A Szerbiai Egészségügyi Ápolónők és Technikusok Szakszervezetének Általános Szervezete (SMSTS) ezúttal Szabadkán tartott tanácsadást a vajdasági szervezetek elnökeinek a munkahelyi mobbingról, az ápolónők és technikusok helyzetéről, béréről, a kollektív szerződések megvalósulásáról és egyéb, az egészségügyi dolgozókat érintő aktuális problémákról.
Dragan Bisenić, az SMSTS elnöke elmondta, az országban és a gazdaságban tapasztalt változások és válság miatt a szakszervezetek sürgős reagálására van szükség, ezért az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattak azokkal miniszterekkel, akik illetékesek az egészségügy és a dolgozói helyzetének javításában.
– A gazdaságban és az országban uralkodó helyzet az egészségügyre is kihat, ugyanazokkal a nehézségekkel kell megküzdenünk. Igen sok probléma felhalmozódott, melyet mielőbb meg kell oldani. A legnagyobb gond az egészségügy megreformálásából ered, melyet elkezdtek ugyan, de egyik reformot sem vitték végbe teljes egészében. Problémák vannak a fogászati rendelők működtetésével és pénzelésével, a szerződés nélküli dolgozók helyzetével, kifizetésével, az orvosok bérének új elszámolási formájával, vagy a kórházakkal és klinikai központokkal, hiszen nincs elég egészségügyi dolgozójuk. A tanácsadáson a helyi szervezetek elnökeinek szeretnénk bemutatni, hogyan reagáljanak ezekre a problémákra, és hogy hogyan tudnak segíteni saját egészségügyi intézményük vezetőségének. Tagjaink számát tekintve tömeges szervezet vagyunk, ezért többet el tudunk érni, mint egy kis egészségház igazgatója egyedül – mutatott rá az elnök.
Miroslav Zelić, a szabadkai szervezet elnöke még hozzátette, hogy Szabadkán az egyenkénti kollektív szerződésekben foglaltak teljesítésével nincsenek gondok, ugyanakkor a fogászati rendelőkben dolgozók bére késik, és annak is csak harminc százalékát fizették ki.
Slavica Dimitrijević, a szakszervezet elnökségi tagja a mobbinggal kapcsolatban elmondta, Vajdaság területén sokkal kevesebb a munkahelyi pszichoterror, zaklatás, mint Szerbia déli részén, de még mindig jellemző, hogy a dolgozók félnek jelenteni az esetet, holott csak akkor lehet vizsgálatot indítani és lépéseket tenni, ha azt jelentik.
