem kötelező érvényű, ugyanakkor fontos tudatában lenni az európai parlamenti képviselők többsége véleményének, mivel ez az EU, illetve a tagállamok prioritásait tükrözi. A határozat a politikai spektrum nem teljesen homogén álláspontot képviselő politikusai közötti kompromisszumnak az eredménye, fejtette ki Miščević, majd emlékeztetett, hogy Szerbia nem semleges Oroszország ukrajnai agressziójának vonatkozásában: az ENSZ összes kapcsolódó határozatához csatlakozott, valamint maradéktalanul támogatja Ukrajna területi egységét és politikai függetlenségét. Emellett Szerbia anyagilag támogatja Ukrajnát energetikai rendszere helyreállításában, tette hozzá a miniszter.
LÉPNI KELLENE
Abban bízik, hogy az EU nem foganatosít semmilyen megszorításokat Szerbiával szemben, jegyezte meg a határozat kapcsán az N1 tv-nek nyilatkozva KlemenGrošelj európai parlamenti képviselő. „Szeretnék hinni abban, hogy Szerbia módosítja eddigi politikáját és nem válik az ukrajnai háború túszává. A háború biztosan nem ér véget hamarosan, a szankciópolitika pedig a háborúkezelés egyik eszköze marad. Ha Szerbia nem módosítja eddig politikáját, megtörténhet, hogy – ha nem is formálisan – az EU befagyasztja a csatlakozási tárgyalásokat az országgal„ – fogalmazott a szlovéniai képviselő.
FOGYTÁN A TÜRELEM
Ha Szerbia az európai család tagjává kíván válni, akkor a 27 tagállamhoz hasonlóan kell gondolkodnia és ugyanazokat az értékeket képviselnie, emelte ki szintén az N1-nek nyilatkozó MatjažNemec. Mint azt hozzátette, Brüsszel türelme fogytán és végre előrehaladást szeretne látni.
– Mindezt Szerbia barátjaként mondom. Azok közé tartozom, akik azt szeretnék, ha Szerbia az EU tagállamává válna. A fő kérdés az, hogy mit szeretne Szerbia. Egyedül az ország dönthet arról, hogy milyen lesz számára az európai út, ha egyáltalán még hisz ebben az útban – fejtette ki Nemec.
TÖBB OKA VAN AZ EGY HELYBEN TOPORGÁSNAK
David McAllister, az EP Külügyi Bizottságának elnöke és a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló határozat alapjául szóló jelentés szerzője nyilatkozatában rámutatott, hogy az EU készen áll az új tagállamok csatlakozására, ám a tagságig hosszú út vezet. Szerbia esetében több oka is van annak, hogy a csatlakozási tárgyalások lassan haladnak előre, jegyezte meg a politikus.
– A szóban forgó akadályozó tényezők egyike az uniós kül- és biztonságpolitikával való összehangolatlanság, illetve az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelése. Az EU már eddig is egyértelműsítette, hogy elvárja Szerbiától politikájának a 27 tagállam egységes álláspontjával való összehangolását. Az mindenféleképpen örvendetes, hogy az ENSZ-határozatok vonatkozásában Szerbia állásfoglalása egyértelmű, ám a szankciókkal kapcsolatos politikai döntés következményei érezhetőek – magyarázta McAllister.
Koszovóról sem feledkeztek meg
Koszovó tekintetében szintén üzentek Szerbiának, ezúttal Berlinből. Németország álláspontja az, hogy Szerbia csakis akkor válhat tagjává az EU-nak, ha elismeri Koszovó függetlenségét, közölte a B92 hírportál összeállítása szerint ManuelSarrazin, a német kormány Nyugat-Balkánért felelős különmegbízottja. A tisztségviselő szavai szerint Berlin soha nem titkolta, hogy álláspontja szerint a formális csatlakozást megelőzően Szerbiának el kellene ismernie Koszovó államiságát. Mint azt Sarrazin hozzátette, jó lenne, ha a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében a felek mielőbb megállapodásra jutnának, a koszovói szerbek pedig visszatérnének az intézményrendszerbe.
Nyitókép: Európai Parlament (Fotó: Beta/AP)
