(Fotó: Beta)
Döntést hozott a strasbourgi emberi jogi bíróság a niši tartalékosok egy csoportja által Szerbia ellen elindított per ügyében: arra utasította a szerb kormányt, hogy az ítélet jogerőssé válásának pillanatától számított hat hónapon belül rendezze a tartalékosok napidíjainak kifizetését. A bíróság arra kötelezi az államot, hogy a kérdés rendezése mindenféle diszkrimináció nélkül történjen meg, azaz érintsen minden arra jogosult személyt, kivételek nélkül.
Srđan Aleksić ügyvéd nyolc és félezer niši tartalékost képviselt Strasbourgban. A kormánynak mintegy kétmilliárd dinárt kellene most kötelezettségeinek fedezésére fordítania. Az ítéletet, mint arról Aleksić a csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón beszámolt, július 10-i zárt ülésén hozta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, s az augusztus 28-án érkezett meg a szerbiai kormányhoz és az ügyvédi irodához. Hozzátette, hogy az államvezetésnek most három hónapja van arra, hogy esetleges ellenvetéseit megfogalmazza, s ezt követően hat hónapja arra, hogy megtalálja a napidíjak kifizetésének módját.
DISZKRIMINÁCIÓ TÖRTÉNT
Az állam ellen indított per oka a kormány azon döntése, mellyel 2008-ban hét dél-szerbiai község rezervistáinak szociális segélynek nevezett háborús napidíjakat fizetett ki. Aleksić elmondása szerint a strasbourgi bíróság ezeket a juttatásokat napidíjként és nem szociális segélyként kezelte.
– Ezeket a szociális segélynek nevezett összegeket kizárólag tartalékosoknak fizették ki, akiktől semmilyen bizonyítékot sem kért az állam arra vonatkozólag, hogy maguk valóban szociális kategóriába sorolhatók-e. Mindemellett, a kifizetési cédulákon és a banki kivonatokon sem szociális segélyként, hanem háborús napidíjként volt feltüntetve az államtól kapott juttatás – magyarázta az ügyvéd.
Éppen emiatt döntött úgy a bíróság, hogy ezáltal diszkriminálta az állam azokat a tartalékosokat, akik nem az érintett hét dél-szerbiai község valamelyikéhez tartoznak.
TILTAKOZÁSOK SOROZATA
A NATO-légicsapások idején alkalmazott tartalékosok 2007 áprilisában perelték be az államot és a katonaságot hazai bíróságok előtt. A per elindítását követően elégedetlenségüknek számos tüntetésen és tiltakozó megmozduláson adtak hangot. 2007 októberében blokád alá vonták a Niš és Prishtina közötti útszakaszt, ezt követően a kuršumlijai községháza épületében folytatták a tiltakozást. Ekkor jelentették be, hogy megkezdték a strasbourgi per elindításához szükséges dokumentumok begyűjtését is. Az út lezárásakor több ezer prokupljei, blacei, kuršumlijai, niši és leskovaci tartalékos tiltakozott az állam nemtörődömsége miatt. Bár a zárlatot egy kétszáz rendőrből álló kordon próbálta megakadályozni, végül mégis incidensek nélkül elérték a rezervisták, hogy járhatatlanná váljék a Prishtina felé vezető út mindkét szakasza.
A kormány később meghozta a szociális juttatásnak nevezett háborús napidíjak kifizetését előirányzó döntését, melyet azonban hét község tartalékosaira korlátozott. Újabb tiltakozások következtek, a rezervisták a legtöbbször saját városuk községházát helyezték blokád alá, s olyan esetek is előfordultak, amikor a helyi katonaügyosztály és községi vezetés is támogatta a tiltakozókat.
Az ügy akkor sem rendeződött, amikor az állam vizsgálatok végrehajtását rendelte el azokon a kerületi bíróságokon, melyeken a napidíjak kifizetése miatt folytak eljárások korábban. Az ellenőrzéseket végrehajtották az igazságügyi tárca illetékesei, azt azonban nem közölték, hogy ezen vizsgálatok folyamán rendellenességeket észleltek-e, vagy sem.
