Hozzánk eljuttatott levelükből kiderül, szerintük a város elveszíti építészeti örökségét, meglévő urbánus szerkezetét, és azt a különleges jellemvonását, melyet az itteni élet alakított ki, ezáltal pedig veszít érdekességéből és versenyképességéből más városokhoz képest. Szerintük a terv nincs összhangban a területrendezési stratégiával, és egyedül néhány beruházó szükségleteit elégíti ki, miközben a lakosság igényeit és kívánságait nem veszi figyelembe.
A terv szerintük ésszerűtlen, mivel nagy számú épület romba döntését irányozza elő. A gazdasági és éghajlati változásokat figyelembe véve, melyek egyébként csökkenteni fogják a szabadkai mezőgazdasági lehetőségeket, a terv megvalósítása lehetetlen és értelmetlen, mert nem lehet annyi idő alatt az egész város lerombolását véghez vinni, amely időszakra a terv vonatkozik. Több utcai és építészeti vonalat terveznek áthelyezni, amit csak nagyon kevés parcellán tudnak majd megvalósítani, a város pedig erre az időre rendezetlen és kaotikus lesz, a vízszintes irányok töredezettek lesznek, a házak és utcák eddig megszokott építési módjával ellentétben pedig teljesen új szervezésű utcák és lakótömbök alakulnak ki. Ezzel a tervvel semmit sem javítanak az életminőségen, sőt teljes mértékben tönkreteszik azt, az egyéni lakhatási módot ugyanis négyemeletes tömbökkel váltanák fel, a földszintes épületeket pedig a regulációs vonal, azaz a magán- és a közterületet elválasztó határ mellől áthelyeznék a parcella belsejébe. Szükségtelenül megnövelnék egyes városi zónákban a lakott terület sűrűségét, miközben semmi szükség rá, hogy a Központ I., II. és III.-ban a földszintes épületeket négyemeletes objektumok váltsák fel, hiszen a lakosság száma nem fog növekedni, sőt a tervvel nem akadályozzák meg az elvándorlást, sokkal inkább elviselhetetlen életkörülményeket teremtenek a városban, ahol már most sincs elegendő zöld terület, park, sportolási lehetőség, és az eddig egyedüli zöld oázist jelentő házak udvarait felváltják a lebetonozott területek, hogy a többemeletes házak lakói leparkolhassák autóikat.
A Mosolyogj Szabadkára csoport úgy fogalmazott, hogy a most meghozott terv teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Szabadka lakosainak életmódját, és új lakhatási formát kényszerít a lakosságra, miközben a parcellák tulajdonosaival előzőleg nem beszélték meg, hogy beleegyeznek-e, azaz megváltoztatnák-e eddigi életstílusukat. A kommunista ideológiák hatására született az az ötlet, hogy a várost lerombolják, és az új társadalmi berendezkedés alapján a munkásosztály igényeinek megfelelően alakítsák át. Az elmúlt hatvan év arra mutatott rá, hogy az ilyen tervek tönkreteszik a várost, hiszen ma is számos jogtalanul felépített épület áll a városban. Ezzel a tervvel ugyanolyan helyzetet teremtenek, hiszen megakadályozza, hogy a lakosság saját területén saját igényeihez és lehetőségeihez mérten alakítsa ki struktúráit. A tervvel rákényszerítik a szabadkaiakat, hogy egy bizonyos építészeti sablon alapján építkezzenek, mely alapján ideálisan elképzelt körülmények között tökéletes város épülne ki. A valóság azonban ettől nagyon messze van, mivel a terv eredményeként csak újabb illegálisan épült objektumok születnének, és egyre kaotikusabbá válna az építkezés. A csoportosulás szerint olyan tervet kellene elkészíteni, amely tiszteletben tartja a meglévő városi életmódot, az építési területek elrendeződését, valamint a gazdasági, éghajlati és földrajzi körülményeket és adottságokat.
A terv a zárt jellegű tervek típusába tartozik, ahol a tér tervezése előre meg van szabva, egyforma megoldást javasol, attól függetlenül, hogy milyen építészeti vagy kulturális különlegesség helyezkedik az adott területen, s a területek funkcióját is pontosan behatárolja. A Mosolyogj Szabadkára csoport azt kéri, jegyezzék fel a meglévő állapotot, és méltányolják annak minden elemét, értsék meg szerepüket és jelentőségüket nagyságuktól függetlenül, és fordítsák a város előnyére, ahelyett hogy lerombolnák őket.
A csoport tiltakozik az ilyen jellegű tervezés ellen, és azt kéri, sürgősen kezdjék meg a város valódi állapotának felmérését és az ez alapján való felelősségteljes tervezést, ami lehetővé teszi a szabadkaiak életmódjának megőrzését és jobbá tételét, hiszen ez az életmód a meglévő környezethez, a gazdasági, éghajlati és természeti helyzethez való több évszázados alkalmazkodás során alakult ki, s nem szabad felváltani a modern életstílussal. A rombolás helyett a meglévő építészeti és kulturális örökség megőrzését támogatják, az épületek felújítását, kibővítését, amellyel kiegészítik és növelik a meglévő kiépített tartalmakat.
