(Fotó: Dávid Csilla)
A demokraták pártállama halott, fel kell fogniuk, hogy kizárólag egy új káder jelenthet előrelépést ennek az országnak és Vajdaságnak – ekképp reagált felszólalásában a segédtitkárok megválasztására benyújtott javaslatra Igor Mirović , a Szerb Haladó Párt tartományi frakcióvezetője. Ez volt az első napirendi pontja ugyanis a Tartományi Képviselőház csütörtökön megtartott ülésének, melyen a tartományi ombudsman 2011-re vonatkozó jelentését, az Európai Ügyek Alap pénzügyi jelentését, a tartományi közigazgatásról szóló képviselőházi határozat módosítási javaslatát és a Vajdasági Rádió és Televízió Műsortanácsának kinevezését is megvitatták a képviselők.
Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman a jelentés részleteiről szólva közölte, hogy a polgárok panaszainak a száma egyharmadával növekedett 2011-ben az előző évhez képest, s hogy a legtöbb kivetnivalót a községi szervek munkájában vélik a panasztevők felfedezni. Ezen a helyzeten, mint mondta, fontos lenne javítani, hiszen a községek tolóablakai az első olyan helynek számítanak, ahol a polgárok jogaikat megvalósíthatják.
A szociális központok, az általános és középiskolai tanárok, az iskoláskor előtti intézmények, az egészségházak és kórházak, valamint a közvállalatok munkájára is érkeztek beadványok – közölte az ombudsman.
– Felhívtam a képviselők figyelmét arra, hogy ne az ombudsman munkáját, hanem a közigazgatási szervek munkáját véleményezzék a vita során, hiszen a jelentés tárgyát sem az ombudsman munkája képezi. Ettől mégis számos képviselő eltért felszólalásában. Azt sem értették sokan, hogy az ombudsmani jelentést a képviselőház csak tudomásul veszi, nem szavaz róla – értékelte a vitát lapunknak adott nyilatkozatában Muškinja Heinrich Anikó.
A jelentéssel kapcsolatban Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportjának vezetője közölte, hogy az reális képet formál a kisebbségi jogok jelenlegi helyzetéről, s síkra szállt amellett, hogy a tartomány továbbra is dolgozzon az etnikai közösségek számarányának megfelelő foglalkoztatás elérésén.
Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője a Magyar Szónak elmondta, hogy az ombudsman intézménye már tíz éve létezik Vajdaságban, s az eddig elvégzett munka tanúskodik a tartományi vezetésnek arról a szándékáról, hogy az emberi jogok védelmén dolgozzon. Fontosnak nevezte az ombudsman által készített azon felméréseket, melyek a társadalmi helyzet milyenségére világítanak rá.
NYOMASZTÓ LÁTVÁNY
Napirenden szerepelt az Európai Ügyek Alap pénzügyi jelentése is, melyből kiderül, hogy az alap 240 ezer dináros pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet. Elsősorban Vajdaság brüsszeli irodájának létjogosultságát vitatták az ellenzéki képviselők, sürgették a tartományi vezetést, hogy az alkotmánybírósági döntést követően tegyen lépéseket annak tiszteletben tartására. A hatalmi pártok szerint azonban nem kérdéses az iroda alkotmányossága, hiszen az nem állami külképviseletként, hanem az alap irodájaként működik.
– Az én felfogásom szerint az iroda igenis Vajdaság képviselete, miért kellene félni attól, hogy egy régiónak képviselete van Brüsszelben? A kapcsolatépítés területén már látható eredményei vannak az iroda munkájának, s valóban csak az a fontos, hogy az mit tesz Vajdaság érdekében. Az irodától joggal várnak el eredményes lobbitevékenységet is a vajdasági polgárok, s ezen a területen még van mit tenni – fogalmazott Egeresi Sándor.
Hozzátette, hogy nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a brüsszeli iroda működési körülményei lehangolóak.
– Az iroda a szerbiai misszió épületének második emeletén helyezkedik el. Meg kell nézni, milyen körülmények között működik. Márciusi látogatásom során győződtem meg minderről. Egy tábla sem jelzi, hogy ott egy vajdasági iroda található. Bent egyáltalán nincs hely, ha vendég jön, le sem tud ülni. Egy íróasztal található bent és regiszterek halmaza. Májusban hoztuk meg a döntést, hogy az irodát bútorokkal kell ellátni, de ehhez pénzre lenne szükség – ismertette tapasztalatait Egeresi.
Szerinte a megoldás egy külön helyiség lenne Vajdaság irodája számára, hogy normális feltételek mellett tudjanak az alkalmazottak dolgozni.
Maja Sedlarević szerint egyértelműen bizonyított a brüsszeli iroda az elmúlt évben, hiszen 184 projektumot hagytak jóvá közreműködésével, ami 50 millió euró értékű uniós támogatást jelent Vajdaságnak.
– Az európai útnak nincs alternatívája. Fontos az unió adminisztratív központjában képviselettel rendelkezni, több mint háromszáz ilyen létezik ma. Vajdaság irodája nem csupán lobbizik, együttműködést kezdeményez a többi regionális képviselettel – részt vesz az európai intézmények munkájában – közölte.
ÖSSZEHANGOLT KÖTELEZETTSÉGEK
A tartományi közigazgatásról szóló határozat módosítása kapcsán Deli Andor oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár nyilatkozott lapunknak.
– A mai határozat tartalmilag a titkárságok tevékenységi körét szabályozza, melyet érintett a hatásköri törvénnyel kapcsolatban meghozott alkotmánybírósági döntés. Működésünket tehát össze kellett hangolnunk ezekkel a változásokkal. Tény, hogy számos más területre vonatkozó törvény, így a környezetvédelmi, mezőgazdasági, szociális védelmi is, előír bizonyos kötelezettségeket a tartomány számára. Ezeket is beépítettük most ebbe a működési leírásba. E törvények számos esetben olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyeket a hatásköri törvényben alkotmányellenesnek minősített az alkotmánybíróság. Egyrészt tehát adaptálódtunk az új helyzethez, másrészt pedig ki is használtuk az alkalmat, és a törvények által megszabott kötelezettségeket is beépítettük – magyarázta Deli Andor.
