Márciusban nyílt meg és május végén zárult az Európai Unió IPA-programjának Magyarország és Szerbia közötti harmadik pályázati ciklusa. A határokon átívelő együttműködési program ebben a szakaszban 15 millió eurós keretösszeggel rendelkezett, ami nem elhanyagolható forrás a gazdasági válság idején. A pályázók infrastrukturális, oktatási, művelődési, környezetvédelmi és más projektumokkal is indulhattak az uniós pénzekért, a jóváhagyott összegek pedig projektumonként 50 ezer és másfél millió euró között alakulnak.
Az IPA Magyarország és Szerbia közötti együttműködési programja minden vajdasági községre kiterjed, ezért a tartományi kormány is meglehetősen fontosnak tartja azt, hogy minél nagyobb számban szülessenek sikeres kezdeményezések. Persze a határokon átnyúló kapcsolatépítés más területeket is felölel, az adriai térségre vonatkozó pályázati ciklust például nemrég nyitották meg.
A tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkárság az idei pályázatok támogatására összesen húszmillió dinárt irányzott elő. A vajdasági vezetés a projektumok részfinanszírozásával igyekszik segíteni az itteni pályázókat. Branislav Bugarski titkárságvezető lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés iránt az idén nagy volt az érdeklődés, több projektummal is pályázott Vajdaság, az eredmények október végi kihirdetése előtt azonban egyéb részleteket nem közölhet, mivel az a kizárás veszélyét hordozná magában.
– A tartományi kormány jelenleg egy átfogó program előkészítésén dolgozik, mely szintén a vajdasági községeknek segítene a pályázáshoz szükséges összegek szavatolásában. A költségvetés módosítása, reményeink szerint, lehetővé fogja tenni a húszmilliós keret bővítését – mondta el Bugarski.
A titkárságvezető egyelőre nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az új program mekkora büdzséből gazdálkodna. Mint mondta, egy munkacsoport felállításán dolgoznak, amely az uniós pályázatok figyelésével, részfinanszírozásával és a projektumok elemzésével lenne megbízva.
ÚJ CIKLUS, ÚJ LEHETŐSÉGEK
Egyre gyakrabban emlegetik, hogy 2014-ben kezdetét veszi az IPA-program hétéves költségvetési ciklusa, mely a hazai pályázók számára is több lehetőséget és nagyobb keretösszeget jelenthet.
– Szerbia státusa időközben megváltozott, s mint tagjelölt ország, pályázhatunk az összegekre. A kétoldalú kapcsolatok erősebbé, az uniós források pedig hozzáférhetőbbé válnak ezáltal, hiszen az IPA-program harmadik és ötödik komponensére, azaz a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési forrásokra is pályázni tudunk majd – fogalmazott Bugarski.
Mint ismeretes, az IPA öt komponensből tevődik össze, s a tagjelölt státussal rendelkező államok mindegyikre, a többi ország pedig csak az első kettőre pályázhat. Szerbia a tagjelöltség elnyerése előtt a demokratikus átalakulás és intézményfejlesztés folyamatát segítő, valamint a határon átívelő együttműködési komponens alapján hívhatta le a pályázati pénzeket. A tagjelölti státus megszerzésével a már említett vidékfejlesztési és regionális fejlesztési komponensen kívül az úgynevezett humánerőforrás-fejlesztés komponensére is jogot szerzett magának. A Magyarország és Szerbia közötti együttműködés Bács-Kiskun és Csongrád megyét, Vajdaságban pedig Nyugat-Bácskát, Észak-Bácskát, Észak-Bánátot, Dél-Bácskát, Közép-Bánátot és kapcsolódó programterületként Szerémséget és Dél-Bánátot öleli fel.
AZ ENERGETIKÁÉ ÉS A BIZNISZÉ A JÖVŐ
Ivana Đurica, az Európai Ügyek Alap igazgatóhelyettese arról számolt be lapunknak, hogy Vajdaság brüsszeli irodájának köszönhetően jelentősen megnövekedett az európai források kiaknázásának aránya. Az iroda megfelelő rálátást biztosít az európai alapokra, segít a pályázásban, és lobbizik a projektumok sikeres véghez vitele érdekében. Mint Đurica elmondta, az adatok is magukért beszélnek.
– A brüsszeli iroda megnyitását követően, az elmúlt egy év alatt, a vajdasági intézmények mintegy hatszáz projektummal pályáztak uniós pénzekre. Ez arról tanúskodik, hogy nagyszámú helyi önkormányzat, kis- és középvállalkozás, gazdasági kamara, fejlesztési ügynökség és civil szervezet teremtett partnerviszonyt valamely EU-s régióval. Reális az az elvárás, hogy az átadott hatszáz pályázat közül százötven valóban részfinanszírozásban részesüljön az elbírálás során, mégpedig a kivitelezési összeg nyolcvan vagy annál is több százalékára, vissza nem térítendő támogatásként – húzta alá az igazgatóhelyettes.
Mintegy 30 millió eurós keretösszeggel rendelkeznek azok az alapok, melyekre a pályázatok beérkeztek. Ivana Đurica szerint a brüsszeli iroda lehetővé tette azt is, hogy növekedjen az infrastrukturális projektumok száma. Több a helyi úthálózat és az árvízvédelem fejlesztését előirányzó elképzelés, s a jövőben az energetikai és üzleti kapcsolatteremtést elősegítő projektumok száma is minden bizonnyal növekedni fog.
Az Európai Ügyek Alap előkészítette azokat a projektumokat is, amelyekkel jövőre lehet majd uniós forrásokra pályázni. Ezek között, a már említett prioritások mellett, szerepelnek a gazdasági, egyebek között a mezőgazdasági erőforrásokat és a tudományos kutatómunkát támogató projektumok is. Mint azt Đurica elmondta, a művelődési intézmények is több támogatásra számíthatnak a jövőben, így színházak, múzeumok, rendezvényszervezők is nagyobb számban jelentkezhetnek. Az alap a minél sikeresebb pályázás érdekében munkacsoportokat állított fel, melynek tagjait a helyi önkormányzatok és intézmények képviselői képezik.
– Azok a községek, amelyek már delegáltak tagokat e munkacsoportokba, máris hozzájuthatnak a legfontosabb információkhoz. Az alap képviselői emellett heti rendszerességgel járnak el a vajdasági helyi közösségekbe, hogy megfelelő adatokkal lássák el azok képviselőit a pályázás feltételeivel kapcsolatban – számolt be az alap tevékenységéről Đurica.
Annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben egyre több külföldi befektető érdeklődik majd a szerbiai beruházások iránt, mert a brüsszeli iroda az ilyen üzletek megvalósításához is kész segítséget nyújtani.
